A bántalmazó kapcsolat korai jelei
- Dátum: 2022.05.21., 06:19
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- bántalmazás, fájdalom, harmónia, ítélőképesség, lélek, nácizmus, psziché, szerelem, szeretet
A párkapcsolati erőszak az egyik legsúlyosabb probléma ma Magyarországon, és kívülállókban mindig felmerül a kérdés, hogy az áldozat vajon miért nem vette észre korábban, hogy valójában milyen az a kapcsolat, amelyben él.
Csak pár olyan dolgot emelnék ki, amit különösen jellegzetesnek tartok, vagy amelyeket talán ritkábban szoktak említeni a közbeszédben. Ha ezeket tapasztalod, konduljon meg a vészharang!

Mereven elkülöníti a nemi szerepeket. Úgy gondolja, hogy a férfi feladata a család eltartása, a pénzkeresés, a nő viszont, még ha dolgozik is, azért jobban ért a gyerekekhez, így otthon a helye. A nemek közti egyenlőtlenségeket bagatellizálja, nem létezőnek tartja (hisz már a nők is szavazhatnak). A kényelmetlenségig menően udvarias, olyan dolgokat is szertartásosan megtesz a nő helyett, amikre a nő maga is képes volna (például kocsiajtó kinyitása). Hajlamos infantilizálni a partnerét, túlóvni, a nevében beszélni stb.
Térfoglaló. Sajnos ez sok olyan férfira is jellemző, akikből nem lesz bántalmazó. Egyfajta feljogosítottságérzést, előjogokra való vakságot mindenképp jelez ez a viselkedés. Rengeteg mindenben megnyilvánulhat. Lehet térbeli terjeszkedés, például amikor a másik folyton a székedre pakolja a kezét-lábát, elterpeszkedik az ülésen, kanapén, úgy, hogy neked nem jut hely, vagy szanaszét hagyja a cuccait. Beszélgetések során nem hagy szóhoz jutni, állandóan saját magáról vagy az őt érdeklő témákról löki a sódert, egyáltalán nem vagy csak ritkán tesz fel kérdéseket neked.

Kierőszakolja az intimitást. Ha a másiknak nincs kedve szexelni vele, teljesen megsértődik. Vigasztalhatatlan lesz, így legközelebb a partnere inkább belemegy a szexbe, csak ne legyen veszekedés miatta. Ha másra figyel a partner, az illető duzzogni kezd. Neki persze lehetnek halaszthatatlan teendői, bármennyit telefonálhat a társas együttlétek alatt, bármikor hívhat vendégeket, a másik viszont nem teheti meg ugyanezt, a teljes idejét, figyelmét neki kell szentelnie.
Kontrollál. A másik irányítása eleinte apróságokkal kezdődik. Milyen ruha van rajtad? Milyen ételeket eszel? Kinél van a távirányító? Ki vezeti az autót? Ha ezekben fel sem merül kölcsönösség, akkor könnyen átterjedhet az irányítás további területekre is. Például arra, hogy a partner kikkel találkozik, mire költi a pénzét, van-e szabadideje, dolgozhat-e stb. Az is intő jel, ha a bántalmazó váratlan helyzetekben felbukkan. Meglepetésnek, kedvességnek állítja be, hogy bejárkál a munkahelyedre, utánad megy a boltba vagy beköszön a szüleidhez. Ám ezek gyakran inkább szúrópróbaszerű ellenőrzések, csekkolja, hogy kivel vagy, mit csinálsz.

Ellentmondásokba keveredik. Előfordul, hogy nem tartja be az ígéreteit? Sőt, egyenesen letagadja, hogy valaha mondott volna ilyet? Különbség van a szavai és a tettei között? Teljesen máshogy viselkedik társaságban és akkor, ha kettesben vagytok? Semmiért nem vállal felelősséget, mindenért másokat hibáztat? Személyes sértésnek veszi, ha valamiről más a véleményed?
Ha ilyesmiket tapasztalsz, jó eséllyel vagy egy éretlen személyiségű emberrel van dolgod, vagy már most szándékos manipulációnak vagy kitéve. Ne hagyd, hogy összezavarjon, őrizd meg az ítélőképességedet!
Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége
Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.
Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?
Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?
Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz
A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.
Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez
Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.
Miért félünk a pókoktól? – Tippek a rettegés legyőzéséhez
A pókoktól való szorongás az egyik leggyakoribb fóbiának számít a világon. Sokan még az apró teremtmények látványától is pánikba esnek, miközben racionálisan tudják, hogy az állat ártalmatlan. Honnan ered azonban ez a zsigeri reakció, és mit tehet az, aki nem akar minden sarokban potenciális veszélyt látni?