Nolan bombaformában
Christopher Nolan az ösztönös brit rendezőzseni már számtalanszor bebizonyította, hogy nagyon ért az áthallásos emberi történetekhez (Batman filmek, Tökéletes trükk) és az IMAX technikához (Interstellar). Ezúttal a világ egyik legjobb valós sztoriját, az atombomba születését forgatta le teljes egészében IMAX kamerákkal és J. Robert Oppenheimer szerepében Cillian Murphyvel, aki tündököl, megkoronázza karrierjét. Először is, aki nem volt anno ügybuzgó fizikai órán, annak fogalma sincs milyen kiválasztott elit csapat, európai tudósok krémjével, köztük magyarokkal, hozta létre korának legpusztítóbb bombáját, ami véget vetett a japán ellenállásnak a világháborúban.
Ezt a több éven át ívelő folyamatot láthatjuk Oppenheimerrel a főszerepben, aki koordinálta a műveletet. Nem is Nolan lenne, ha nem egy három idősíkon ugráló moziélményt kapnánk, ahol a meghurcolt hős tudós vesszőfutása, az egykori mentorja Strauss (meglepően visszafogott Robert Downey jr.) kihallgatása és maga a vezérvonal zajlik. A hosszú időutazásunk során a film végig feszes marad, eléggé leterheli a Barbiek -Transformersek és szuperhősök szintjéhez szokott nézőket. Itt az Oppenheimerben mindennek tétje van, még ha ismerjük is a nagy kereteit a sztorinak. Ez egy ízig vérig felnőtt film végre felnőtteknek.
Ami azonban az előnye az a hátránya is egyben, jelesül, hogy egy ennyi tudós karaktert mozgató darab inkább tévésorozatként lenne teljes. Sok mellékszereplő bántóan a háttérben marad, különösen Szilárd Leo (Haumann Máté) és Fermi csapata. A felskiccelt arcok/kutatások elvesznek a nagy rengetegben. Apró örömünk lehet, hogy Teller Ede viszont remek ellenpontként ki van domborítva az egész történetben. Rengeteg ismert színész (Matt Damon, R. Malek, K. Branagh, Jason Clarke, J. Harnett, Gary Oldman) kapott kisebb-nagyobb szerepet ebben a hömpölygő 3 órás történelem óra és IMAX képzuhatagban, amely, mind ismeretterjesztésként, mind moziként megállja a helyét.
Mielőtt mindenkit kedvesen beparancsolnék a mozikban az év legkomplexebb popcorn mozijára még külön kiemelném az alkohollal és a „tudós, de háziasszony” szereppel küszködő Emily Blunt-ot. Neki sajnos a főhős feleségeként kevés jelenet adott, de minden pillanatában roppant hiteles. Az Oppenheimer végső fordulatai pedig garantáltan szíven ütik a nézőt. A képi világ végig tökéletes, a párbeszédek a helyükön, a színészek hálásan vettek részt ebben a nagy szabású, de meglepően emberi Nolan filmben. Kicsit naiv néha, de ennyi játékidő alatt nem lehet teljes képet adni, a nagy mű üzenete viszont tűpontosan átjön, igazi filmélmény. A bombasiker a díjkiosztókon is garantált lesz.
A jó, a rossz és a Barbie
Az év filmes eseményévé vált a Barbie miután a fiús Top Gun 2 tavalyi tökéletes piaci időzítését lemásolva megagiga siker lett a mozikban. Az első dollármilliárdos nagy bumm egy női rendezőtől (Greta Gerwigtől), gyönyörű főszereplők, álomdíszletek, durván túltolt marketing. Margot Robbie mint Barbie és Ryan „kockahas” Gosling mint Ken, látszólag minden a helyén van, de lássuk a részleteket.
Műanyag égbolt – Filmkritika
A 2123-ban játszódó Műanyag égbolt egy animációs disztópia Magyarországról. Összetett alkotás révén, szól ez a történet a közelgő klímakatasztrófa következményeiről, az egyeduralmi rendszerek bizonyos problémáiról, és közben rengeteg emberi érzelemről is. A különböző morális kérdéseken túl a film középpontját jelentő szerelmi történet pedig sokkal inkább megérinti az átlagos nézőt, és egy egészen egyedi történetet mesél el.
Indiana Jones kisokos
Végre valahára mindenki archeológus kalandorra visszatért közénk, hogy az ötödik epizódjával lekerítse gazdag, közismert nagyvásznas karrierjét. Harrison Ford még bőven hetven felett is nagyon menő. A rajongó meg ugye izgatott és Indy kisfiús mosolyának, laza beszólásainak mindent megbocsát. Itt van tehát a soha vissza nem térő alkalom az öt rész bemutatására, a teljesség igénye nélkül egy szubjektív sorrendbe a legrosszabbtól a legjobbig.
Tesztoszterontúlpörgés - Tyler Rake: A kimenekítés 2.
A Tyler Rake: A kimenekítés három évvel ezelőtt kisebb meglepetést okozott azzal, hogy a Netflixre egy kőkemény akciófilm érkezett, ami olyan akciójeleneteket tartalmazott, hogy azzal szinte beírta magát a filmezés történelmébe. Már az első rész is nagyon komoly nézettséget hozott, és a film befejezése – valamint persze a nagy számok törvénye alapján – folytatásért könyörgött, így végre megérkezett Tyler Rake újabb küldetése, amelyben többek között Grúziában, Ausztriában kell kőkemény akciókban részt vennie.
A teremtés története - Kojot négy lelke
Gauder Áron a Nyócker! rendezője új filmjével a Kojot négy lelkével egy nagyon zsigeri témát feszeget. A film az észak-amerikai indiánok történetén keresztül akarja bemutatni az emberiség teremtéstörténetét, és tisztelegni az indián kultúra előtt. A Kojot négy lelke pedig mindezt nagyon jól kivitelezi, és egy mindenki számára átélhető mese a jelen világunkról.