Kollagén italok – avagy a ráncok elleni csodaszer
- Dátum: 2022.11.22., 04:06
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- aminosav, bélrendszer, bőr, emésztés, hal, halbőr, ital, kollagén, kollagén ital, kollagénkiegészítő, kollagénrost, peptid, peptidlánc, por, ránc, ránctalanító, rugalmas, szarvasmarha, vegán
A kollagén egy emberi szervezetben is megtalálható fehérje. Görög eredetű szó, jelentése ragasztó, ami jól mutatja funkcióját: kötőszöveti elem, mely mindenütt jelen van a szervezetünkben. Legnagyobb részben a bőrünkben található, de fontos részét képezi az ízületeinknek, izmainknak, csontjainknak, körmünknek, hajunknak, valamint fogainknak is. Jelen esetben a bőrünkben található kollagénről lesz szó, hiszen ennek köszönhetjük sima és rugalmas bőrünket, valamint ennek hiánya okozza a ráncok kialakulását.
Testünk is termel kollagént, azonban ez a folyamat az idő előrehaladtával lassul, nagyjából 25 éves korunk körül kezd el csökkenni a kollagén mennyisége. Természetesen ezt a folyamatot felgyorsíthatják olyan egészségtelen szokások, mint a dohányzás, túlzott cukorbevitel, UV-sugárzás vagy alkoholfogyasztás. De mi a helyzet azzal, ha lassítani szeretnénk a folyamatot? Erre próbálnak megoldást nyújtani a kollagén italok. De vajon tényleg működnek?

A kollagén italok azt ígérik, belülről, a bélrendszerből felszívódva támogatják bőrünket abban, hogy rugalmas és sima maradjon. Egy 2019-ben végzett tanulmány szerint a kollagénkiegészítők javítják a bőr kollagénsűrűségét és rugalmasságát, azonban ez laboratóriumi körülmények között zajlott, így nem jelenthető ki egyértelműen, hogy ezek a termékek a lakosság körében, otthoni használattal is ugyanilyen eredményesek.
A kollagén felszívódásával kapcsolatban azt érdemes tudni, hogy a teljes kollagénláncok nem képesek egészben átjutni az emésztésen, majd felszívódni. Ezek a hatalmas fehérjemolekulák peptidláncokból, azok pedig aminosavakból állnak, vagyis a bélrendszerünkben ezekre bomlanak le. A legtöbb kollagénkiegészítő hidrolizált formában tartalmazza a kollagént, ami így nagyobb eséllyel jut el a bőrünkig, hogy ott támogassa a kollagénraktárak épülését. Sok esetben egyéb hozzávalókat is tartalmaznak ezek a készítmények, ilyen például a hialuronsav és a C-vitamin.

Ami sok esetben téves információ, az az, hogy létezik a kollagénkiegészítőkből vegán variáció. A kollagén egy állati fehérje, így növényekből lehetetlen kinyerni. Jelenleg a kollagént szarvasmarhákból vagy tengeri állatokból (halbőr) nyerik ki és bár kísérleteznek a laboratóriumi körülmények között előállított kollagénnel, ezeket nem kifejezetten kozmetikai céllal készítik. Ilyen értelemben nem létezik vegán kollagén ital, azonban készülhetnek olyan módszerrel, ami kizárólag halászati ipari hulladékot használ fel, ezzel is csökkentve a környezetre gyakorolt hatását a folyamatnak.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?