Menü

Ne halogassuk avagy miért fontos a visszér kezelése?

A vénák kóros kitágulását értjük visszérbetegségek alatt, mely elsősorban alkati megbetegedés. Kialakulásában a genetika mellett az állandó megterhelés, az álló foglalkozás mellett is nagy szerepet játszik. A kezeletlen visszér rontja az érintett végtag vérkeringését, súlyos esetekben trombózis is okozhat.

Családunkban sajnos előfordult a probléma, így férjem esetében sajnos végig kísérhettem annak kialakulását, tüneteit, a vele járó problémákat és kellemetlenségeket, majd a műtétet. A visszérbajok a következő tünetekkel járhatnak: lábfájás, bőrpír, lábdagadás, seprűvénák megjelenése, tágult vénák, tömött, kemény bőrfelszín, barnásra színeződött bőr, lábszárfekély.

A vénás betegségek egyébként a nőket jobban érintik, mint a férfiakat, a magyar lakosságnak pedig csaknem 20%-át teszik ki. A nők esetében a rizikó a terhességek, szülések miatt is nagyobb a visszérbetegségek kialakulására.

A statisztikák szerint az életkorral előre haladva a probléma előfordulása egyre gyakoribb. A folyamat a vénabillentyű elégtelen működésével indul, aminek következtében a vénafal károsodik, gyengül a pangó vér pedig kitágítja a kis ereket. A vénákban akár meg is fordulhat a normális áramlás iránya.

A kezeletlen betegség következtében gyulladásos folyamatok léphetnek fel, mely nyiroködémával jár s súlyosabb esetben akár lábszárfekély is kialakulhat.

Mint említettem örökletes hajlam is közrejátszik, ám az életmódbeli szokások is nagyban hozzájárulnak a betegség kialakulásához, mint például a dohányzás, az ülőmunka, a mozgáshiány, a túlsúly és az ezzel járó ízületi betegségek, anyagcsere-problémák.

A kezelés általában összetett. Segít a kompressziós harisnya, a fásli, mely támogatja az érfalak elvesztett feszességét. Léteznek a gyógyszeres kezelés mellett speciális cipők, segíthet a visszértorna, hasznosak a krémek, illetve a diéta is fontos..

Jó eredmény csak akkor érhető el, ha ezeket együttesen használjuk.

A súlyos visszértágulatok kezelése sebészi úton történhet, mely azért szükséges, mert trombózist és egyéb szövődményeket előzhet meg.

A visszér kiújulása sajnos nem kizárt, ezért a megelőzésre és az életmódváltásra nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Legfontosabb teendőink a megfelelő cipők viselése, a sportolás, az ülő munka mozgással való kompenzálása, a kompressziós harisnyák és zoknik viselete, a dohányzás mellőzése és természetesen az ideális testsúly elérése és megtartása.

Pókcsípés: Mikor ártalmatlan és mikor kell orvoshoz fordulni?

A pókcsípés sok ember számára ijesztő élménynek tűnhet, hiszen a pókokkal kapcsolatban rengeteg félelem és tévhit él a köztudatban.

Bőrvédelem – így előzhetők meg a nap okozta pigmentfoltok

A tavaszi és nyári napsütés sokak számára örömöt jelent, ugyanakkor a bőr számára komoly kihívást is. Már az első erősebb napsugarak megjelenésekor érdemes tudatosan odafigyelni a fényvédelemre, ugyanis a napsugárzás hosszú távon olyan bőrhibák kialakulásához vezethet, mint a pigmentfoltok, köznyelven májfoltok vagy öregségi foltok.

A fogak is okozhatnak rejtett gyulladásokat a szervezetben

A krónikus fáradtság vagy az ízületi fájdalom hátterében rejtett fogászati gyulladás is állhat. A fogak és az általános egészségi állapot közötti szoros összefüggés régóta ismert, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy egy tünetmentes, de gyulladt fog mennyi galibát okozhat a szervezet távolabbi pontjain.

Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?

Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.

A Föld ereje a talpunk alatt

A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.