A gép is csak egy ember?
- Dátum: 2023.10.22., 08:21
- Vass Attila
- gép, közönségfilm, popcorn, robot, sci-fi, USA
Az Alkotó egy új sci-fi Gareth Edwards rendező, látványtervező kezei alól, aki miután elkészítette a legjobb Godzilla és elő Star Wars (Zsivány egyes) filmet lazán beint Asimovnak is. A téma a jövőbeli (?) gépek és ember szimbiózisa a főszerepben az új fenegyerekkel, John David Washingtonnal (igen, Denzel fia). Mega költségvetés, látványos díszletek a mesterséges intelligencia térnyerésének valós küszöbén, minden adott a sikerhez. A felütés már eleve gyomrost ad, a gépek vezérelte védelmi rendszer atombombát dob le Los Angelesre, ezután hajtóvadászat indul a jövőben a robotok ellen. Legyenek azok akármilyen békések is, az őket segítők is hullanak, mint a legyek.
A cyber világ vezetője, titkos fejlesztője ellen igazi kegyetlen hadjárat indul Délkelet Ázsiában, az amerikaiak nem nyugodnak. Mindent elpusztítanak a valós, de leginkább vélt fenyegetés jegyében. Egy kiégett kommandóst fogadnak fel a végső hadműveletre, hogy semmisítse meg a robotok nagy reménységét, A tökéletes fegyvert. Persze kiderült, hogy ő nem más, mint egyfajta robot Jézus, egy kisgyerek modell, akit azért teremtettek meg, hogy békét hozzon a világnak. Természetesen az amcsi GIJOE végül inkább elkeseredett nyomozásba kezd vele, hogy ráleljen a halottnak hit feleségére nyakában a robotokkal és a világcsendőreként tetszelgő egykori munkaadóival. A rohanás alatt felsejlik a jövő komplex világa, a díszletek láttán felderenghet bennük a Szárnyas fejvadász balladai líraisága és az Én, a robot dinamikája.
Sajnos akármennyire is eredeti akar lenni a film, sekélyesen klisés utazásnak tűnik helyenként, aminek ugyan 10-20 éve még felállva tapsoltunk volna, de ma már csak egy közepes filmélmény lenne, ha nem volna nagyon is direkt üzenete a műnek. Ne szépítsük: az Alkotó egy hatalmas fricska a jelenkori USA harcászati aktivitásáról. Rengeteg beszólás, apró gegtől hemzseg a film, ami felkavarhatja az egyszeri nézőt. A buddhista robot szerzetesektől kezdve a bombát robbantó majomig. A teremtett világa magával ragadó és feszesnek tűnik, még a főszál is. A végén sajnos pár illogikus metafora becsúszott, de így is az egyik legbátrabb nagybetűs közönségfilm, ami idén elkészült. Igazi élmény, amely nem hagyja a vetítés után sem nyugton az embert. Szolid bukás lett a sorsa, pedig Az Alkotónak nagyon is helye van a mozivásznon, a szívünkben és a gondolataink közt. Ha el tudjuk csípni, tegyünk bátran vele egy próbát.
Piramisjátékra épült a magyar álom

Az RTL Bróker Marcsi sorozatát jelentős előzetes elvárások kísérték, amelyeknek az alkotás kétségkívül megfelelt, sőt, túl is szárnyalta azokat. Már az első képkockák beszippantanak: az 1990-es évek vidéki Magyarországát a díszletek, a zenék, a ruhák és a karcagi utcák tökéletesen hozzák vissza. Nemcsak nosztalgia ez, hanem korrajz arról, hogyan válhatott egy banki alkalmazottból országos szélhámossá valaki.
Lázadni kell, ennyi az egész?

Paul Thomas Anderson korunk egyik legsajátosabb látásmódú rendezője (Boogie nights, The Master, Vérző olaj). A naturalista ábrázolásából, a kiváló karaktereiből és kiemelkedően jó cselekvésvezetéséből ismét varázsolt, ezúttal egy igazi politikailag túlfűtött, karikaturisztikus remekművet. Megszületett a Trump-érából való kiábrándulás dicshimnusza, az év regényadaptációja, vagy csak egy maró humorú középső ujj mindenkinek, ami egy tesztoszteronbombába csomagolt korrajz is egyben? Ennek jártam utána.
Daryl Dixon Spanyolországban

A The Walking Dead-univerzum folyamatosan képes megújulni, ha nem is minden szempontból, de legalább vizuálisan. A Daryl Dixon-széria harmadik évada erre a legfrissebb bizonyíték. Ugyanis a cselekmény Franciaországból egy rövid időre Londonba, majd Spanyolországba helyeződik át, és ez a váltás alapvetően megváltoztatja a sorozat hangulatát.
Halálos séta

A hosszú menetelés nem a klasszikus King-horrorok közé tartozik, hanem egy feszült és lélekpróbáló thriller, amelyben ötven fiú indul el egy halálmenetre, ahol a szabály egyszerű: aki megáll, meghal. A film naturalista ábrázolása, erős dialógusai és színészi alakításai – különösen Cooper Hoffman, David Jonasson és Mark Hamill játékával – folyamatos feszültséget teremtenek. Bár pszichésen megterhelő és helyenként brutális, mély társadalomkritikája és valóságshow-szerű bemutatása miatt elgondolkodtató élményt kínál.
Egy svájci poén is lehet jó

A Bonzsúr, Svájc! 2023-as remek svájci szatíra a helyi nyelvi sokszínűség és szabályozási anomáliák oltárán, megkésve bár, de elstartolt a mozijainkban. A rendező, forgatókönyvíró Peter Luisi igazán kellemes délutánt adhat azon bátraknak, akik a multiplexek árnyékában elcsípik ezt az ironikus vígjátékot a szélesvásznon. Sok helyi, életszerű sztori és megannyi remek, pörgős humoros jelenet, nézzük a részleteket.