Menü

A leharcolt Kate Winslet, mint nyomozó nagymama

Az Easttowni rejtélyek (Mare of Easttown) egy 2021-ben debütált HBO krimi minisorozat, Kate Winslet főszereplésével. A sztori sokszor olyan, mintha egy jól sikerült szappanopera szereplőit néznénk. Minden egyes szereplőnek van valamilyen múltja és jövője azon kívül, amit a sorozatban látunk. A történet pedig egyszerre hamisítatlan krimi, és realista emberi sorsok összefonódása is. A végeredmény pedig minden dicséretet megérdemel.

Gyilkosság a vidéki Egyesült Államokban

A sorozat rövid alapsztorija, hogy egy Pennsylvania mellette kisvárosban történik egy gyilkosság, amit a kisvárosi nyomozó Mare Sheehan (Kate Winslet) megpróbál megoldani. Emellett pedig korábbról is folyamatban van egy gyilkossági ügy, amelyet már több, mint 1 éve nem tudtak megoldani. Mare “zsaru” karaktere pedig tele van múltbéli fájdalmakkal, sérelmekkel, és megoldatlan ügyekkel. A családja kezd darabokra hullani, a városban vannak sorsukat kereső fiatalok, mindent látó és aggódó idősek, kiégett dolgozó emberek, és rengeteg félresiklott, realista emberi élet.

Nem lehet nem szeretni

A sorozat már egyszerűen a legelső pillanattól kezdve szerethető, Kate Winsletet nem lehet nem szeretni a nyomozói szerepben. Mare karaktere valójában egy “zsaru” toposz a 90-es, inkább 2000-es évek elejéről, csak ezt most nem egy férfi karakter játssza el, hanem egy 50-es évei felé haladó női rendőrt látunk. Azért említsük meg, hogy a sorozat elég jól állítja be a rendőröket, mondjuk úgy, hogy: valahogy a rendőreink mindig kézhez kapnak dolgokat, és legfontosabb feladatuk a lakosok védelme. Ez a valóságban is így van, de a sorozat egyértelműen leegyszerűsíti a rendőri munkát, emberi szemmel nézve szerethetőnek állítja be őket, és felnagyítja az érzelmeiket.

Az első epizód még finomabban kezd, viszont utána rengeteg emberi dráma következik, valahogy minden karakternek érdekesek az indítékai, senki sem tökéletes. A fiatalok néha forrófejűek, meggondolatlanok, a családapa kikészül a folyamatos nyomás alatt, az idősek a szomszéddal problémáznak. Az emberek egymással küzdenek a gyerekek felügyeleti jogáért, a pénzen, tárgyi dolgokon, autókon veszekszenek, betegségekkel küzdenek. Jól mutatja be a sorozat, hogy a mindennapi küzdelmek és az emberek egymás elleni csalódottsága nem egy hétig tart, hanem van, hogy egy egész életen át.

Krimi és emberi életek egyben

Izgulhatunk azon, hogy ki áll a bűntett hátterében, de nem ez volt az elsődleges elem, amely mozgásba lendíti a történetet. A sorozat megalkotója Brad Ingelsby a hangsúlyt nem arra helyezte, hogy mindenki gyanús legyen és, hogy lerántsa a leplet a vidéki USA-beli kisváros lakóiról. Sokkal inkább azzal foglalkozott, hogy karaktereit bemutassa, apró-cseprő drámáikat kifejtse, hogy aztán egybeszője őket a központi bűnténnyel és a végén a megoldásban természetesen lesz legalább fél tucat csavar. Viszont mire a sorozat végéhez érünk, mindenkinek érhetőek az indítékai, – még akkor is ha nincs igaza – mindenkiben van valami nagyon emberi, valami olyan sérelem, amely nem a világ tragédiája, de közben felőrli az embereket. Az alkotók kerülik a kliséket és a szokásos fordulatokat, persze muszáj kissé felnagyítani az emberi problémákat, tehát valahogy ebben a városban mindenkit “megtört” az élet, de az egész sztori mégis nagyon emberi, és van akkora érzelmi kapacitása, hogy ne legyen tele klisékkel a sorozat. Életszagú dialógusokkal van tele az egész sztori, és az egész emberi küzdelem sokszor az egyének makacs állóháborúja miatt alakul ki.

Sötét vidéki világ

Az Easttowni rejtélyek kisvárosi sötét krimi, amit azonban egyértelműen kiemel a hasonló alkotások közül a magával ragadó atmoszférája. Ingelsby a forgatókönyvíró és a rendező Craig Zobel először írtak tévésorozatot. A krimiszál mellett nagy hangsúlyt fektettek rá, hogy megidézzék azt a fajta zárt helyi közösséget amely az Egyesült Államok vidéki kisvárosait jellemzi. A minisorozat erejét Pennsylvania vidéki részének kulturális hitelessége adja. Ehhez sokat hozzátesznek a kisvárosi életképek, melyeket Ben Richardson operatőr fotózott szinte az összes rész alatt. Az egész képi megvalósítás szándékosan álmosnak, lassúnak hat, a sorozat értelemszerűen felnőtt közönségnek készült, így szép lassan bont ki minden történetet. A képi világ nem kapkod, rengeteg elnyújtott jelenet, realista motívum van az epizódokban.

Sokszor látott gondolatok, új köntösben

Összességében nem új gondolatokkal van tele az alkotás, viszont az Easttowni rejtélyek pont amiatt különleges, mert a hétköznapiságot mutatja be a maga nyomasztó valóságában. Legtöbbször sok mindenen átment emberi történeteket látunk, és van egy nagyon nyomasztó realizmusa a sorozatnak. A karakterek állóháborút vívnak egymással, és nem veszik észre, hogy szép lassan felőrli őket a mindennapi küzdelem, vagy ha észre is veszik, akkor nem tudnak belőle kilépni.

A gyilkossággal kapcsolatos izgalmak egészen a sorozat legvégéig fennmaradnak, aztán persze kiderül, hogy a gyilkosság nem valamiféle aljas, erőszakos bűncselekmény, hanem tucatnyi emberi motiváció vezetett oda, hogy meggyilkolnak egy kiskorú lányt a sorozatban. Emellett a sztori másik gyilkosságára is fény derül a legvégén.

Az Easttowni rejtélyeknek sikerül kitűnnie a hasonló sorozatok közül. Egyértelműen jobb képi világa van, és Kate Winsletet a leélt nyomozó nagymamaként nem lehet nem szeretni. A sorozat egyben krimi, de közben csak ajánlani lehet a drámai történetek miatt mindazon nézőknek is, akik annyira nem a krimi részére vágynak, ugyanakkor ha egy bűnügyi sztorira vágyunk, akkor is egész végig izgalmas marad a sztori. A sorozat mindössze hét részből áll, nagyjából egy óra hosszúságú minden rész, ha van időnk, akkor néhány nap alatt meg lehet nézni az egész sorozatot. Lehetséges, hogy lesz egy második évada is a sorozatnak, de ez a történet az első évad alapján is nagyon jó lett, csak ajánlani tudom.

Tündék és ördögfiak nagyvásznon

Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?

A Karate kölyök koncepció még mindig eladható!

A Karate kölyök 1984-ben tarolt a vásznon, hiszen az idegen környezethez köztudottan csak a karate és a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot. Az alapkoncepció megmaradt. Ezúttal a két felejthető folytatás, a kedvelhető hat évados tévésorozat (Cobra Kai) valamint a kung-fura kihegyezett 2010-es Jackie Chan-nel fémjelzett remake-szerűség (inkább átirat) hibridje kerül a vászonra. A címe a sokatmondó: Karate kölyök - Legendák. Itt már a kínai szál, azaz mindenki Jackie-je, mint edző és az eredeti részek főhőse, a meglepően kisfiúsan öregedő Ralph Macchio segít egy fiatal pekingi harcosnak New Yorkban a harc által meglelni a világbékét.

Ez itt a Teltház helye!

Aki virtuóz komédiára vágyik, annak egy jó esély lehet a kikapcsolódásra a Játékszín Teltház című darabja, amely egy one-man show. Egy színész, Nagy Sándor alakítja Manhattan legfelkapottabb éttermének telefonos ügyfélszolgálatát, az asztalfoglalások főzsonglőrét. Emellett mivel ez egyszemélyes darab, így minden, közel negyven karaktert is ő elevenít meg. A sok humoros beszólás garantált, de vajon összeállt-e, ez az eredetileg kinn még 99-ben debütált mű egy önmagában is működő egységgé vagy szétfolyik a vicces karakterek bemutatása közepette? Ennek jártam utána.

A világ nyolcadjára is, ezúttal végleg megmenekül!

A 80-as évek egyik klasszikus tévésorozatából, igazi, profi kémfilm franchise épült ki szűk harminc év alatt. A Mission Impossible elvitt minket a világ összes tájára, lélegzetállító akció mutatványokkal tarkítva élhettük át a kémvilág minden rezdülését. Most eljött a búcsú ideje, Tom Cruise elköszön ikonikus szerepétől. A mostani mozi, A végső leszámolás, a záró része a két epizódra vágott történetnek. Kérdés, hogy a megalomán, több százmilliós költségvetés meg a megszokott stáb klasszikust alkotott-e, vagy csak egy korrekt hattyúdalát a brandnek?

Katyvaszos montázs ikonikus elemekből

Játékbeli elemmel indítva az írást, a hétköznapi viccelődés az a bohóckodás, de amit az Egy Minecraft film csinál, viszont gyémánt. Leginkább egy abszurdista alkotásnak lehet tekinteni a művet, amit komolyan egyáltalán nem lehet venni. Viszont a játék kedvelőinek szórakoztató lehet, hiszen szinte egy montázst állít össze annak elemeiből.