Éhezés nélküli mediterrán diéta
- Dátum: 2024.06.30., 21:38
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, depresszió, diéta, életminőség, étrend, fogyás, kalória, környezet, mediterrán, vizsgálat
A diétát a Földközi-tenger országainak gasztronómiája ihlette, főként a dél-olasz és a görög konyhát veszik alapul hozzá. Nincsenek szigorú szabályai, inkább csak alapelvei, így nagyon könnyű a saját igényeinkhez, életvitelünkhöz alakítani.
Ezek a mediterrán étrend alapelvei:
a sok friss zöldség és gyümölcs
az állati eredetű fehérjék helyett a növényi eredetű proteinek előnyben
a hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonafélék és olajos magvak fogyasztása
minimális zsíros, vörös hús fogyasztás
a rendszeres halfogyasztás (heti 2-3 alkalommal)
a tejtermék, "olcsó" szénhidrát fogyasztásának csökkentése
az egészséges zsiradékok, elsősorban az olívaolaj fogyasztása
a finomított, feldolgozott élelmiszerek és cukros ételek fogyasztásának radikális csökkentése
a sózás helyett a fűszerek, fűszernövények előnyben részesítése
rengeteg tiszta víz fogyasztása.
Mit ehetünk mediterrán diéta alatt?
- Halak, tenger gyümölcsei, zsírszegény húsok, tojás, valamint joghurt, kefir, sajtok, melyek az egészséges fehérjéket, vasat biztosítják szervezetünk számára.
- Durumlisztből készült kenyerek, péksütemények, de csak módjval, tészták, illetve a rizs és más gabonafélék.
- A lencse különféle változatai (barna, vörös), valamint a zöldbab.
- A zöldségek közül jellemzően a paradicsom, a cékla, a brokkoli, a karfiol, az articsóka, a répa, a cikória, a saláta- és hagymafélék, a paprika.
A vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban, rostokban és már értékes tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott, feldolgozott élelmiszerekben szegény étrend számos módon segíti az egészségünk megőrzését, többek között csökkenti az ún. oxidatív stressz káros hatásait és gyógyítja a gyulladásokat is. A mediterrán étrendet követőknél csökkennek a cukorbetegséggel, illetve szív- és érrendszeri panaszokkal összefüggő szövődmények rizikói.
Kutatások szerint a mediterrán étrend szerint étkezőknek jobbak a kognitív funkciói, kevésbé veszélyezteti őket az Alzheimer-kór és a memóriazavarok, ráadásul a depressziós tünetek is ritkábban érintik őket. Egy másik vizsgálat szerint ez az étrend az ízületi panaszokkal, mozgásszervi betegségekkel élőkre is jó hatással van: kevesebb fájdalomról és az életminőség javulásáról számoltak be.
A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.
Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.
Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?
Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.
Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.