Menü

Mi a különbség a bakteriális és a vírusos fertőzés között?

A bakteriális fertőzések 5-14 napig tartanak, a tünetek idővel folyamatosan romlanak és gyógyszeres kezelés nélkül ritkán múlnak el teljesen.

A bakteriális fertőzések kezelésére antibiotikumot kell szedni, a vírusfertőzések ellen az antibiotikum nem használ, inkább a tüneteket enyhítő gyógyszerekre van szükség, emellett segít a sok pihenés és a folyadékfogyasztás.

A bakteriális fertőzések gyakran magas lázzal járnak együtt, a testhőmérséklet 38 fok fölé kerül, mert a szervezet így küzd a baktériumok ellen. A bakteriális fertőzés egyéb tünetei között találhatjuk az egy-egy pontra koncentrálódó, erős fájdalmat, ott, ahol a baktériumok megtelepedtek (például a fülben). A fertőzés legyőzéséhez a szervezet aktivizálja az immunrendszert, ezért a nyirokcsomók fokozott működéssel dolgoznak, és meg is duzzadhatnak. Ez legjobban a fül mögött és a nyakon érezhető.

A vírusfertőzések általában 3-10 napig tartanak, saját maguktól elmúlnak. Az első néhány napon érezzük magunkat a legrosszabbul, utána folyamatosan egyre jobban leszünk. Ha a tünetek 10-14 napnál tovább tartanak, és folyamatosan romlanak, vagy nem változnak, akkor könnyen lehet, hogy a vírusfertőzés mellé másodlagos bakteriális felülfertőződés is társul.

A vírusfertőzés nagyon gyakran hőemelkedéssel jár együtt, vagyis a lázunk általában nem megy 38 fok fölé. A szervezetünk azért emeli a hőmérsékletet, hogy a kórokozókat elpusztítsa, illetve lelassítsa azoknak az enzimeknek a működését, amelyek segíthetik a vírusok szaporodását. A vírusfertőzés egyéb tünetei közé tartozhat az izzadás, hidegrázás, izomfájdalom, étvágytalanság, általános rosszullét, elesettségérzet. Mivel egész szervezetünk igyekszik a vírusok ellen küzdeni, az izmaink, ízületeink is fájhatnak, és ez a fájdalom, gyengeségérzet az egész testünkre kiterjed. Fejfájás is jelentkezhet, elsősorban a homlok területén, és a torkunk is fájhat.

Az orrunk bedugulhat, ez fokozott váladéktermelődéssel együtt járhat, és a váladék irritálhatja a torkot, így gyakori a köhögés. A köhögés (mely köpetürítéssel is együtt jár) gyakran jóval tovább tart, mint a vírusfertőzés maga. Vírusfertőzés esetén az orrból távozó, esetleg felköhögött váladék híg és átlátszó, míg a baktérium fertőzésnél sárgás, zöldes, esetenként rozsda színű is lehet, sűrű, ragacsos. Azt, hogy a betegséget vírus vagy baktérium okozza, csak laboratóriumi vizsgálattal lehet egyértelműen meghatározni.

Sajnos a téli időszakban bármelyik fertőzéstípussal találkozhatunk, de vajon hogyan döntsük el, hogy egy vírust kell legyőznie a szervezetünknek, vagy antibiotikumra is szükség lenne. Mindenképpen fontos, hogy a szakorvossal közösen határozzák meg a kezelés menetét.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.