Menü

Mi a különbség a bakteriális és a vírusos fertőzés között?

A bakteriális fertőzések 5-14 napig tartanak, a tünetek idővel folyamatosan romlanak és gyógyszeres kezelés nélkül ritkán múlnak el teljesen.

A bakteriális fertőzések kezelésére antibiotikumot kell szedni, a vírusfertőzések ellen az antibiotikum nem használ, inkább a tüneteket enyhítő gyógyszerekre van szükség, emellett segít a sok pihenés és a folyadékfogyasztás.

A bakteriális fertőzések gyakran magas lázzal járnak együtt, a testhőmérséklet 38 fok fölé kerül, mert a szervezet így küzd a baktériumok ellen. A bakteriális fertőzés egyéb tünetei között találhatjuk az egy-egy pontra koncentrálódó, erős fájdalmat, ott, ahol a baktériumok megtelepedtek (például a fülben). A fertőzés legyőzéséhez a szervezet aktivizálja az immunrendszert, ezért a nyirokcsomók fokozott működéssel dolgoznak, és meg is duzzadhatnak. Ez legjobban a fül mögött és a nyakon érezhető.

A vírusfertőzések általában 3-10 napig tartanak, saját maguktól elmúlnak. Az első néhány napon érezzük magunkat a legrosszabbul, utána folyamatosan egyre jobban leszünk. Ha a tünetek 10-14 napnál tovább tartanak, és folyamatosan romlanak, vagy nem változnak, akkor könnyen lehet, hogy a vírusfertőzés mellé másodlagos bakteriális felülfertőződés is társul.

A vírusfertőzés nagyon gyakran hőemelkedéssel jár együtt, vagyis a lázunk általában nem megy 38 fok fölé. A szervezetünk azért emeli a hőmérsékletet, hogy a kórokozókat elpusztítsa, illetve lelassítsa azoknak az enzimeknek a működését, amelyek segíthetik a vírusok szaporodását. A vírusfertőzés egyéb tünetei közé tartozhat az izzadás, hidegrázás, izomfájdalom, étvágytalanság, általános rosszullét, elesettségérzet. Mivel egész szervezetünk igyekszik a vírusok ellen küzdeni, az izmaink, ízületeink is fájhatnak, és ez a fájdalom, gyengeségérzet az egész testünkre kiterjed. Fejfájás is jelentkezhet, elsősorban a homlok területén, és a torkunk is fájhat.

Az orrunk bedugulhat, ez fokozott váladéktermelődéssel együtt járhat, és a váladék irritálhatja a torkot, így gyakori a köhögés. A köhögés (mely köpetürítéssel is együtt jár) gyakran jóval tovább tart, mint a vírusfertőzés maga. Vírusfertőzés esetén az orrból távozó, esetleg felköhögött váladék híg és átlátszó, míg a baktérium fertőzésnél sárgás, zöldes, esetenként rozsda színű is lehet, sűrű, ragacsos. Azt, hogy a betegséget vírus vagy baktérium okozza, csak laboratóriumi vizsgálattal lehet egyértelműen meghatározni.

Sajnos a téli időszakban bármelyik fertőzéstípussal találkozhatunk, de vajon hogyan döntsük el, hogy egy vírust kell legyőznie a szervezetünknek, vagy antibiotikumra is szükség lenne. Mindenképpen fontos, hogy a szakorvossal közösen határozzák meg a kezelés menetét.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.