Menü

Bizarr ízek, különleges fagyik

A libamájas fagyit azt hiszem én nem kóstolnám meg, de egy édes ízvilágú, különlegesebb fagyikehelyre nem mondanék nemet. Meddig szeretjük feszegetni a határainkat és mi az az ízvilág, ami már inkább sokkoló? Kóstoljuk végig a palettát!

Nyáron egy hűsítő tölcséres fagyi vagy fagylaltkehely a desszertek csúcsa. Van, aki ragaszkodik a klasszikus, megszokott ízekhez, mint a csokoládé, vanília, citrom, mások pedig kalandvágyóak, s éppúgy megkóstolnak egy baconos túrós csusza ízű, vagy akár egy sörízű desszertet.

Rengeteg fagyizó van világszerte, s szezonban nem ritka, ha némely szakember a különlegesebb ízekkel akarja becsalogatni a hűsítőre vágyó vendégeket.

A minden mentes, vagy vegán, diétás fagylaltkreációk már – már alapdolognak számítanak a legtöbb fagyizóban, ám létezik ma már céklás fagyi, látunk sajtos, libamájpástétomos, baconos ízeket, kóstolhatunk spagettis jégkrémet és még sok slágerterméket.

Gyantaízű fagylaltot lehet kérni például Görögország némely cukrászdájában, melyet meggybefőttel tálalnak.

A különleges ízesítésekben a finnek verhetetlenek: van citromos-medvecukros, banános, karamellás, akár vargányás-karamellás, almás és áfonyapités, sőt még kátrányfagyi is, hogy utóbbival sokkoljam a kedves olvasóinkat.

Az írek készítenek barnakenyér-ízű fagyit, Svédországban pedig a sós édesgyökérfagyi a sláger.

Sokan egy kalap alá veszik a fagylaltot és a jégkrémet, pedig valójában nagyon is különbözőek, s ha már itt tartunk, mi a különbség?

A két termék között már a készítés és az alapanyagok között is van eltérés, de a legegyszerűbb talán arról megjegyezni őket, hogy a fagyit a fogyasztás helyszínén készítik, míg a jégkrémet nem, egy biztos, mindkettő közkedvelt nyári slágertermék.

S mit tegyünk, ha nem jutunk el különleges cukrászdákba, fagyizókba a nyáron?

Nos, készítsünk otthon csodás házi fagylaltokat mi magunk!

A házi fagyi elkészítéséhez még fagylaltgép sem kell. Egyszerűen, ha megfagyott, keverjük át turmixgépben az egészet. Nézzünk egy klasszikus vaníliafagylaltot, melynek a hozzávalói a következők:

15 dkg cukor

2 tojás

4,7 dl tej

2 vaníliarúd

5 dl tejszín

A cukrot, a kicsit felvert tojást, a tejet és a felhasított vaníliát tegyük egy lábasba, majd állandó kevergetés mellett addig főzzük, amíg az állaga krémes nem lesz. Ha kihűlt, tegyük a mélyhűtőbe. A tejszínből verjünk kemény habot, majd a félig megfagyott krémmel keverjük össze, és tegyük vissza a mélyhűtőbe.

Azt hiszem ezt ma még én is elkészítem délutánra, mire jönnek haza a gyerekek táborból!

Martinka Dia

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?