Menü

Gyümölcsök és zöldségek mérgező részei

Nyáron szinte dúskálunk a különféle gyümölcsökben és zöldségekben, hiszen ilyenkor terem a legtöbb. Tele vannak vitaminnal, ásványi anyagokkal és antioxidánssal, rendkívül jót tesznek egészségünknek és alakunk szempontjából is jó választás, ha köretként fogyasztjuk. Fontos azonban, hogy tudjuk, mely részei ehetők egy gyümölcsnek vagy zöldségnek, ugyanis egyes részek mérgezőek is lehetnek. Ettől persze nem kell megijedni, hiszen sok esetben a kerülendő részei az adott növénynek már szedéskor eltávolíthatók, illetve olyanok is akadnak, amik csak nyersen okoznak problémát. Mutatjuk, mikre érdemes odafigyelni.

A gyümölcsök közül a csonthéjasok, mint például a sárgabarack, őszibarack, szilva, cseresznye és meggy tipikus nyári gyümölcsök, ráadásul nagyon közkedveltek. A magjukban azonban úgynevezett cianid vegyületek találhatók, amik rendkívül mérgezőek, sőt, bizonyos adagban akár mérgezőek is lehetnek. Éppen ezért nem ajánlott ezeknek a gyümölcsöknek a magjait is elfogyasztani, igaz, egyben lenyelve nem feltétlen okoz problémát, azonban, ha elrágjuk, akkor a benne található cianid vegyületek a szervezetünkbe kerülnek és túl sok mag elfogyasztása esetén komoly gondokat is okozhatnak. A cianid mérgezés legjellemzőbb tünetei a hányás, fejfájás, szédülés és légzési nehézségek.

A zöldségek közül is akad olyan, aminek bizonyos részeit érdemes elkerülni. Ilyen például a burgonya. Bár nem szükséges minden, picit is hibás darabot a kukába dobni, a zöld foltokat és az újonnan megjelenő csírákat mindenképpen távolítsuk el, ugyanis mérgező alkaloidokat tartalmaznak. A bennük található szolanin és kakonin olyan glikoalkaloidok, melyek nem csak a burgonya csírájában, de a nadragulyában is megtalálhatók. Ha mégis olyan krumplit használunk fel, aminek nem távolítottuk el ezeket a részeit, rendkívül erős gyomorfájdalmak, hányás, hallucináció, sőt bénulás is bekövetkezhet.

Bár nem a leggyakoribb zöldség, de a rebarbarával sem árt vigyázni, amennyiben fogyasztjuk, ugyanis a levelei oxálsavat tartalmaznak, ami rozsdásodást gátló anyagok, esetleg fehérítő összetevői közül lehet ismerős. Sokaknak meglepő, hogy zöldség, hiszen gyümölcsként bánunk vele, legtöbbször eperrel vagy valamilyen epres süteménnyel együtt találkozhatunk vele, ugyanis nagyon jól passzolnak egymáshoz, illetve a cukor jelenléte csökkenti az oxálsav hatását.

A levelek elfogyasztása éppen emiatt kerülendő, mivel erős gyomorfájdalmat, hányingert, hányást, sokkot, görcsöket, sőt, akár halált is okozhat, amennyiben nagy mennyiségben került a szervezetbe. Bár a szervezet képes az oxálsavat átalakítani és a vizelettel együtt üríteni, azonban nagyobb mennyiség esetében mérgezés kockázata áll fent, illetve megemeli a vesekövek kialakulásának kockázatát.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.