A gép is csak egy ember?
- Dátum: 2023.10.22., 08:21
- Vass Attila
- gép, közönségfilm, popcorn, robot, sci-fi, USA
Az Alkotó egy új sci-fi Gareth Edwards rendező, látványtervező kezei alól, aki miután elkészítette a legjobb Godzilla és elő Star Wars (Zsivány egyes) filmet lazán beint Asimovnak is. A téma a jövőbeli (?) gépek és ember szimbiózisa a főszerepben az új fenegyerekkel, John David Washingtonnal (igen, Denzel fia). Mega költségvetés, látványos díszletek a mesterséges intelligencia térnyerésének valós küszöbén, minden adott a sikerhez. A felütés már eleve gyomrost ad, a gépek vezérelte védelmi rendszer atombombát dob le Los Angelesre, ezután hajtóvadászat indul a jövőben a robotok ellen. Legyenek azok akármilyen békések is, az őket segítők is hullanak, mint a legyek.
A cyber világ vezetője, titkos fejlesztője ellen igazi kegyetlen hadjárat indul Délkelet Ázsiában, az amerikaiak nem nyugodnak. Mindent elpusztítanak a valós, de leginkább vélt fenyegetés jegyében. Egy kiégett kommandóst fogadnak fel a végső hadműveletre, hogy semmisítse meg a robotok nagy reménységét, A tökéletes fegyvert. Persze kiderült, hogy ő nem más, mint egyfajta robot Jézus, egy kisgyerek modell, akit azért teremtettek meg, hogy békét hozzon a világnak. Természetesen az amcsi GIJOE végül inkább elkeseredett nyomozásba kezd vele, hogy ráleljen a halottnak hit feleségére nyakában a robotokkal és a világcsendőreként tetszelgő egykori munkaadóival. A rohanás alatt felsejlik a jövő komplex világa, a díszletek láttán felderenghet bennük a Szárnyas fejvadász balladai líraisága és az Én, a robot dinamikája.
Sajnos akármennyire is eredeti akar lenni a film, sekélyesen klisés utazásnak tűnik helyenként, aminek ugyan 10-20 éve még felállva tapsoltunk volna, de ma már csak egy közepes filmélmény lenne, ha nem volna nagyon is direkt üzenete a műnek. Ne szépítsük: az Alkotó egy hatalmas fricska a jelenkori USA harcászati aktivitásáról. Rengeteg beszólás, apró gegtől hemzseg a film, ami felkavarhatja az egyszeri nézőt. A buddhista robot szerzetesektől kezdve a bombát robbantó majomig. A teremtett világa magával ragadó és feszesnek tűnik, még a főszál is. A végén sajnos pár illogikus metafora becsúszott, de így is az egyik legbátrabb nagybetűs közönségfilm, ami idén elkészült. Igazi élmény, amely nem hagyja a vetítés után sem nyugton az embert. Szolid bukás lett a sorsa, pedig Az Alkotónak nagyon is helye van a mozivásznon, a szívünkben és a gondolataink közt. Ha el tudjuk csípni, tegyünk bátran vele egy próbát.
Könyvelő 2.: Lazább, humorosabb, de hű az eredetihez
Vannak olyan művek, amelyek azonnal ikonikusak lesznek, mert sikerül megragadniuk egy igazságérzetet, egy ösztönszintű vonzalmat, miközben még mondanivalóval is bírnak. 2016-ban A könyvelő pontosan ilyen volt. Zseniális alkotás akcióval, drámával, fekete humorral és igazságtétellel. Azonban mi történik, ha egy ikonikus film folytatódik? A könyvelő 2. vígjátékosabb, mint elődje, és tele van új gondolatokkal, amikről érdemes beszélni.
A dinók sosem halnak ki? A Jurassic Park és mutációi
Steven Spielberg Michael Crichton Jurassic Park című bestseller könyvéből 1993-ban filmtörténetet alkotott, komplett ajándéktárgy iparágak jövőjét alapozta meg hosszútávon. A dinoszauruszok tündöklése és vászonbéli hódítása mindig óriási siker. Íme hát a Jurassic Park és mutációinak szigorúan szubjektív listája paleontológus kezdőknek, haladóknak, de leginkább azoknak, akik, újra és újra szeretnek rácsodálkozni a CGI legújabb vívmányaira és a saját magukban szunnyadó felfedező, kalandvágyó kisgyerekre.
Generációk háborúja – Kritika
A II. világháború borzalmait ritkán látott nyíltsággal és mélységgel mutatja be a Generációk háborúja című német minisorozat, amely öt fiatal barát sorsán keresztül tárja fel a konfliktus emberi árát és a túlélés drámáját az 1941 és 1945 közötti évekből. Ráadásul a „vesztes nácik” szemszögéből láthatjuk az emberi lélek küzdelmeit egy olyan korban, amely örökre megváltoztatta Európát.
John Wick világa balettel újratöltve
A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.
Tündék és ördögfiak nagyvásznon
Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?