Menü

A gép is csak egy ember?

Az Alkotó egy új sci-fi Gareth Edwards rendező, látványtervező kezei alól, aki miután elkészítette a legjobb Godzilla és elő Star Wars (Zsivány egyes) filmet lazán beint Asimovnak is. A téma a jövőbeli (?) gépek és ember szimbiózisa a főszerepben az új fenegyerekkel, John David Washingtonnal (igen, Denzel fia). Mega költségvetés, látványos díszletek a mesterséges intelligencia térnyerésének valós küszöbén, minden adott a sikerhez. A felütés már eleve gyomrost ad, a gépek vezérelte védelmi rendszer atombombát dob le Los Angelesre, ezután hajtóvadászat indul a jövőben a robotok ellen. Legyenek azok akármilyen békések is, az őket segítők is hullanak, mint a legyek.

A cyber világ vezetője, titkos fejlesztője ellen igazi kegyetlen hadjárat indul Délkelet Ázsiában, az amerikaiak nem nyugodnak. Mindent elpusztítanak a valós, de leginkább vélt fenyegetés jegyében. Egy kiégett kommandóst fogadnak fel a végső hadműveletre, hogy semmisítse meg a robotok nagy reménységét, A tökéletes fegyvert. Persze kiderült, hogy ő nem más, mint egyfajta robot Jézus, egy kisgyerek modell, akit azért teremtettek meg, hogy békét hozzon a világnak. Természetesen az amcsi GIJOE végül inkább elkeseredett nyomozásba kezd vele, hogy ráleljen a halottnak hit feleségére nyakában a robotokkal és a világcsendőreként tetszelgő egykori munkaadóival. A rohanás alatt felsejlik a jövő komplex világa, a díszletek láttán felderenghet bennük a Szárnyas fejvadász balladai líraisága és az Én, a robot dinamikája.

Sajnos akármennyire is eredeti akar lenni a film, sekélyesen klisés utazásnak tűnik helyenként, aminek ugyan 10-20 éve még felállva tapsoltunk volna, de ma már csak egy közepes filmélmény lenne, ha nem volna nagyon is direkt üzenete a műnek. Ne szépítsük: az Alkotó egy hatalmas fricska a jelenkori USA harcászati aktivitásáról. Rengeteg beszólás, apró gegtől hemzseg a film, ami felkavarhatja az egyszeri nézőt. A buddhista robot szerzetesektől kezdve a bombát robbantó majomig. A teremtett világa magával ragadó és feszesnek tűnik, még a főszál is. A végén sajnos pár illogikus metafora becsúszott, de így is az egyik legbátrabb nagybetűs közönségfilm, ami idén elkészült. Igazi élmény, amely nem hagyja a vetítés után sem nyugton az embert. Szolid bukás lett a sorsa, pedig Az Alkotónak nagyon is helye van a mozivásznon, a szívünkben és a gondolataink közt. Ha el tudjuk csípni, tegyünk bátran vele egy próbát.

Hungarikumnak számít a Csengetett, Mylord?

A Csengetett, Mylord? egy igazi hungarikum lenne? Van, aki szerint igen!
Három év kutatómunka előzte meg Boromisza István A Csengetett, Mylord? Univerzum című kötetének megjelenését, amely a magyar sorozatrajongók körében is méltán népszerű brit televíziós műsor kulisszatitkairól szól. Könyvajánló következik.

A sport és a szerelem hálójában

Kevés komoly témájú romantikus film lát napvilágot manapság, és még ritkábbak a minőségi darabok, a néhány napja megjelent Challengers azonban minőségi romantikus alkotás, és sportfilmnek is bőven megállja a helyét. Romantikus dráma ez, de közben csak nyomokban tartalmaz szerelmet, és messze nem csak egy nőért versengő két férfiról szól. Helyette komoly emberi érzelmekről, drámáról, és a sport mögöttes mozgatórugóiról is beszél.

Eszelős utcai harcosok

A 2024-es Országúti diszkó az 1989-es Patrick Swayze-féle akciófilm remake-je, motívumában eltér elődjétől, de mégis hű marad a régi időkhöz. A 80-as évek filmjeinek megvan a sajátos, korra jellemző atmoszférájuk. Ez alól az akkori alkotás sem volt kivétel, mely főként a kocsmai verekedései és Patrick Swayze karizmája miatt vált ikonikussá. Nos, a mostani 2024-es Doug Liman újrafeldolgozás nem egy mély érzelmeket megmozgató alkotás, de az összképet tekintve egy nagyon jó akció-vígjáték.

Agatha Christie - Az Alibi

Az angol címmel megjelent Ordeal By Innocence Agatha Christie azonos című regényének legújabb minisorozatos feldolgozása. Az alkotás magyarul Az Alibi címet kapta, és alapvető témája az ártatlanság pszichológiája, valamint az ehhez való emberi viszony. Mindezt pedig már egy sokszor látott gazdag brit családon keresztül mutatja be a sorozat, jó néhány helyen modernizálva a történetet.

Eposzi bolygó foglalás – Dűne: Második rész

A Dűne: Második része máris az idei mozifilmek egyik legnagyobb, és legkomplexebb alkotása lett. Denis Villeneuve kultfilmet és eposzi nagyságú alkotást készített óriási uralkodó házakkal, galaktikus császárral, és egy kisebb sztárparádéval is. Frank Herbert regényéből nem könnyű jó sztorit csinálni, viszont a Dűne 2 olyan összetett nagyjátékfilm lett valamivel több, mint 2,5 órában amit mindenképp látni kell.