Menü

A sportolás szívre gyakorolt hatásai

  • Dátum: 2021.11.22., 11:43
  • Udvari Fanni
  • képek:pexels.com

Javítja a koleszterinszintet, segít, hogy megtartsuk vagy elérjük a szív terhelésének szempontjából optimális testsúlyt, hozzájárul a vérerek rugalmasságának és átjárhatóságának megőrzéséhez.

A testmozgás javítja a koleszterinszintet, csökkenti az ütőerek gyulladásait, segít, hogy megtartsuk vagy elérjük a szív terhelésének szempontjából optimális testsúlyt, hozzájárul a vérerek rugalmasságának és átjárhatóságának megőrzéséhez. Számtalan olyan hatást gyakorol tehát a szervezetre, amely jót tesz a szívnek és a keringésnek, így nem meglepő, hogy a statisztikák szerint a rendszeresen sportoló embereket fenyegetik legkevésbé a szívbetegségek, míg a mozgásszegény életmód a szív- és érrendszeri betegségek az egyik legfontosabb kockázati tényezője

Vérnyomás

A rendszeres mozgás nagyban hozzájárul az ütőerek rugalmasságának megőrzéséhez, még idősebb korban is. Ez azért fontos, mert így biztosított a jó vérkeringés és az egészséges vérnyomás. Ha hanyagoljuk a fizikai aktivitást, 35 százalékkal nagyobb eséllyel kell majd szembenéznünk magas vérnyomással - és esetleg annak súlyosabb szövődményeivel -, mint sportoló társainknak. Fontos tudnunk, hogy a vérnyomás karbantartása szempontjából a közepes intenzitású edzés a leghasznosabb. A szakemberek például napi fél óra kényelmes kocogást, jógát, nem túl megerőltető tornát vagy egyéb, ebbe a kategóriába eső edzést javasolnak.

Koszorúér betegség

Aki aktív életmódot folytat, 45 százalékkal kisebb valószínűséggel lesz szívbeteg, mint az, aki nem mozog. A koszorúér-betegségeket az ütőerek falán található, zsírt és koleszterint tartalmazó lerakódások okozzák, amelyek az idővel növekedve az erek elszűkülését vagy elzáródását okozhatják. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy már nem túl megerőltető, de rendszeres testmozgás - például nagyjából heti 20 km tempós gyaloglás vagy kocogás - is jótékony hatással van a zsír- és koleszterin-anyagcserére, és ez még akkor is így van, ha a testsúly amúgy nem csökken jelentős mértékben.

Stroke

Ebben a témában kevesebb vizsgálat készült, de ezek eredményei szerint a testedzés egyértelműen csökkenti a stroke - illetve a stroke megismétlődésének - a kockázatát. A stroke-túlélők azonban ne kezdjenek testedzésbe szakszerű állapotfelmérés és orvosi javallat nélkül!

Összességében elmondható, hogy minél többet mozgunk, annál kisebb valószínűséggel szenvedünk majd szívbetegségben. Már az enyhe és közepes intenzitású, de rendszeres - tréning is rengeteget számít, és az utóbbi kategóriákba eső mozgásfajták már kialakult szívproblémák esetén is jótékony hatással lehetnek.

Nagyon fontos mindazonáltal, hogy aki szívbeteg vagy valamilyen szívbetegségre hajlamosító problémával küzd, feltétlenül kérjen orvosi tanácsot, mielőtt edzeni kezd.

A gyomorégés okai

Az emésztési zavar kifejezés sokféle tünetre használjuk, és sokféle okot rejthet a háttérben, tehát nem konkrét betegség. A dyspepsia görögül rossz emésztést jelent, tehát olyan tüneteket takar, mint a rossz közérzetet okozó, hasi fájdalmak, diszkomfort érzetek, főként a felső régiókban.

Súlyproblémák és jojó-effektus

Aki fogyókúrázott már valaha, hallott már a jojó-effektusról, de mi állhat a hátterében, mi történik ilyenkor a testünkkel és mi a megoldás arra, hogy elkerüljük?

November, a férfi egészség hónapja

A november számos dolog hónapja, sokféle dolgot ünneplünk, vagy csak számon tartunk, de az egyik legfontosabb az, hogy a férfiak egészségmegőrzésére is felhívja a figyelmet.

Télen allergia? Ki hallott már ilyet?

Ahogy csökken a hőmérséklet úgy lélegezhetnek fel a pollenallergiások – gondoltam magamban vígan a parlagfűszezon végén, DE! Mi az a téli allergia? Melyek a kiváltó okok, a tünetek, és mit tehetünk ellene?

Rotavírus, mit kell tudni róla?

Megannyi vírussal kell szembe néznünk éltünk során, melyek főleg gyerekkorban nagyon veszélyesek, ilyen a rotavírus is. Néhány tudnivaló erről a betegségről.