Menü

Tériszonnyal élni

A tériszonytól szenvedő emberek természetellenesen erős félelmet éreznek a magasságtól, illetve rettegnek, ha le kell nézniük magas helyekről. Mások élvezik a magaslati kilátást, de a tériszonyosok szédülnek, félnek, elsápadnak, izzadnak és a szívük kalapál. Tériszony - mikortól beszélünk kóros állapotról?

A fóbiák olyan félelmi zavarok, amelyek bizonyos helyzetekhez vagy tárgyakhoz kötődnek. A tériszony a specifikus fóbiák közé tartozik. Nálam például már akkor jelentkeznek ezek a tünetek, ha le kell néznem egy lakótelepi lakás 2. vagy 3. emeleti erkélyéről, vagy fel kell mennem a létrán.

Hogyan is alakul ki a tériszony, és mit lehet ellene tenni? Mit jelent az agorafóbia és mit az akrofóbia?

A nyílt terektől való félelem, az agorafóbia pontos fordítása a tériszony, ám a köznyelvben így nevezik a magaslati félelmet, vagyis az akrofóbiát is, nézzük melyik mit takar.

Az agorafóbia valamitől való félelmet, rettegést jelent. Magyar fordításban az agorafóbia a nyílt tértől való félelmet jelenti (más szóval „tériszony”, bár ez a magaslati félelmet is jelentheti), s a pánikbetegség egyik fajtája.

Az agorafóbiában szenvedők félnek a nyílt terektől, a nyilvános helyektől és a tömegtől, mert úgy érzik, hogy veszély esetén nem tudnak elmenekülni, ezért pánikba esnek. Ez a fóbia leggyakrabban fiatal felnőttkorban – 18–35 éves kor között – kezdődik, s a nők körében kétszer-háromszor gyakoribb. Az agorafóbia a pánikbetegség egyik fajtája: a beteg túlzott félelme attól, hogy rosszul lesz olyan helyen vagy helyzetben, ahonnan nehéz kijönni, elmenekülni vagy segítséget kapni.

Az akrofóbia (más néven magaslati félelem, illetve „tériszony”) pedig akkor lép fel, ha az ezzel küszködő ember hegyekbe, toronyba, sokadik emeletre, hidakra, vagy egyszerűen az erkélyre megy, illetve létrára mászik. Az akrofóbia tünetei lehetnek: szívdobogás, szédülés, izzadás, mellkasi fájdalom.

Mikortól kóros ez az állapot? Hol kezdődik a tériszony?

A tériszony egyébként nem ritka jelenség. Sok ember érzi úgy, hogy szédül és megijed, ha nagy magasságból a mélybe pillant. A magasságtól való félelem egy bizonyos szintig normális mértékű félelem, azonban néhány embernél ez már olyan méreteket ölt, hogy képtelenek például átmenni egy hídon, vagy kimenni egy második emeleti erkélyre.

Azoknál, akiknek olyan jellegű tériszonyuk van, hogy a szédülés mellett erős fizikai tünetek is jelentkeznek, fokozottabban verejtékeznek, hevesebben ver a szívük és szinte rosszul vannak, akkor kóros állapotról beszélhetünk.

A félelmetes helyzetekben fizikai és pszichés tünetek jelentkeznek náluk, megjelenik a légszomj, az izzadás, a remegés, a mellkasi diszkomfortérzés, és szájszárazság. A pszichés jelek közé tartoznak a félelmetes gondolatok, sőt akár halálfélelmet is érezhetnek a tériszonytól szenvedők.

Hogyan kezelhetők a fóbiák?

A specifikus fóbiák pszichoterápiával kezelhetők. Aki például a tériszonyt szeretné legyőzni, annak meg kell küzdenie félelmeivel, ehhez pedig szakember segítséget kell kérnie.

A pszichoterapeuta a beteget félelmetes szituációnak teszi ki – tériszony esetében ezt virtuálisan szimulálhatják is. A páciens megéli, hogy félelmei nem válnak valóra és így félelme fokozatosan csökken, majd megtanulja legyőzni a félelmét. A szakember megtanítja, hogyan lehet megnyugodni légzőgyakorlatok segítségével.

Fényvédők, smink, napsütés

A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?

Létezik krónikus napfényhiány

A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?

Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?

Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?

Lúgosításra fel

Jön a jó idő, nem csak a kedvünknek kell jobbnak lennie, hanem a testünknek is ideje kiadni magából a káros anyagokat. Irány a lúgosítás!

Mammográfia, ne hanyagold el

A szűrővizsgálatok nagyon fontosak egyészségünk megőrzésének érdekében, a nők körében nem csak a méhnyakrák szűrésének, hanem az emlőrák szűrésének is komoly jelentősége van.