A bántalmazó kapcsolat korai jelei
- Dátum: 2022.05.21., 06:19
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- bántalmazás, fájdalom, harmónia, ítélőképesség, lélek, nácizmus, psziché, szerelem, szeretet
A párkapcsolati erőszak az egyik legsúlyosabb probléma ma Magyarországon, és kívülállókban mindig felmerül a kérdés, hogy az áldozat vajon miért nem vette észre korábban, hogy valójában milyen az a kapcsolat, amelyben él.
Csak pár olyan dolgot emelnék ki, amit különösen jellegzetesnek tartok, vagy amelyeket talán ritkábban szoktak említeni a közbeszédben. Ha ezeket tapasztalod, konduljon meg a vészharang!

Mereven elkülöníti a nemi szerepeket. Úgy gondolja, hogy a férfi feladata a család eltartása, a pénzkeresés, a nő viszont, még ha dolgozik is, azért jobban ért a gyerekekhez, így otthon a helye. A nemek közti egyenlőtlenségeket bagatellizálja, nem létezőnek tartja (hisz már a nők is szavazhatnak). A kényelmetlenségig menően udvarias, olyan dolgokat is szertartásosan megtesz a nő helyett, amikre a nő maga is képes volna (például kocsiajtó kinyitása). Hajlamos infantilizálni a partnerét, túlóvni, a nevében beszélni stb.
Térfoglaló. Sajnos ez sok olyan férfira is jellemző, akikből nem lesz bántalmazó. Egyfajta feljogosítottságérzést, előjogokra való vakságot mindenképp jelez ez a viselkedés. Rengeteg mindenben megnyilvánulhat. Lehet térbeli terjeszkedés, például amikor a másik folyton a székedre pakolja a kezét-lábát, elterpeszkedik az ülésen, kanapén, úgy, hogy neked nem jut hely, vagy szanaszét hagyja a cuccait. Beszélgetések során nem hagy szóhoz jutni, állandóan saját magáról vagy az őt érdeklő témákról löki a sódert, egyáltalán nem vagy csak ritkán tesz fel kérdéseket neked.

Kierőszakolja az intimitást. Ha a másiknak nincs kedve szexelni vele, teljesen megsértődik. Vigasztalhatatlan lesz, így legközelebb a partnere inkább belemegy a szexbe, csak ne legyen veszekedés miatta. Ha másra figyel a partner, az illető duzzogni kezd. Neki persze lehetnek halaszthatatlan teendői, bármennyit telefonálhat a társas együttlétek alatt, bármikor hívhat vendégeket, a másik viszont nem teheti meg ugyanezt, a teljes idejét, figyelmét neki kell szentelnie.
Kontrollál. A másik irányítása eleinte apróságokkal kezdődik. Milyen ruha van rajtad? Milyen ételeket eszel? Kinél van a távirányító? Ki vezeti az autót? Ha ezekben fel sem merül kölcsönösség, akkor könnyen átterjedhet az irányítás további területekre is. Például arra, hogy a partner kikkel találkozik, mire költi a pénzét, van-e szabadideje, dolgozhat-e stb. Az is intő jel, ha a bántalmazó váratlan helyzetekben felbukkan. Meglepetésnek, kedvességnek állítja be, hogy bejárkál a munkahelyedre, utánad megy a boltba vagy beköszön a szüleidhez. Ám ezek gyakran inkább szúrópróbaszerű ellenőrzések, csekkolja, hogy kivel vagy, mit csinálsz.

Ellentmondásokba keveredik. Előfordul, hogy nem tartja be az ígéreteit? Sőt, egyenesen letagadja, hogy valaha mondott volna ilyet? Különbség van a szavai és a tettei között? Teljesen máshogy viselkedik társaságban és akkor, ha kettesben vagytok? Semmiért nem vállal felelősséget, mindenért másokat hibáztat? Személyes sértésnek veszi, ha valamiről más a véleményed?
Ha ilyesmiket tapasztalsz, jó eséllyel vagy egy éretlen személyiségű emberrel van dolgod, vagy már most szándékos manipulációnak vagy kitéve. Ne hagyd, hogy összezavarjon, őrizd meg az ítélőképességedet!
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.