Éhezés nélküli mediterrán diéta
- Dátum: 2024.06.30., 21:38
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, depresszió, diéta, életminőség, étrend, fogyás, kalória, környezet, mediterrán, vizsgálat
A diétát a Földközi-tenger országainak gasztronómiája ihlette, főként a dél-olasz és a görög konyhát veszik alapul hozzá. Nincsenek szigorú szabályai, inkább csak alapelvei, így nagyon könnyű a saját igényeinkhez, életvitelünkhöz alakítani.
Ezek a mediterrán étrend alapelvei:
a sok friss zöldség és gyümölcs

az állati eredetű fehérjék helyett a növényi eredetű proteinek előnyben
a hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonafélék és olajos magvak fogyasztása
minimális zsíros, vörös hús fogyasztás
a rendszeres halfogyasztás (heti 2-3 alkalommal)
a tejtermék, "olcsó" szénhidrát fogyasztásának csökkentése
az egészséges zsiradékok, elsősorban az olívaolaj fogyasztása
a finomított, feldolgozott élelmiszerek és cukros ételek fogyasztásának radikális csökkentése
a sózás helyett a fűszerek, fűszernövények előnyben részesítése
rengeteg tiszta víz fogyasztása.
Mit ehetünk mediterrán diéta alatt?

- Halak, tenger gyümölcsei, zsírszegény húsok, tojás, valamint joghurt, kefir, sajtok, melyek az egészséges fehérjéket, vasat biztosítják szervezetünk számára.
- Durumlisztből készült kenyerek, péksütemények, de csak módjval, tészták, illetve a rizs és más gabonafélék.
- A lencse különféle változatai (barna, vörös), valamint a zöldbab.
- A zöldségek közül jellemzően a paradicsom, a cékla, a brokkoli, a karfiol, az articsóka, a répa, a cikória, a saláta- és hagymafélék, a paprika.
A vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban, rostokban és már értékes tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott, feldolgozott élelmiszerekben szegény étrend számos módon segíti az egészségünk megőrzését, többek között csökkenti az ún. oxidatív stressz káros hatásait és gyógyítja a gyulladásokat is. A mediterrán étrendet követőknél csökkennek a cukorbetegséggel, illetve szív- és érrendszeri panaszokkal összefüggő szövődmények rizikói.

Kutatások szerint a mediterrán étrend szerint étkezőknek jobbak a kognitív funkciói, kevésbé veszélyezteti őket az Alzheimer-kór és a memóriazavarok, ráadásul a depressziós tünetek is ritkábban érintik őket. Egy másik vizsgálat szerint ez az étrend az ízületi panaszokkal, mozgásszervi betegségekkel élőkre is jó hatással van: kevesebb fájdalomról és az életminőség javulásáról számoltak be.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.