Hungarikumnak számít a Csengetett, Mylord?
- Dátum: 2024.05.12., 22:16
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- arisztokrácia, Csengetett, hungarikum, interaktív enciklopédia, könyvajánló, kötet, kulturális közeg, magyar sorozatrajongók, Meldrum-ház, Mylord?, rajongók
A Csengetett, Mylord? egy igazi hungarikum lenne? Van, aki szerint igen!
Három év kutatómunka előzte meg Boromisza István A Csengetett, Mylord? Univerzum című kötetének megjelenését, amely a magyar sorozatrajongók körében is méltán népszerű brit televíziós műsor kulisszatitkairól szól. Az enciklopédiaszerű könyv még a legelszántabb rajongóknak is számos érdekességet tartogat. Könyvajánló következik.
Ha valaki esetleg nem ismerné, a Csengetett, Mylord? egy 1920-as években játszódó brit tévésorozat, amely a Meldrum-ház személyzetének és különc arisztokratáinak kalandjait mutatja be. A széria epizódjai a brit humor segítségével világítanak rá a korabeli társadalmi viszonyokra.

A 26 részes brit televíziós vígjátéksorozat görbe tükröt tart mind az arisztokrácia, mind az „alsóbb” osztályok elé. Magyarországon megjelent DVD-n is.
A sorozat ízig-vérig brit jegyeket hordoz, ennek ellenére Boromisza István úgy véli, hogy a film valódi hungarikum.
A sorozathoz kapcsolódó, a világon először megjelenő interaktív enciklopédia a Csengetett, Mylord? epizódjain keresztül érdekes szócikkekben mutatja be azt a társadalmi és kulturális közeget, amelyben a sorozat játszódik.
Milyen volt az élet a Meldrum-házban, mennyi volt a cselédek bére, miért voltak „megesettek” az érsek által felkarolt hölgyek és milyen volt az a bizonyos és sokat emlegetett, híres „Kit Kat Klub”? Ezekhez a kérdésekhez is ad útmutatót az enciklopédia, amint belép az olvasó, a Csengetett, Mylord?-univerzumba!
Ezen interaktív 352 oldalas, 2024-es megjelenésű enciklopédia nem csak a négy évados brit széria, hanem a történelem iránt érdeklődők számára is kifejezetten hasznos lehet, különösen, akiket az 1920-as évek divatja, politikája, a felső tízezer akkori életmódja érdekel.
Én magam először meglepődtem, hogy hungarikumként említik a kedvenc sorozatom, s elgondolkoztam, vajon mi lehet ennek az oka, de kétségtelenül az, hogy hogy a Csengetett, Mylord? sorozat sehol a világon, még a saját anyaországában sem örvendett akkora sikernek, mint itthon, ráadásul mind a mai napig nagyon népszerű.

A családban mi nagyon szerettük, én magam századjára is tudok nevetni bármelyik epizódon, de idézni is tudom kívülről az egyes részek legendás mondatait. Nálunk otthon szállóigévé vált jó pár mondat a sorozatból, azt például gyakran mondjuk egy-egy kevésbé kedvelt ételre, hogy „az finom lesz”. Igaz olyan arckifejezéssel és hangsúllyal, mint ahogy Mabel tette, aligha van esélyünk.
A magyarországi siker kulcsa az is lehet, hogy kiemelkedő minőségű magyar szinkront tettek hozzá, olyan nevek adják a szereplők magyar hangját, mint Pásztor Erzsi, Hollósi Frigyes vagy Benedek Miklós. Végül pedig a sorozat bővelkedik olyan hívószavakban, szállóigékben, amiket szinte minden baráti társaság használ.
A Magyarországon több mint harminc éve töretlenül népszerű brit sorozat, a Csengetett, Mylord? különleges világba kalauzolja a nézőt, az enciklopédia pedig az olvasót.
Egy nélkülöző nemzet szülöttei
Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.
Del Toro újraéleszti a Frankensteint
„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.
Az ember, aki az USA-ban született
Reneszánszukat élik a szélesvásznon a zenész életrajzok és az egy-egy híres énekes legismertebb albumának készítéséről szóló filmek, e kettő keveréke a legújabb mozi, a beszédes című, Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől. Nem árul zsákbamacskát. Remek zenéket, nagy emberi vívódásokat ígér egy kissé szürkének ható főhőssel, aki a múlt démonjaival küzd, de végül a teljes nihil helyett a szupersztárság lesz osztályrésze.
Izland a melankólia szigete is
A Nyári fény, aztán leszáll az éj, Jón Kalman Stefánsson izlandi író melankolikus novellacsokorszerű regénye húsz éve nagy sikerrel szerepel a könyves toplistákon. Svéd és izlandi pénzből három éve kapott egy figyelemreméltó filmfeldolgozást, pár napja már látható a honi művészmozikban is. Tragikus és szívbe markoló, egyszerű, emberi, falusi történetek egyvelege, amely a forgalmazói plakát ellenére egyáltalán nem komédia, csak egy lassú dráma.
Imposztorra várva
Közel egy éve töretlen sikerrel megy a Pesti Színházban Rudolf Péter rendezésében, Spiró György műve alapján készült Az imposztor, amely komédia jellege ellenére komoly társadalom- és politikakritikával is bír. A közel háromórás darab minden perce igazi élményt ad a rá jegyet vevőknek. Kern Andrással a címszerepben a darab jutalomjáték, a várható, megérdemelt tapsvihar azonban egyértelmű kikacsintás az elmúlt 30 évünk viszonyaira is. De lássuk a részleteket.