Menü

Útinapló – Izland – első rész

Izland, a szigetország, az állam önmagában, mely egy teljesen más életet és életformát mutat nekünk, megtanít egy más személetre. Ha azt mondaná valaki, hogy lehetőséged van odaköltözni és életet teremteni a családodnak, már pakolnám a bőröndünket. Megpróbálok egy kis betekintést adni, miért is a szívem csücske ez a hely.

Gyerekként bejárhattam egy csomó országot a szüleimnek köszönhetően, mert azt az elvet vallották, hogy amíg megtehetik, élményekkel gazdagítanak, mert azt tőlünk soha, senki nem veheti el. Mennyire igazuk volt. A mai napig eszembe jutnak a helyek, az emlékképek, az illatok, amiket egy-egy úton magamba szívtam. Az egyik legjobban megmaradt élmény, az az 5 napos út volt, ahova tiniként szinte el sem akartam menni, mert hát akkori gyerekfejjel mit nézzek egy csomó vulkáni kőzeten.

Pedig pont azt és ezt csak tetézte, hogy számomra a világ legjobb idegenvezetőjével utaztunk, aki, ha felnéz égre, akkor tudja, hogy melyik csillag mikor hol látható, hogy mi az, amit nem szabad megenni, vagy meginni, mit illik és mit nem, de ezt nagyjából a világ összes országában képes volt kisujjból kivágni.

Mindig is érdekeltek a vikingek, valamiért kapocs van köztünk, valahol a családfámban lehet, hogy ősöket találnék, de sosem néztem utána, mégis kicsit magaménak érzem a kultúrát. Ők nem írták le törvényeiket, hanem a törvénymondó fejből sorolta a jogokat, a törzsek vezetőiket maguk közül választották, ezt vér és tett jogán lehetett örökíteni. Több istenhívők voltak, legfőképp Thornak és Odinnak áldoztak, de ezt a kereszténység térhódítása feledésbe sodorta. Temetkezési szokásaik nagyon különlegesek, mondhatni barbár módon történtek, ahol a halottat értékekkel, állat- és emberáldozattal hajóra fektették, és a hajót felgyújtották.

A mai főváros, Reykjavíkot egy Norvégiából érkező viking, Ingólfur Arnarson nevezte el, őt követték még norvégok, majd írek és skótok, az ő keveredésükből jött létre nagyjából egy évszázad alatt a különálló északi nép, az izlandi. A nevek mindig az elődökre utalnak, vagyis amikor azt halljuk például, hogy Arnarson, akkor gondoljuk arra, hogy Arnar fia (son-fia). Érdekes, amikor egy izlandi család utazik valahova és mindenkit máshogy hívnak.

A sziget volt kicsit norvég, volt kicsit dán, majd 1944-ben kikiáltották az Izlandi Köztársaságot. Női elnököt választottak a ’80-as években, akit szintén női miniszterelnök követett és nem tagja az Európai Uniónak. Rengeteg mindent írhatnék még, de ez a cikk mégis csak egy utazásról szól, és már most látom, hogy nem fog elférni a sok gondolatom egy fejezetben.

A repülőút nem is tart sokáig, egy átszállással teljesíthető, a repülőjegy pedig nem is olyan vészes áron kapható, mint amilyen különleges helyre visz. Az ottani repülőtér nem a fővárosban, hanem Keflvíkban van, de ne ijedjük meg, taxik, buszok és bérelhető autók sora áll rendelkezésünkre. Amit itt meg kell jegyeznem mindenképp, ami a mi utazásunk során még hírben sem volt, de ma már mindennapos Izlandon, hogy előnyben részesítik az elektromos autókat, sok helyen megtaláljuk a töltőállomásokat, hiszen nagyon próbálnak odafigyelni az ÖKO létfenntartásra. Csodásan használják a természet adta vulkáni lehetőségeket, geotermikus rendszerrel fűtenek, szél- és víz energiát használnak. Felettébb szimpatikus hozzáállás.

Izlandon egy egészen más világ nyílik meg előttünk, melyet megismerni, bejárni, átélni egy életre szóló élmény lesz. Várlak a folytatásban.

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Milyen betegségeket szedhetünk össze házi kedvenceinktől?

Több kutatás is bizonyítja és természetesen ezzel egyet is értek, hogy a háziállatok tartása jót tesz az egészségnek, az életmódunknak. Ha azonban nem figyelünk a higiéniára, akkor sajnos betegségeket is elkaphatunk a kis kedvenceinktől.

A Down-szindróma világnapja – avagy húzz felemás zoknit!

A Down-szindróma világnapját március 21-én tartják, az első világnapot Svájcban tartották 2006-ban. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a Down-szindrómára, növelje a megértést, és segítsen, hogy a Down-szindrómások méltósággal és a társadalom aktív tagjaiként élhessenek teljes életet.

Márciusban óraátállítás!

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart, ennek kezdete 2024-ben március 31. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előre állítani az órát.

A korán érkezett tavasz meghozta a kullancsokat

Az enyhe tél sajnos a vérszívóknak is kedvezett. A tavasz idén korábban köszöntött be és meghozta a kullancsokat. Mit tehetünk és hogyan védekezhetünk a kullancsok ellen, illetve mi a megoldás, ha már megtörtént a baj?