Free Guy – a valótlan megvalósítása
- Dátum: 2022.10.23., 18:37
- Erdős Dorka
- képek forrása:Fórum Hungary
- családi mozi, Free City, Free Guy, játékos, Jodie Comer, kaland, karakter, mellékszál, Molotov Girl, NPC, Ryan Reynolds, videojáték, vígjáték
A Free Guy (2021) az akció, a vígjáték és a kalandok világát egy videojátékon keresztül hozza el nekünk, ezzel eljátszhatunk a gondolattal, hogy milyen kiszakadni egy előre megtervezett univerzum falai közül.
Éppen csak egy éve született meg Ryan Reynolds főszereplésével egy majdnem két órás mozi, amit a Disnesy+-on már otthonról is elérhetünk, köszönhető ez annak, hogy a Disney felvásárolta a 20th Century Foxot. Bár a film 16 éven felülieknek ajánlott, az én 10 éves fiam, aki, mint a mai tinik egy jó nagy része, imádja a videojátékokat, nagy lelkesedéssel nézte, de természetesen ezt mindenki maga döntse el. Mondhatni, hogy családi mozi kategória, mert szerintem a felnőtt korosztályt kicsit közelebb hozza ahhoz a fiatalabb, virtuális világhoz, ami a gyerekeinket is körülveszi. A már jól ismert Jumanji, vár a dzsungel, Dwayne Johnson főszereplésével már pedzegette ezt az elképzelést, milyen is lehet, ha egy videojáték megelevenedik a szemünk előtt.

A sztori egy átlagpolgárról, Guyról szól, kissé megidézve számomra a Lego Kaland Emett fiúját, aki a mindennapi sémás, előre eltervezett életet éli, csak ezt képzeljük el Free Cityben, egy bank alkalmazottjaként, valódi emberekkel. Aki ismeri, rögtön érteni fogja milyen is a környezet, ha azt mondom, tiszta Fortnite. Mivel mindez egy videojátékban létezik csak, így néhol golyózápor, itt-ott hullaeső várható, melyek a játékosok karakterei és küldetéseinek teljesítései által következnek be, ezek pedig magukkal sodorják a jóképű, mosolygós beépített karaktert.
A filmben a játék valódi tulaja azt a döntést hozza, hogy lekapcsolja ezt az online világot, ekkor lép a színre Molotov Girl (Jodie Comer), aki mellé szegődve Guy kilép az NPC karakter szerepből és aktív játékossá válik, hogy megmentsék a játékot az eltervezett végtől. Innentől Guy nem egy kék inges, napi rutinnal rendelkező fickó lesz, hanem szinte kiugrik a komfortzónájából és elindul megmenti a világot. A történet egy ezzel összefüggő másik szálon is fut, hiszen a való világban Molotov Girl játékosa és barátai, akik mind programozók, megpróbálnak leleplezni egy igen nagy galádságot, de a film végére kiderül, hogy mi az egész harc lényege valójában, de nem lövöm le a poént, tessék megnézni.

Rendkívül színes, akció dús, élethű képi megjelenítés, remek szereplőgárda és stílusos zenei válogatásokkal teli mozi, bár azt gondolom, hogy, ha igazán jól akarunk szórakozni a vetítés alatt, ahhoz kell egy alap videojátékos ismeret, mert a poénok egy jó részét egy ilyen világból laikusként érkező néző nem fogja érteni. A sztori igen érdekes problémákat feszeget, mint például, hogy vajon mennyire éljük mindennapjainkat ugyanúgy, ki merünk-e lépni a megszokottságból, vállaljuk-e érzéseinket, szabadak vagyunk e. Ez az, amitől ez a film több lesz, mint egy videojátékos társadalomnak készült film, ennek van mondanivalója.
Egy estés kikapcsolódásra számítsunk, amin jókat fogunk nevetni, izgulni fogunk a szereplőkért és a végén feltehetünk magunknak néhány kérdést, mint például, hogy nem élünk-e egy túlzottan mókuskerékhez hasonló életet?!
Izland a melankólia szigete is
A Nyári fény, aztán leszáll az éj, Jón Kalman Stefánsson izlandi író melankolikus novellacsokorszerű regénye húsz éve nagy sikerrel szerepel a könyves toplistákon. Svéd és izlandi pénzből három éve kapott egy figyelemreméltó filmfeldolgozást, pár napja már látható a honi művészmozikban is. Tragikus és szívbe markoló, egyszerű, emberi, falusi történetek egyvelege, amely a forgalmazói plakát ellenére egyáltalán nem komédia, csak egy lassú dráma.
Imposztorra várva
Közel egy éve töretlen sikerrel megy a Pesti Színházban Rudolf Péter rendezésében, Spiró György műve alapján készült Az imposztor, amely komédia jellege ellenére komoly társadalom- és politikakritikával is bír. A közel háromórás darab minden perce igazi élményt ad a rá jegyet vevőknek. Kern Andrással a címszerepben a darab jutalomjáték, a várható, megérdemelt tapsvihar azonban egyértelmű kikacsintás az elmúlt 30 évünk viszonyaira is. De lássuk a részleteket.
Piramisjátékra épült a magyar álom
Az RTL Bróker Marcsi sorozatát jelentős előzetes elvárások kísérték, amelyeknek az alkotás kétségkívül megfelelt, sőt, túl is szárnyalta azokat. Már az első képkockák beszippantanak: az 1990-es évek vidéki Magyarországát a díszletek, a zenék, a ruhák és a karcagi utcák tökéletesen hozzák vissza. Nemcsak nosztalgia ez, hanem korrajz arról, hogyan válhatott egy banki alkalmazottból országos szélhámossá valaki.
Lázadni kell, ennyi az egész?
Paul Thomas Anderson korunk egyik legsajátosabb látásmódú rendezője (Boogie nights, The Master, Vérző olaj). A naturalista ábrázolásából, a kiváló karaktereiből és kiemelkedően jó cselekvésvezetéséből ismét varázsolt, ezúttal egy igazi politikailag túlfűtött, karikaturisztikus remekművet. Megszületett a Trump-érából való kiábrándulás dicshimnusza, az év regényadaptációja, vagy csak egy maró humorú középső ujj mindenkinek, ami egy tesztoszteronbombába csomagolt korrajz is egyben? Ennek jártam utána.
Daryl Dixon Spanyolországban
A The Walking Dead-univerzum folyamatosan képes megújulni, ha nem is minden szempontból, de legalább vizuálisan. A Daryl Dixon-széria harmadik évada erre a legfrissebb bizonyíték. Ugyanis a cselekmény Franciaországból egy rövid időre Londonba, majd Spanyolországba helyeződik át, és ez a váltás alapvetően megváltoztatja a sorozat hangulatát.