Menü

Terhesség alatti tünetek 10 héten keresztül

Egy édesanya teste számos változáson megy keresztül a terhesség alatt, kezdve az első trimeszter során tapasztalható mellérzékenységtől a harmadik trimeszterben csúcsosodó hátfájdalomig. Hogy könnyebb legyen felkészülni rájuk, megmutatjuk, pontosan milyen panaszokra számíthatunk, míg meg nem születik a kisbabánk.

1. hét

Technikailag ekkor még nem számítunk várandósnak, a szülész-nőgyógyász ugyanis mindig az utolsó menstruáció első napja alapján számolja ki, mikorra várható a baba születése. Ilyenkor a jellegzetes, menstruációhoz köthető tüneteket tapasztaljuk, például vérzés, hasi görcsök, hangulatingadozás, mellfájdalom.

2. hét

Ekkor történik meg a peteérés vagy ovuláció, amelynek lényege, hogy a hormonális változások hatására a petefészekből kiszabadul egy érett petesejt, ami a petevezetékben várja, hogy egy spermium megtermékenyítse - ha ez sikerül, a nő teherbe esik. Az ovuláció jellegzetes tünetei a következők: alhasi fájdalom, mellérzékenység, fehéres színű hüvelyi folyás, megnövekedett testhőmérséklet.

3. hét

Terhesség esetén a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhnyálkahártyába, ilyenkor néhány nő enyhe alhasi fájdalmat érez, vagy úgynevezett implantációs vérzést tapasztal. Utóbbi körülbelül 1-2 napig tart, és jóval enyhébb, mint menstruáció esetén. Ha erős a vérzés vagy nagyon intenzív a fájdalom, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

4. hét

A terhességi teszt a 4. héten már kimutatja, hogy kisbabát hordunk a szívünk alatt. A várandósság egyik legkorábbi jele a mellérzékenység, ilyenkor a nők kifejezetten kényelmetlennek érezhetik a melltartójukat. Másoknak kifinomultabb lesz a szaglása, ízlelése, vagy éppen fáradtságot, székrekedést, puffadást, hangulatingadozást tapasztalnak. Természetesen akkor sem kell megijedni, ha semmilyen különös szimptómát nem észlelnünk - később biztosan számíthatunk majd a feltűnésükre.

5. hét

A hangulatingadozások rendkívül felerősödnek, hol boldogok, hol depressziósak, hol dühösek ilyenkor a terhes nők. A fáradtság és a mellérzékenység általában még az ötödik héten sem múlik.

6. hét

Sok nő számára a hatodik hét hozza el a leginkább embert próbáló panaszt, a reggeli rosszullétet. A kismamák érzékenyebbé válhatnak az illatokra, ami tovább ronthat az állapotukon, de beindulhat a kívánósság is. Elöljáróban annyit elárulunk, hogy a reggeli rosszullétek körülbelül a második trimeszterig jelen lesznek, így érdemes minél előbb hozzászokni az új helyzethez.

7. hét

A gyakori mosdóba járás ugyancsak egyike azoknak a korai tüneteknek, amelyek a terhességre utalnak. Számos tényező áll ennek hátterében, ilyen például a terhességi hormonként is ismert hCG jelenléte, illetve az, hogy a növekvő méh egyre jobban nyomja a húgyhólyagot.

8. hét

A várandósságot jelző tünetek ekkorra valószínűleg mind képviseltetik magukat: hányinger, mellérzékenység, fáradtság, gyakori vizelés, hangulatingadozás, puffadás stb. Előfordul az is, hogy valaki a nyáltermelődés fokozódásával szembesül, vagy éppen rendszeresen erős fejfájás kínozza.

Kevesen tudják, de a terhesség számtalan emésztőrendszeri tünettel is együtt jár, például székrekedéssel vagy fokozott gázképződéssel - ezek önmagukban sem kellemesek, úgy pedig főleg nem, ha a reggeli rosszullétekkel társulnak. Szerencsére a gasztrointesztinális panaszok az első trimeszter végére általában elmúlnak.

10. hét

Ebben az időszakban sok kismamának bókolnak azzal, hogy szinte "ragyognak", úgy megszépültek. Sajnos azonban vannak olyanok, akik a hormonális változások miatt kellemetlen pattanásokkal küzdenek. A 10. héttől kezdve már azt is észre lehet venni, hogy a mellek és a pocak növekszik.

A legtöbb újszülött a szülés várható időpontjától számított két héten belül világra jön. Amennyiben azonban az orvos aggódik a kismama vagy a magzat állapotáért, akkor beindíthatják a szülést.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.