Agyvérzés: mi lehet a lelki háttere?

Itthon évi 40-50 ezer szélütés fordul elő, melynek oka a rizikófaktorok halmozott jelenléte. A magas vérnyomás, a szívbetegség, a diabétesz, a magas vérzsírszint vagy a túlzott alkoholfogyasztás mellett a lelki tényezők is kockázatot jelenthetnek.

A vérzés hirtelen alakul ki, tragédiaszerűen, általában minden előjel nélkül csap le a betegre. A vér az életöröm szállítója, ami már nem képes többé oxigénnel ellátni az agy területeit, ezért ennek a résznek a működése leáll és bénulás következik be. Egyszerű: a küzdelmes élet helyet a halált választjuk, tehát ez a totális feladás, és igen a bezártságra. Azt kell mondjam ezzel a könnyebb utat választja a beteg, a pusztulás lesz a megváltás, a vereség elfogadása is egyben.

Az agyban jól körülhatárolt helyeken találhatók meg szervezetünk, testünk működtetésének különböző (pl. a mozgás, a légzés, a beszéd) központjai. Stroke esetén az elzáródott érhez tartozó agyi terület nem kapja meg a működéséhez elengedhetetlenül szükséges mennyiségű vért és vele együtt az elegendő oxigént, ezért alakulnak ki a gyakran súlyos, visszafordíthatatlan tünetek. Szélütéskor az agyi vérnyomás kórosan csökken, így az agy egyes részeinek vérellátása megszűnik (agyi infarktus), vagy vérzés (agyvérzés) lép fel. Sokan, ha a stroke kifejezést hallják, elsősorban az agyvérzésre gondolnak, az esetek jelentős részében azonban (80 százalék) agyi infarktusról beszélhetünk, és csak kb. 20 százalék az agyvérzéses esetek száma.

Az agyvérzés rizikófaktorai

Az agyi katasztrófák kialakulásában számos tényező játszik közre, ilyen pl. a mértéktelen alkoholfogyasztás , a krónikus alkoholizmus viszont négyszeresére, míg a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízás kb. kétszeresére növeli a szélütés kockázatát.

Szélütés 25 százalékkal magasabb arányban fordul elő a férfiaknál, mint a nőknél. A nők általában 4-5 évvel később szenvednek el valamilyen agyi katasztrófát, mint a férfiak, tehát a férfiak átlagéletkora 4-5 évvel alacsonyabb, mint a nőké. Az életkor előrehaladtával megnő a szélütés kockázatának valószínűsége. A férfiaknál 40 éves kor, a nőknél 50 éves kor fölött kell jelentős előfordulással számolni.

A stroke tünetei a következők lehetnek:

az arc, a kar vagy a láb - általában egy oldalon hirtelen fellépő - zsibbadása, gyengesége, érzéketlensége vagy bénulása

hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar

a száj hirtelen "félrehúzódása", elferdülése

hirtelen kialakuló, egy vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság

hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés

zavartság, memóriazavar, az érzékelés, illetve a térbeli tájékozódás zavara

minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás

Ha ezeket észleli akár magán, akár ismerősén, ne késlekedjen: az első tünetek kialakulása után 4,5 órával is még van esély az agy jelentősebb károsodásának csökkentésére.