Hungarikumnak számít a Csengetett, Mylord?
- Dátum: 2024.05.12., 22:16
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- arisztokrácia, Csengetett, hungarikum, interaktív enciklopédia, könyvajánló, kötet, kulturális közeg, magyar sorozatrajongók, Meldrum-ház, Mylord?, rajongók
A Csengetett, Mylord? egy igazi hungarikum lenne? Van, aki szerint igen!
Három év kutatómunka előzte meg Boromisza István A Csengetett, Mylord? Univerzum című kötetének megjelenését, amely a magyar sorozatrajongók körében is méltán népszerű brit televíziós műsor kulisszatitkairól szól. Az enciklopédiaszerű könyv még a legelszántabb rajongóknak is számos érdekességet tartogat. Könyvajánló következik.
Ha valaki esetleg nem ismerné, a Csengetett, Mylord? egy 1920-as években játszódó brit tévésorozat, amely a Meldrum-ház személyzetének és különc arisztokratáinak kalandjait mutatja be. A széria epizódjai a brit humor segítségével világítanak rá a korabeli társadalmi viszonyokra.
A 26 részes brit televíziós vígjátéksorozat görbe tükröt tart mind az arisztokrácia, mind az „alsóbb” osztályok elé. Magyarországon megjelent DVD-n is.
A sorozat ízig-vérig brit jegyeket hordoz, ennek ellenére Boromisza István úgy véli, hogy a film valódi hungarikum.
A sorozathoz kapcsolódó, a világon először megjelenő interaktív enciklopédia a Csengetett, Mylord? epizódjain keresztül érdekes szócikkekben mutatja be azt a társadalmi és kulturális közeget, amelyben a sorozat játszódik.
Milyen volt az élet a Meldrum-házban, mennyi volt a cselédek bére, miért voltak „megesettek” az érsek által felkarolt hölgyek és milyen volt az a bizonyos és sokat emlegetett, híres „Kit Kat Klub”? Ezekhez a kérdésekhez is ad útmutatót az enciklopédia, amint belép az olvasó, a Csengetett, Mylord?-univerzumba!
Ezen interaktív 352 oldalas, 2024-es megjelenésű enciklopédia nem csak a négy évados brit széria, hanem a történelem iránt érdeklődők számára is kifejezetten hasznos lehet, különösen, akiket az 1920-as évek divatja, politikája, a felső tízezer akkori életmódja érdekel.
Én magam először meglepődtem, hogy hungarikumként említik a kedvenc sorozatom, s elgondolkoztam, vajon mi lehet ennek az oka, de kétségtelenül az, hogy hogy a Csengetett, Mylord? sorozat sehol a világon, még a saját anyaországában sem örvendett akkora sikernek, mint itthon, ráadásul mind a mai napig nagyon népszerű.
A családban mi nagyon szerettük, én magam századjára is tudok nevetni bármelyik epizódon, de idézni is tudom kívülről az egyes részek legendás mondatait. Nálunk otthon szállóigévé vált jó pár mondat a sorozatból, azt például gyakran mondjuk egy-egy kevésbé kedvelt ételre, hogy „az finom lesz”. Igaz olyan arckifejezéssel és hangsúllyal, mint ahogy Mabel tette, aligha van esélyünk.
A magyarországi siker kulcsa az is lehet, hogy kiemelkedő minőségű magyar szinkront tettek hozzá, olyan nevek adják a szereplők magyar hangját, mint Pásztor Erzsi, Hollósi Frigyes vagy Benedek Miklós. Végül pedig a sorozat bővelkedik olyan hívószavakban, szállóigékben, amiket szinte minden baráti társaság használ.
A Magyarországon több mint harminc éve töretlenül népszerű brit sorozat, a Csengetett, Mylord? különleges világba kalauzolja a nézőt, az enciklopédia pedig az olvasót.
A dinók sosem halnak ki? A Jurassic Park és mutációi
Steven Spielberg Michael Crichton Jurassic Park című bestseller könyvéből 1993-ban filmtörténetet alkotott, komplett ajándéktárgy iparágak jövőjét alapozta meg hosszútávon. A dinoszauruszok tündöklése és vászonbéli hódítása mindig óriási siker. Íme hát a Jurassic Park és mutációinak szigorúan szubjektív listája paleontológus kezdőknek, haladóknak, de leginkább azoknak, akik, újra és újra szeretnek rácsodálkozni a CGI legújabb vívmányaira és a saját magukban szunnyadó felfedező, kalandvágyó kisgyerekre.
Generációk háborúja – Kritika
A II. világháború borzalmait ritkán látott nyíltsággal és mélységgel mutatja be a Generációk háborúja című német minisorozat, amely öt fiatal barát sorsán keresztül tárja fel a konfliktus emberi árát és a túlélés drámáját az 1941 és 1945 közötti évekből. Ráadásul a „vesztes nácik” szemszögéből láthatjuk az emberi lélek küzdelmeit egy olyan korban, amely örökre megváltoztatta Európát.
John Wick világa balettel újratöltve
A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.
Tündék és ördögfiak nagyvásznon
Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?
A Karate kölyök koncepció még mindig eladható!
A Karate kölyök 1984-ben tarolt a vásznon, hiszen az idegen környezethez köztudottan csak a karate és a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot. Az alapkoncepció megmaradt. Ezúttal a két felejthető folytatás, a kedvelhető hat évados tévésorozat (Cobra Kai) valamint a kung-fura kihegyezett 2010-es Jackie Chan-nel fémjelzett remake-szerűség (inkább átirat) hibridje kerül a vászonra. A címe a sokatmondó: Karate kölyök - Legendák. Itt már a kínai szál, azaz mindenki Jackie-je, mint edző és az eredeti részek főhőse, a meglepően kisfiúsan öregedő Ralph Macchio segít egy fiatal pekingi harcosnak New Yorkban a harc által meglelni a világbékét.