Menü
  • Ajánló
  • Hungarikumnak számít a Csengetett, Mylord?

Hungarikumnak számít a Csengetett, Mylord?

A Csengetett, Mylord? egy igazi hungarikum lenne? Van, aki szerint igen!

Három év kutatómunka előzte meg Boromisza István A Csengetett, Mylord? Univerzum című kötetének megjelenését, amely a magyar sorozatrajongók körében is méltán népszerű brit televíziós műsor kulisszatitkairól szól. Az enciklopédiaszerű könyv még a legelszántabb rajongóknak is számos érdekességet tartogat. Könyvajánló következik.

Ha valaki esetleg nem ismerné, a Csengetett, Mylord? egy 1920-as években játszódó brit tévésorozat, amely a Meldrum-ház személyzetének és különc arisztokratáinak kalandjait mutatja be. A széria epizódjai a brit humor segítségével világítanak rá a korabeli társadalmi viszonyokra.

A 26 részes brit televíziós vígjátéksorozat görbe tükröt tart mind az arisztokrácia, mind az „alsóbb” osztályok elé. Magyarországon megjelent DVD-n is.

A sorozat ízig-vérig brit jegyeket hordoz, ennek ellenére Boromisza István úgy véli, hogy a film valódi hungarikum.

A sorozathoz kapcsolódó, a világon először megjelenő interaktív enciklopédia a Csengetett, Mylord? epizódjain keresztül érdekes szócikkekben mutatja be azt a társadalmi és kulturális közeget, amelyben a sorozat játszódik.

Milyen volt az élet a Meldrum-házban, mennyi volt a cselédek bére, miért voltak „megesettek” az érsek által felkarolt hölgyek és milyen volt az a bizonyos és sokat emlegetett, híres „Kit Kat Klub”? Ezekhez a kérdésekhez is ad útmutatót az enciklopédia, amint belép az olvasó, a Csengetett, Mylord?-univerzumba!

Ezen interaktív 352 oldalas, 2024-es megjelenésű enciklopédia nem csak a négy évados brit széria, hanem a történelem iránt érdeklődők számára is kifejezetten hasznos lehet, különösen, akiket az 1920-as évek divatja, politikája, a felső tízezer akkori életmódja érdekel.

Én magam először meglepődtem, hogy hungarikumként említik a kedvenc sorozatom, s elgondolkoztam, vajon mi lehet ennek az oka, de kétségtelenül az, hogy hogy a Csengetett, Mylord? sorozat sehol a világon, még a saját anyaországában sem örvendett akkora sikernek, mint itthon, ráadásul mind a mai napig nagyon népszerű.

A családban mi nagyon szerettük, én magam századjára is tudok nevetni bármelyik epizódon, de idézni is tudom kívülről az egyes részek legendás mondatait. Nálunk otthon szállóigévé vált jó pár mondat a sorozatból, azt például gyakran mondjuk egy-egy kevésbé kedvelt ételre, hogy „az finom lesz”. Igaz olyan arckifejezéssel és hangsúllyal, mint ahogy Mabel tette, aligha van esélyünk.

A magyarországi siker kulcsa az is lehet, hogy kiemelkedő minőségű magyar szinkront tettek hozzá, olyan nevek adják a szereplők magyar hangját, mint Pásztor Erzsi, Hollósi Frigyes vagy Benedek Miklós. Végül pedig a sorozat bővelkedik olyan hívószavakban, szállóigékben, amiket szinte minden baráti társaság használ.

A ​Magyarországon több mint harminc éve töretlenül népszerű brit sorozat, a Csengetett, Mylord? különleges világba kalauzolja a nézőt, az enciklopédia pedig az olvasót.

  • A rovat további cikkei

Könyvelő 2.: Lazább, humorosabb, de hű az eredetihez

Vannak olyan művek, amelyek azonnal ikonikusak lesznek, mert sikerül megragadniuk egy igazságérzetet, egy ösztönszintű vonzalmat, miközben még mondanivalóval is bírnak. 2016-ban A könyvelő pontosan ilyen volt. Zseniális alkotás akcióval, drámával, fekete humorral és igazságtétellel. Azonban mi történik, ha egy ikonikus film folytatódik? A könyvelő 2. vígjátékosabb, mint elődje, és tele van új gondolatokkal, amikről érdemes beszélni.

A dinók sosem halnak ki? A Jurassic Park és mutációi

Steven Spielberg Michael Crichton Jurassic Park című bestseller könyvéből 1993-ban filmtörténetet alkotott, komplett ajándéktárgy iparágak jövőjét alapozta meg hosszútávon. A dinoszauruszok tündöklése és vászonbéli hódítása mindig óriási siker. Íme hát a Jurassic Park és mutációinak szigorúan szubjektív listája paleontológus kezdőknek, haladóknak, de leginkább azoknak, akik, újra és újra szeretnek rácsodálkozni a CGI legújabb vívmányaira és a saját magukban szunnyadó felfedező, kalandvágyó kisgyerekre.

Generációk háborúja – Kritika

A II. világháború borzalmait ritkán látott nyíltsággal és mélységgel mutatja be a Generációk háborúja című német minisorozat, amely öt fiatal barát sorsán keresztül tárja fel a konfliktus emberi árát és a túlélés drámáját az 1941 és 1945 közötti évekből. Ráadásul a „vesztes nácik” szemszögéből láthatjuk az emberi lélek küzdelmeit egy olyan korban, amely örökre megváltoztatta Európát.

John Wick világa balettel újratöltve

A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.

Tündék és ördögfiak nagyvásznon

Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?