Ízületi fájdalom okai és kezelése

A mozgásszervi panaszokkal orvoshoz fordulók esetében nem kizárólag az ízület megbetegedéséről lehet szó. Más helyről is kiindulhat a fájdalom, ezért egyéb okokat is mindig szem előtt kell tartani.

Az ízületi porc károsodásával jellemezhető betegség, melynek során a különböző leépülési folyamatok kerülnek előtérbe. Jelentőségét az hangsúlyozza, hogy a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedés 50 éves kor felett.

A porcszövet két fő részből áll. Van egy rugalmas sejt közötti állomány, mely döntően kollagénrostokból és proteoglikán molekulákból tevődik össze. Ebben a mátrixban találhatóak elszórtan kisebb csoportokban a porcsejtek.

Vannak bizonyos hormonok és növekedési faktorok, melyek a porcképződést segítik elő, ilyen pl. a növekedési hormon, vagy az inzulinszerű növekedési faktor.

A mérleg másik serpenyőjében a porcot lebontó enzimek találhatóak (pl. mátrix metalloproteinázok). Ha a mérleg egyensúlya elbillen a leépülés irányába, akkor kezdődik meg a porc kopása.

Mi boríthatja fel az egyensúlyt?

Az úgynevezett primer vagy elsődleges arthrosisok esetében az ok nem ismert. Valószínűleg elsődlegesen öröklött faktorok, vagy egyéb genetikai eltérések állnak a háttérben. Ide tartozik a kéz kisízületeken, az utolsó ujjperceken jelentkező kis csomócskák megjelenése, a heberden arthrosis.

A másodlagos ízületi kopás esetén megnevezhető a konkrét kiváltó ok. Ilyen a sérüléseket, vagy fejlődési rendellenességek követő arthrosis. Ezekben az esetekben ugyanis a terhelési viszonyok megváltoznak a normálishoz képest, és a fokozott terhelésnek kitett helyeken beindul a porcbontás. Ide sorolható még a gyulladásos ízületi betegség (pl.: köszvény, rheumatoid arthritis) talaján kialakuló kopás is, mert a gyulladásos fehérjék beindítják a porcbontó enzimek működését.

Jól ismert az a tény, hogy foglalkozási ártalomként is jelentkezhet arthrosis. Például írnokok esetében a kézkisízületek, vagy élsportolók, gátfutók, illetve versenytáncosok körében a térd- és csípőízület kopása hamarabb bekövetkezik a fokozott igénybevételnek megfelelően.

Az első és legfontosabb tünet a fájdalom. Az ízület reggelente merevebb, ez a merevség kb. fél óra hosszat tart, majd bemozgatásra a fájdalom csökken.

Ha nagyobb fizikai terhelés éri az ízületet, akkor ismét fokozódik a fájdalom intenzitása, majd pihenésre alábbhagy. A fájdalom miatt megváltozik az ízület terhelése is; ilyenkor önkéntelenül is kíméljük az adott ízületet, ugyanakkor egy másikat jobban terhelünk.

A fájdalom mellett a másik legfontosabb tünet a mozgáskorlátozottság, melyhez nemcsak az ízfelszínek kopása, hanem a környező szalagok zsugorodása, izmok erejének csökkenése is hozzájárul. Az orvosi vizsgálat során jellegzetes az ízületek nyomásérzékenysége, valamint mozgatáskor finom ropogás, vagy dörzszörej hallható.

Hogyan kezeljük az ízületi kopást?

Fontos a rizikótényezők megszüntetése. Ezek közül egyik legfontosabb az elhízás és a mozgásszegény életmód. A rendszeresen végzett testmozgás - mely kiegészülhet fizioterápiás kezeléssel - javítja az ízület keringését, növeli az izomerőt.

A gyógyszeres kezelés első lépcsője az enyhébb fájdalomcsillapító készítmények alkalmazása. Ha ez nem elég hatékony, illetve gyulladásos jelek is vannak az ízületben, akkor szóba jöhetnek a nem szteroid gyulladáscsökkentők is.

Nagyon makacs esetekben, az ízületbe adott szteroid injekció csökkentheti a gyulladást. Helyileg alkalmazott kenőcsök, tapaszok is jó kiegészítői a kezelésnek. Ritkábban szükség lehet erősebb hatású fájdalomcsillapító gyógyszerekre, úgynevezett kábító fájdalomcsillapítókra is.

Az utóbbi években előtérbe került a porcerősítő szerek alkalmazása. Ezek a készítmények a porc felépítésében résztvevő glukózaminokat, kondroitin szulfátot, hialuronsavat tartalmaznak. Amellett, hogy segítik a porc újdonképződését, bizonyított a gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatásuk egyaránt.

Amennyiben a fenti terápiák mellett sem csillapodik a fájdalom, illetve súlyos mozgáskorlátozottság, vagy ízületi instabilitás alakul ki, akkor ortopédsebészeti műtétre is sor kerülhet.

Az arthroscopia során eltávolítják a károsodott porcfelszínt, és bizonyos esetekben van lehetőség akár porchengerek átültetésére is. Ha nagy kiterjedésű a károsodás, akkor pedig protézis beültetése válhat szükségesség.