Melyik szívfájdalom jelez életveszélyt?
- Dátum: 2022.11.29., 10:28
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- angina pectoris, gyengeség, közérzet, mellkas, psziché, szív, szívinfarktus, szorongás
Ha erős fájdalmat érzünk a szívünk tájékán, akkor biztosak lehetünk benne, hogy baj van. Az dönti el, hogy mekkora a baj, hogy milyen típusú a fájdalom, és hamar megszűnik-e vagy sem.
Érdemes már az elején leszögezni, bármilyen fájdalomról is legyen szó, érdemes minden esetben orvoshoz fordulni vele. Ám nem mindegy, hogy böngészni kezdünk orvosi rendelőket és időpont-egyeztetésbe bonyolódunk vagy tárcsázzuk a 112-t és mentőt hívunk. A lényeg: bármilyen, a szív tájékán jelentkező fájdalomnál szakember tudja csak eldönteni, hogy annak mi az okozója és milyen kezelést igényel.

Mindez így leírva nagyon egyszerűnek és nyilvánvalónak tűnik, ám ha bekövetkezik a baj, mégis sokan hajlamosak elbagatellizálni, főleg akkor, ha már elmúltak a tünetek. A helyzet megoldódása után ugyanis hajlamosak vagyunk ezt a problémát a fontossági listánkon hátrébb sorolni és halogatni az orvos felkeresését.
Ez az a fájdalom, amit minden körülmények között komolyan kell venni, nem lehet könnyelműsködni, mert komoly szív- és érrendszeri betegségre utalhat. És ez gyakran végzetessé is válik.
Angina pectoris
Amikor a mellkasunkban szorító, éles fájdalmat érzünk, ami kisugárzik a nyakunk, a vállunk, a hátunk vagy akár a gyomrunk tájékára, és ez a fájdalom viszonylag hamar elmúlik, akkor angina pectoris -ról beszélhetünk. Ez a fájdalom azt jelzi, hogy a szív saját vérellátásában átmeneti zavar állt elő, a szív már nem kap elég oxigént és energiát. Kiválthatja valamilyen betegség (például magas vérnyomás, pajzsmirigyzavar), de akár erős stressz, hirtelen fizikai megterhelés is.
Ha valakinél jelentkezik ez a görcsös fájdalom, de még nem volt komolyabb szív- és érrendszeri betegsége, az igyekezzen mielőbb orvoshoz menni, és megtalálni a probléma okát. Kezelés hiányában ugyanis akár szívinfarktus is kialakulhat. Az angina pectoris oka igen összetett lehet. Akinek már volt keringési betegsége, az tudja, hogy milyen gyógyszert kell használnia a görcs megszüntetésére, mit kell tennie.

Szerencsés helyzetben van az, aki nincs egyedül, amikor szívinfarktus éri. Ha a szívfájdalom alapján szívinfarktusra gyanakszunk, akkor igyekezzünk mihamarabb mentőt hívni, és szólni valakinek a közelünkben (családtag, szomszéd), hogy engedje be a mentőket a lakásba.
A szívinfarktust előre jelezheti az angina pectoris, illetve a lassan, napokon keresztül kialakuló, egyre erősödő mellkasi fájdalom, a tartós rossz közérzet vagy a gyengeség.
Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?
Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.
Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?
A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.
Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják
Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.
A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni
A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?