Menü

Hallott már a spártai edzésről?

A spártai edzés tulajdonképpen egy intenzív, saját testsúlyos edzés, melyet kisebb eszközökkel is kiegészíthetünk, célja pedig a lehető legtöbb izom átmozgatása és erősítése.

Az egyik legjobb dolog benne, hogy az edzések relatíve rövidek, nagyjából fél óráig tartanak, esetleg hosszabb bemelegítéssel és nyújtással 35-40 percig. Bár nem tűnik hosszúnak, a gyakorlatok rendkívül igénybe veszik az egyes izomcsoportokat, valamint szinte minden nap csinálni kell őket, beiktatva hetente 1-1 pihenő napot, amikor kizárólag a nyújtásra fókuszálunk.

Az is fontos tulajdonsága az edzéseknek, hogy általában 6-12 különböző gyakorlatból állnak és a gyakorlatokat 45 másodpercig végezzük, majd 15 másodpercig pihenünk, ezután pedig folytatjuk a következő gyakorlattal. Ez segít teljesen az adott mozdulatsorra koncentrálni és minél több izmot megmozgatni. Érdemes az edzéseket izomcsoportokra bontani és ezekből felépíteni a különböző edzésnapokat, tehát fordítsunk kellő figyelmet a test összes részére.

A gyakorlatok bár saját testsúlyosak, nehezíthetünk felcsatolható súlyokkal is, ezekből általában elég az 1-2 kilogrammos. Használhatunk kézi súlyzót, kettlebell-t, gumiszalagot vagy akár egyszerű vizes üvegeket is, így az edzések nem igényelnek különleges helyszínt vagy előkészületet, végezhetjük akár otthon, a nappaliban is. A gyakorlatok közben, ha segít a koncentrációban, számolhatjuk a másodperceket fejben is, de akit ez zavar, érdemes egy stopper órával mérni az időt vagy a telefonunkat használni óraként.

Példaként mutatunk 6 gyakorlatot, ami egy teljes testes edzés alapjául szolgálhat.

Az első gyakorlat a széles terpeszben való guggolás. Itt rendkívül fontos a helyes tartás, a lábfejek enyhén kifelé nézzenek, a terpesz kicsit szélesebb legyen, mint a vállszélességünk, valamint a hátunkat tartsuk egyenesen és álló helyzetből indulunk.

A második gyakorlat kitörés, még pedig hátra. Felváltva lépjünk ki hátra épp annyira, hogy leguggolva elülső lábunk combja és lábszára derékszöget zárjon be. Itt is ügyeljünk arra, hogy hátunk egyenes legyen.

A harmadik gyakorlat a plank. Itt fekvőtámasz pozícióban helyezkedünk el, de nem tenyerünkön, hanem az alkarunkon támaszkodva tartjuk magunkat vízszintes, egyenes pozícióban. Próbáljunk közben a hasunkra koncentrálni és megfeszítve tartani.

A negyedik gyakorlat a hegymászógyakorlat. Itt szintén fekvőtámasz pozícióból indulunk, majd felváltva húzzuk a térdünket a mellkasunk irányába.

Az ötödik gyakorlat a négyütemű fekvőtámasz. Ezt jól ismeri mindenki; leguggolunk, fekvőtámaszba ugrunk vagy lépünk – ez a súlyfeleslegtől függ – majd visszaugrunk guggolásba, innen pedig újra állóhelyzetbe.

Az utolsó gyakorlat a hasprés, azonban megemelt lábakkal. Feküdjünk hanyatt, majd a lábakat emeljük fel nyújtva, hogy derékszöget zárjon be a hasunkkal. Így próbáljunk haspréseket végezni, miközben kezünkkel a lábujjunk felé nyúlunk.

A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?

A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.