Menü

Free Guy – a valótlan megvalósítása

A Free Guy (2021) az akció, a vígjáték és a kalandok világát egy videojátékon keresztül hozza el nekünk, ezzel eljátszhatunk a gondolattal, hogy milyen kiszakadni egy előre megtervezett univerzum falai közül.

Éppen csak egy éve született meg Ryan Reynolds főszereplésével egy majdnem két órás mozi, amit a Disnesy+-on már otthonról is elérhetünk, köszönhető ez annak, hogy a Disney felvásárolta a 20th Century Foxot. Bár a film 16 éven felülieknek ajánlott, az én 10 éves fiam, aki, mint a mai tinik egy jó nagy része, imádja a videojátékokat, nagy lelkesedéssel nézte, de természetesen ezt mindenki maga döntse el. Mondhatni, hogy családi mozi kategória, mert szerintem a felnőtt korosztályt kicsit közelebb hozza ahhoz a fiatalabb, virtuális világhoz, ami a gyerekeinket is körülveszi. A már jól ismert Jumanji, vár a dzsungel, Dwayne Johnson főszereplésével már pedzegette ezt az elképzelést, milyen is lehet, ha egy videojáték megelevenedik a szemünk előtt.

A sztori egy átlagpolgárról, Guyról szól, kissé megidézve számomra a Lego Kaland Emett fiúját, aki a mindennapi sémás, előre eltervezett életet éli, csak ezt képzeljük el Free Cityben, egy bank alkalmazottjaként, valódi emberekkel. Aki ismeri, rögtön érteni fogja milyen is a környezet, ha azt mondom, tiszta Fortnite. Mivel mindez egy videojátékban létezik csak, így néhol golyózápor, itt-ott hullaeső várható, melyek a játékosok karakterei és küldetéseinek teljesítései által következnek be, ezek pedig magukkal sodorják a jóképű, mosolygós beépített karaktert.

A filmben a játék valódi tulaja azt a döntést hozza, hogy lekapcsolja ezt az online világot, ekkor lép a színre Molotov Girl (Jodie Comer), aki mellé szegődve Guy kilép az NPC karakter szerepből és aktív játékossá válik, hogy megmentsék a játékot az eltervezett végtől. Innentől Guy nem egy kék inges, napi rutinnal rendelkező fickó lesz, hanem szinte kiugrik a komfortzónájából és elindul megmenti a világot. A történet egy ezzel összefüggő másik szálon is fut, hiszen a való világban Molotov Girl játékosa és barátai, akik mind programozók, megpróbálnak leleplezni egy igen nagy galádságot, de a film végére kiderül, hogy mi az egész harc lényege valójában, de nem lövöm le a poént, tessék megnézni.

Rendkívül színes, akció dús, élethű képi megjelenítés, remek szereplőgárda és stílusos zenei válogatásokkal teli mozi, bár azt gondolom, hogy, ha igazán jól akarunk szórakozni a vetítés alatt, ahhoz kell egy alap videojátékos ismeret, mert a poénok egy jó részét egy ilyen világból laikusként érkező néző nem fogja érteni. A sztori igen érdekes problémákat feszeget, mint például, hogy vajon mennyire éljük mindennapjainkat ugyanúgy, ki merünk-e lépni a megszokottságból, vállaljuk-e érzéseinket, szabadak vagyunk e. Ez az, amitől ez a film több lesz, mint egy videojátékos társadalomnak készült film, ennek van mondanivalója.

Egy estés kikapcsolódásra számítsunk, amin jókat fogunk nevetni, izgulni fogunk a szereplőkért és a végén feltehetünk magunknak néhány kérdést, mint például, hogy nem élünk-e egy túlzottan mókuskerékhez hasonló életet?!

Könyvelő 2.: Lazább, humorosabb, de hű az eredetihez

Vannak olyan művek, amelyek azonnal ikonikusak lesznek, mert sikerül megragadniuk egy igazságérzetet, egy ösztönszintű vonzalmat, miközben még mondanivalóval is bírnak. 2016-ban A könyvelő pontosan ilyen volt. Zseniális alkotás akcióval, drámával, fekete humorral és igazságtétellel. Azonban mi történik, ha egy ikonikus film folytatódik? A könyvelő 2. vígjátékosabb, mint elődje, és tele van új gondolatokkal, amikről érdemes beszélni.

A dinók sosem halnak ki? A Jurassic Park és mutációi

Steven Spielberg Michael Crichton Jurassic Park című bestseller könyvéből 1993-ban filmtörténetet alkotott, komplett ajándéktárgy iparágak jövőjét alapozta meg hosszútávon. A dinoszauruszok tündöklése és vászonbéli hódítása mindig óriási siker. Íme hát a Jurassic Park és mutációinak szigorúan szubjektív listája paleontológus kezdőknek, haladóknak, de leginkább azoknak, akik, újra és újra szeretnek rácsodálkozni a CGI legújabb vívmányaira és a saját magukban szunnyadó felfedező, kalandvágyó kisgyerekre.

Generációk háborúja – Kritika

A II. világháború borzalmait ritkán látott nyíltsággal és mélységgel mutatja be a Generációk háborúja című német minisorozat, amely öt fiatal barát sorsán keresztül tárja fel a konfliktus emberi árát és a túlélés drámáját az 1941 és 1945 közötti évekből. Ráadásul a „vesztes nácik” szemszögéből láthatjuk az emberi lélek küzdelmeit egy olyan korban, amely örökre megváltoztatta Európát.

John Wick világa balettel újratöltve

A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.

Tündék és ördögfiak nagyvásznon

Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?