Az aszpartám mellékhatásai
- Dátum: 2023.02.27., 16:49
- Udvari Fanni
- képek:pixabay.com
- aszpartám, daganatos betegség, diabétesz, diéta, édesítőszer, egészség, felszívódás, szervezet
Az aszpartám talán a legelterjedtebb mesterséges édesítőszerként megannyi diétás termékben megtalálható, ami nem véletlen, hiszen a legolcsóbban előállítható édesítő. L-aszparaginsav és fenilalanin alkotja, de módosított aminosavas vegyületként sajnos nem a szervezet épülését szolgálja.
Képzeld azt, hogy mikroszkopikus műanyagot eszel, mely elég aprócska ahhoz, hogy bejusson a véráramba is.
Az enzimek azonban nem szakosodtak műanyag lebontására s ezért a kis aszpartám részecskék nem távoznak, letelepednek és gyarapodnak, ahogyan egyre többet fogyasztasz az efféle diétás termékekből. Ez pedig finoman szólva nem tesz jót hosszú távon.

Metanol mérgezés
Miként az aszpartám harmad része metanollá bomlik, s ha túlságosan sokat fogyaszt belőle egy ember naponta, akkor depresszívvé teheti a központi idegrendszert. Ennek következtében léphetnek fel látászavarok, továbbá toxikus hatással van az agyra, mivel a metanol formaldehidet produkál, mely felhalmozódva mérgezhet.
Depresszió
Köszönhető a túlzott mértékben bevitt fenilalaninnek, mely nagy mennyiségben sajnálatos módon visszaveti a szerotonin és a dopamin hormonok szintjét az agyban. A szerotonin a jól lét érzésben, a memória helyes működésében és az alvás-ébredés megfelelő váltásában játszik szerepet, a dopamin pedig a mozgáskoordinációban, a tudatosságban, a motivációban, és a megelégedettségben. Ezen hormonok csökkenése tehát hajlamosíthat a depresszió állapotára.
Diabétesz előidézése, avagy rosszabbítása
Habár az orvosok sokszor javasolják cukorbetegségre hajlamos, vagy cukorbeteg pácienseiknek az üdítőket és édességeket diétásra cserélni, azonban sajnos nem sokszor váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.
Ellenkezőleg, ugyanis az aszpartámmal édesített termékek megnövelik a kettes típusú diabétesz rizikóját, csak úgy, mint a metabolikus szindrómáét. Az erről készült felmérésben azon résztvevők, akik naponta fogyasztottak diétás üdítőt, 67%-kal nagyobb hajlandóságot mutattak a diabéteszre, mint azok, akik egyáltalán nem fogyasztottak affélét.
Parkinson kór

A fentebb említett dopamin az agyban neurohormonként és idegsejtek közötti ingerületátvivő vegyületként van jelen – azaz neurotranszmitterként. Neurotranszmitterként pedig nagy szerepe van a mozgáskoordinációban, a predikcióban és a végrehajtó funkciókban. Ebből is következik, hogy ha a túltöltekezett fenilalanin hatására drasztikusan csökken a dopaminszint, hozzájárul az izmok irányításának, illetve a finom mozgások romlásához.
Ezek a jellemzők pedig megtalálhatóak a Parkinson kór leírásában is s tekintve, hogy az aszpartám nemigen hagyja el a szervezetet, elmondható, hogy közreműködik a szóban forgó betegség kialakulásában.
Daganatos megbetegedések
Mivel az aszpartámot alkotó módosult felszívódású (nem szívódnak fel) aminosavak legnagyobb veszélye, hogy képesek a véráram útján az agyba jutni és ott ragadni. Így aztán, a túltelítődött mennyiségű aszpartám kapcsolatban áll a központi idegrendszert támadó rákos megbetegedésekkel is.
Daganatos betegségekkel foglalkozó szervezetek kutatásai számos kapcsolatot fedeztek fel az aszpartám, illetve a rákos megbetegedések között s a hatóanyagot még kis dózisban is kritikusan karcinogén besorolással illették.

Mindezek mellett a lerakódott és felhalmozódott aszpartám megnöveli a rizikóját a szív és érrendszeri rendellenességeknek, illetve a stroke-nak is.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.