A fehérbor 5 jótékony hatása, melyekről kevesen tudnak
- Dátum: 2023.05.06., 18:27
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- alkohol, energia, fehérbor, sejt, szervezet, szórakozás, tápanyag
A mérsékelt borfogyasztásnak vannak egészségügyi előnyei, ám ilyenkor mindig inkább a vörösbor jótékony hatása kerül előtérbe. Pedig érdemes olykor egy pohár fehérbort is fogyasztani.
1. JÓT TESZ A SZÍVMŰKÖDÉSNEK
Naponta 1-2 dl bor elfogyasztása képes csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A szőlő héjában polifenolok találhatóak, amik csökkentik ezeknek a betegségek kialakulását. A szőlőben található flavonidok pedig kitágítják az ereket, serkentik a vérkeringést.

2. JAVÍTJA A KOLESZTERINSZINTET
Egy pohár bor az ebédhez és jobb lesz a koleszterinszintünk. A vörösbort már évek óta ajánlják azoknak, akiknek magas a koleszterinszintjük, de tanulmányok kimutatták, hogy a fehérbor is ugyanolyan jó hatással bír a koleszterinre, mint a vörös. A borok fenolos anyagokat tartalmaznak, amik megakadályozzák, hogy a káros koleszterin lerakódjon az érfalakra.
3. SZABÁLYOZZA A VÉRCUKORSZINTET
A mérsékelt borfogyasztás segít szabályozni a cukorszintet, különösen azoknál, akik már cukorbetegek. Egy vizsgálat során 222 olyan önkéntest teszteltek, akik 2-es típusú cukorbetegségben szenvednek. Ők minden este a vacsorához elfogyasztottak egy pohár fehér-, vagy vörösbort. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy sokuknak javult a cukorszintje.
Másfél deci száraz fehérbor csersavtartalma ugyanis felér egy alapos fogmosással. A csersav ugyanis kitisztítja a szánkat, illetve fertőtlenítő hatásánál fogva alaposan megritkítja a szájban található kártékony baktériumokat. Nem véletlenül ajánlják a száraz pezsgőt aperitifként fogyasztani: mivel semlegesíti a szájban az ízeket, így ezután sokkal jobban érezzük az ételek illatát és ízét is.
Viszont tény, hogy ugyanezek a csersavak felszívódnak a fogzománcba, amivel meggyengítik azt. Bár szerencsére a nyálunk egy pillanat alatt semlegesíti a hatását, a fogorvosok azt javasolják, hogy igyunk bátran fehérbort, de két korty között teljen el legalább egy perc. Fontos viszont, hogy borozás után legalább húsz percig ne mossunk fogat, mert a csersav által igénybevett fogzománc könnyen megsérülhet a fogkefe sörtéitől.

Ami viszont mégiscsak a legjobb a fehérbor fogyasztásban, az az, hogy állítólag még az új típusú H1N1 influenza ellen is hatásos. A védelmet nem az alkohol fertőtlenítő hatása nyújtja, hanem a jó minőségű fehérborokban található quercetin és sikiminsav.
Azt, hogy a jó minőségű fehérborok quercetint és sikiminsavat is tartalmaznak, méghozzá literenként 30-40 mg-ot, Bertelli professzor fedezte fel. A tudományos magyarázat szerint, az influenza vírusam az RNS vírus, tehát az örökítő anyag benne nem DNS. Ahhoz viszont, hogy egy sejtet megfertőzzön, szükséges egy enzim, az RNS függő DNS polimeráz, aminek a segítségével a vírus a genetikai anyagát beleírhatja a megtámadott sejtbe. Na, ezt az enzimet gátolja erősen a quercetin. A vírusnak azonban még egy akadályt le kell győznie: valahogy be kell jutnia a sejtbe. Ehhez egy neuraminidáz nevű enzimet használ, amit hatékonyan roncsol a sikiminsav.
Mindezek után már csak annyit mondunk, hogy napi 2 deciliter jófajta fehérbor bátran bármikor fogyasztható. Ha pedig mégsem kapnánk el az influenzát, akkor is nagyon jót tettünk a szervezetünknek.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.