Mit tehetünk az utazási betegség ellen?

Az utazási betegség jelenségéről rengeteg ember hallott már, és sajnos sok embert is érint a probléma. Földön, levegőben, de még vízen is, a tünetek bárhol utolérhetnek bennünket. Mivel ez nem egy tényleges betegség, emiatt valódi gyógymód sincs, viszont a tünetek emberi odafigyeléssel és önfegyelemmel enyhíthetőek.

Mitől alakul ki?

Az utazási betegség, orvosi nevén kinetózis egy tünetegyüttes, amit többnyire a látási ingerek és az egyensúlyérzékelés közötti ellentétek okoznak. Valójában a fül egyensúlyszervének és a szem érzékelésének különbségéből ered: például miközben egy repülőn ülünk, és a telefont bújjuk, a szem nem érzékel mozgást, de az egyensúlyszervünk tökéletesen tisztában van azzal, hogy nagy sebességgel haladunk valamerre, emiatt az agyban zavar alakul ki, és ezután következnek a jellemző tünetek.

Érdemes megemlíteni, hogy a probléma jelenségéhez hozzájárul a modern világ rohanása, és a közlekedés folytonossága is rárakodik a problémára, például a repülőről leszállva nincs idő 5 percet pihenni, hiszen menni kell a városba vezető buszjárathoz, vagy éppen a buszozás után is maximum kicsit tudunk megállni, mélyeket lélegezni is alig van idő, hiszen már menni kell egy következő csatlakozáshoz.

Mi okozza a betegséget?

Érdekes jelenség, hogy a pontos okát egyelőre még nem állapították meg. Valójában az agy téves működéséről lehet szó. Az emberi agy központjában található area postrema felelős a hányás megindításáért, erre lehet egy jó példa, hogy a túl sok alkoholfogyasztás után hányni fog valaki a méreganyagok szervezetbe kerülése miatt. Ha a szervezet mérgezésének gyanúja merül fel, vagy ha a látás és az egyensúlyérzékelés ellentétbe kerülnek egymással, akkor pedig az agy cselekedni akar.

Mozgás érzékelése esetén, ha azt a látás nem erősíti meg a belsőfül azt jelzi az agy számára, hogy mozgást észlel, a szem viszont arról tudósít, hogy a környezethez képest az alany nem mozog. Az ellentmondást az agytörzs úgy oldja fel, hogy hallucinációról van szó, és hányásra ad utasítást, hogy a méreganyagot a szervezetből eltávolítása. Viszont ugye az adott ember nem akar hányni, emiatt megkezdődik a testünkkel való harc, valamint ezzel párhuzamosan jelentkezik a szédülés is.

Emellett vannak bizonyos súlyosbító tényezők, például különböző gyulladásos betegségek, akár egy arcüreggyulladás, vagy a fül különböző betegségei is felerősítik a tüneteket, és emiatt az adott ember még inkább rosszul lesz.

Mik a tünetek?

A leggyakoribb tünetek az émelygés, a hányás, a tartós hányinger, a szédülés, és a fejfájás. Mindezek pedig közlekedési formától függetlenül bárhol jelentkezhetnek: a kocsiban ülve éppúgy, mint a buszon, vagy a repülőgépen. Emellett a verejtékezés, a szagérzékenység, és az étvágytalanság is jelezheti, hogy a szervezet tiltakozik az utazás ellen. Érdekes jelenség, hogy a tünetek egymást erősítik fel, tehát elkezd fájni a fejünk, ennek hatására elkezdünk izzadni, majd a szívünk is majd kiesik a helyéről, hiszen közben próbáljuk legyőzni a tüneteket. Valamint a hányinger visszatartása sem segít a helyzeten, és ez egy idő után pedig szorongást, idegességet okoz.

Utazás közben nincs telefon

Az utazási betegség valójában nem klasszikus értelemben vett betegség, és gyógymód sincs rá. Viszont a tünetek mind gyógyszerekkel, mind egyéni fegyelmezettséggel enyhíthetőek. A legegyszerűbb megelőzési mód a mozgó jármű ablakán való kinézés, és a látóhatár figyelése. Tehát sem autóban, sem repülőn, de még buszon sincs telefonnyomkodás, helyette megfigyelhetjük a tájat, ezáltal kicselezve a betegséget. Ugyanis ez a belső egyensúlyszerv számára kiegészítő információt szolgáltat a test mozgásáról, és ezáltal a fül, valamint a szem nem kavarják meg egymást. Ha valakinél ez a betegség jelen van, akkor mindig érdemes repülőgépen ablak mellé ülni, buszon pedig mindig elől ülni, és kerülni a kerékhez közeli részt.

Eredményes és biztos stratégia az alvás, tehát ha már álmosan szállunk be, vagy fel az adott járműre, majd elalszunk, akkor az utazási betegség sem jön elő. Viszont gyakorlatiasabb megoldás lehet a sötétség, vagy a zárt tér, például egy viccesebb példa, hogy egy magánrepülőgéppel utazó gazdag ember is lehet, hogy szenved a repüléstől, viszont neki egyszerűbb dolga van, ugyanis ha semmit sem lát a külvilágból és csak a repülés zaját érzékeli a zárt térben, akkor szinte biztos, hogy semmit sem fog igazán érezni az utazási betegségből. Persze más kérdés, hogy a rázkódás, a felszállás ugyanúgy hatással lesz rá. Viszont a zárt tér megvédi attól, hogy a külvilág érzékelése miatt szédülni kezdjen. Értelemszerűen az emberek többsége nem magángéppel utazik, viszont az ablak melletti ülőhely sokat segíthet a probléma elkerülésén.

Emellett a friss, tiszta levegő, és a hideg is enyhítheti a tüneteket. Az autóban már az is nagy könnyebbség szokott lenni, hogy ha lehúzzuk az ablakot, a hideg levegő ugyanis nyugtatja az alapból szenvedő embert. A mély levegővétel pedig egy ezerszer hallott tanács, amely nyugtatólag hat a feszült emberre. Szintén meg lehet említeni, hogy ha tudjuk, hogy szenvedünk az utazástól, akkor ne tartsunk hatalmas kajálást előtte, hiszen éhgyomorral, kevés folyadékkal sokkal könnyebb túlélni a megpróbáltatásokat, mintha alapból teleettük magunkat. Valamint örökös tanács, hogy ne gondolj az adott betegségre, tehát a folyamatos rágódás, rágondolás felerősíti a tüneteket, és még inkább rosszul lesz az adott ember.

Milyen gyógyszeres megoldás létezik?

Népi gyógyszer a megelőzésre a Daedalon, ami csillapítja a hányingert, emellett nyugtató hatása is van. Aki valaha küzdött ezzel a problémával, biztosan hallotta, hogy: “vegyél be egy Daedalont az utazás előtt körülbelül 1 órával”, majd komótosan átbóbiskolta az utat, és 2-2,5 óra múlva kijózanodott. Emellett gyakori tanács, hogy segíti a hányinger elkerülését a gyömbér is, mivel nyugtató hatása van a gyomorra. Ha pedig valakinél nagyon erősek a tünetek, akkor érdemes háziorvos segítségét kérni, aki biztosan tud valamilyen célzott gyógyszert ajánlani. Ilyenkor pedig már nem is a hányinger csillapítása az elsődleges, hanem a szédülés megelőzése.

Az utazási betegség összességében rengeteg embert érint, és sajnos nagyon kellemetlen mivel egy komplett nyaralást is tönkretehet. A legtöbben lehet, hogy “összerázódnak” egy-egy úton, viszont 1-1,5 óra alatt nagyjából helyreáll a szédülés, és maga az adott ember is megnyugodhat. Emellett van, amikor jobban előjön a betegség, és van olyan is, hogy alig érezzük az út során. Az biztos, hogy önfegyelemmel tehát például a túlzott étkezés elkerülésével az utazás előtt, valamint a telefonhasználat (legalább az utazás elején történő) szüneteltetésével elkerülhetjük a problémát. Valamint sokat segít, hogy ha az utazás során a szemünkkel is folyamatosan figyeljük a tájat, ezáltal összhangba hozva a szem és a fül érzékelését.