Menü

A fehérjehiány tünetei

Sokan nem értik a fehérjefogyasztás fontosságát. Sőt, félnek tőle. Az emberiség X %-a sajnos 2022-ben még mindig nem tudja mi is a fehérje (protein).

Annak, ha a fehérje nem megfelelő mennyiségben van jelen a szervezetünkben, több jele is van.

A fehérjehiány egyik leggyakoribb jele a duzzadás vagy ödéma, mely különösen a has, a lábak, talpak és kezek táján jelentkezik. Ennek lehetséges magyarázata az, hogy a fehérjék, melyek a vérben keringenek – így például az albumin – segítenek megtartani a folyadékot a szövetekben. Több dolog is okozhat viszont ödémát, ezért fontos orvossal konzultálni, ha duzzadást észlelünk.

Agyunk a neurotranszmitter nevű vegyi anyagokat használja a sejtek közötti információ továbbítására. Ezek többsége aminosavakból áll, amelyek a fehérjék építőkövei. Vagyis a fehérjehiány azt jelentheti, hogy a szervezet nem tud elég neurotranszmittert előállítani, s ez megváltoztatja az agy működését. A dopamin és a szerotonin alacsony szintje mellett depressziósnak és túlságosan agresszívnak érezhetjük magunkat.

Haj, köröm, bőr problémák ugyancsak fehérjéből épülnek fel, így elasztinból, kollagénből, keratinból. Ha a test nem tudja előállítani ezeket, a haj törékeny és elvékonyodó lehet, a bőr száraz és hámló, a körmökön mély barázdák figyelhetők meg.

Gyengeség és kimerültség: kutatások szerint elég egy hét, amikor nem eszünk elég fehérjét, s máris érintettek lesznek az izmok, amelyek a tartásért, mozgásért felelősek, különösen 55 éves kor felett. S idővel a fehérjehiány izomvesztést okoz, amely az erő csökkenését hozza magával és nehezebben tudjuk megtartani egyensúlyunkat. Az anyagcsere lassul. Mindez vérszegénységhez is vezethet, amennyiben a sejtek nem jutnak elég oxigénhez – s máris kialakul a nehezen tolerálható fáradtság, kimerültség.

Az éhség a fehérjehiány talán egyik legnyilvánvalóbb jele is lehet. A fehérje ugyanis feltölt, egyike a kalóriaforrásainknak, a szénhidrátok és zsírok mellett. Amennyiben azt érezzük, hogy túl gyakran vágyunk enni, valószínűleg kevés fehérjét fogyasztunk.

Lassan gyógyuló sebek! Nos, a fehérjehiány ilyen problémát is kiválthat.

Betegek leszünk vagy azok is maradunk: a vérünkben levő aminosavak segítenek az immunrendszernek antitesteket előállítani, amelyek aktiválják a fehér vérsejteket, hogy harcoljanak a vírusok, baktériumok és méreganyagok ellen. Szükségünk van fehérjére az emésztéshez és egyéb tápanyagok felszívásához, amelyek egészségesen tartanak bennünket.

Fogyasszatok kellő mennyiségű fehérjéket bátran. Téveszme, hogy a fehérjéktől betegek lesztek, épp ellenkezőleg.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?