Menü

6 apró dolog, amiről le kell mondanod, hogy megtaláld a lelki társad

Megtalálni az igazit roppant nagy kihívás, éppen ezért gyakran fogunk mellé, és ér minket csalódás, míg végre besétál az életünkbe az az egy, akire vártunk. Tökéletes ember nem létezik, így alapból kudarcra vagyunk ítélve, ha ilyent keresünk. Az álmaid partnere viszont ott sétál valahol, odakint a nagyvilágban, ahhoz viszont, hogy magadhoz vonzd őt, csupán egyetlen dolgot kell megtanulnod: a kevesebb több!

Az élet olyan, mint egy vákuum. Csak akkor tudsz új tapasztalatokat (esetünkben egy partnert) behívni, ha elengeded a régieket. Ha lemondasz a következő 6 dologról, hamarosan elkezdesz minőségi partnereket vonzani az életedbe. És csak rajtad áll, kit választasz közülük. A kínálat a lábaid előtt hever majd.

1. Mondj le az irányításról

Ha azt hiszed, hogy te irányíthatod, mikor lép az életedbe a Tökéletes Társ, akkor melléfogtál. Letöltheted a világ összes társkereső applikációját, napi 5 randit tarthatsz, és a végén mégis egyedül maradsz. Mert abban a pillanatban, hogy megpróbálod kontroll alatt tartani a szerelmi életed, a félelemtől vezérelve cselekszel, és soha nem történnek jó dolgok, ha hiányt tapasztalsz.

Ne azért légy valakivel, mert minden barátodnak párja van. És ne akarj valaki életének a része lenni ahelyett, hogy a sajátodat éled. Az igazi lelki társad csak akkor találhat rád, ha a hatalom helyéről cselekszel. Ez azt jelenti, hogy úgy szereted az életedet, ahogy van, és olyan társat akarsz, aki kiegészíti, nem pedig beteljesíti. Csak várj és meglátod. Ha valaki valóban hozzád tartozik, akkor bármi történjék is, maradni fog, anélkül, hogy irányítanod vagy erőltetned kellene.

2. Mondj le a kötődésről

Tegyük fel, megtaláltad a nagy Őt, csodásan éltek, de előfordulhat, hogy halálos betegséget diagnosztizálnak nála, autóbalesetben meghal, vagy hirtelen elhagy. Brutálisan hangzik, de csak azért, hogy segítsen neked arra az egyetlen helyre összpontosítani, ahol az élet (és a szerelem) megtörténik: a jelen pillanatban. Szeretned kell a partneredet, de attól még emlékezned is kell arra, hogy minden mulandó.

3. Mondj le a jövőbeli tervekről

Főleg ha azok a tervek úgy kezdődnek, hogy „majd ha lesz valakim, akkor…”. Olyan érzés lehet, mintha egész életedben egy váróteremben ülnél. Ne várj tovább a partneredre, hogy megtehesd azokat a dolgokat, amikre vágysz! Persze, nagyszerűbb lenne megosztani az élményt valakivel, aki fontos neked, de ez a „majd, ha…” csak kifogás arra, hogy ne lépj a teljes erődbe. Bármit megvalósíthatsz egymagad, vagy a barátaiddal, a családoddal. Nincs szükséged romantikus partnerre ahhoz, hogy élj! Ne várj többé egy másik személyre, hogy megvalósítsd az álmaidat.

4. Mondj le az elvárásokról

Ha azt várod egy kapcsolattól, hogy „boldoggá tegyen” és beteljesítse az életedet, máris nagyot hibázol. El tudod képzelni, milyen hatalmas nyomást gyakorolsz egy másik emberre, ha őt teszed felelőssé az örömödért? Te vagy a boldogságod egyetlen forrása. Engedj el minden elvárást, amit a partnereddel szemben támasztasz, és először te add meg magadnak mindazt, amit tőle vársz.

5. Mondj le a kivetítésekről

Ne azt láss bele a dolgokba, amit szeretnél, hanem adj helyet a valóságnak. Valaki megismerése időbe telik, és nem lehet már az első randi után kijelenteni róla, hogy „ő az igazi”, vagy hogy „azt hiszed, ő az igazi”, illetve ne adj’isten „ő kell, hogy legyen az igazi”! A kivetítésekkel olyan ideális képet faragsz, ami nem létezik, szóval ne ámítsd magad. Ha meg akarod találni a lelki társad, ne feledd, hogy a lélek mélységének meglátása nem megy egyik napról a másikra.

6. Mondj le a reményről

Mondj le a reményről, még ha úgy is szól a mondás, a remény hal meg utoljára. El kell engedned a reményt, ha szeretnél találkozni a szíved párjával – a reményt, hogy az exed majd megváltozik, hogy a korábbi nagy szerelmek visszatérnek hozzád, és akkor majd sínre kerül az életed.

Szóval kanyarodjunk vissza az elejéhez: először energiát kell felszabadítanod ahhoz, hogy képes legyél helyet adni valaki újnak. Ez azt jelenti, hogy valóban meg kell gyászolnod és el kell engedned a régi kapcsolataidat, tudva, hogy a legjobb még csak most jön.

Egy hamis segélyhívás ára: pénzbírság és veszélybe sodort emberéletek

A 112-es egységes segélyhívó szám azért működik a nap 24 órájában, hogy sürgős esetben azonnali segítséget biztosítson. A diszpécserek minden beérkező hívást komolyan vesznek, és szükség esetén riasztják a mentőszolgálatot, a tűzoltóságot vagy a rendőrséget. A rendszer hatékonyságának alapfeltétele azonban a rendeltetésszerű használat.

Az edzőtermi szorongás lélektana

Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.

Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?

A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.

„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?

Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?

Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?

Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?