Ezekre a betegségekre utal a légszomj

Rémületet és szorongást okoz, amikor úgy érezzük, nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. De vajon mi állhat a jelenség hátterében?

A légszomj mindig valamilyen alapbetegség tünete. Az esetek többségében a szív és a tüdő rendellenes működéséből ered, de jelezhet például refluxot vagy vérszegénységet is. Elhízottak körében gyakrabban fordul elő. A hirtelen jelentkező légszomj akár tüdőembólia, légúti elzáródás, fulladás vagy életveszélyes allergiás reakció - anafilaxia - tünete is lehet.

Milyen okok állhatnak a nehézlégzés hátterében?

A nehézlégzésnek számos oka lehet, nem csak légzőszervi, de akár mentális problémák is okozhatják. Az alábbiakban ismertetjük a leggyakoribb okokat:

Asztma: Az asztma egy krónikus légúti betegség, amelyet gyulladás és az légutak összehúzódása jellemez. Az asztma rohamokat okozhat, amelyek során a betegek nehézlégzést, köhögést és zihálást tapasztalnak. Az asztmás megbetegedés egyik fő tünete a nehézlégzés, illetve a légszomj. Mivel gyakran jelentkezik, ők már tudják, hogyan könnyítsenek a terhükön, hogyan, mikor inhalálják a gyógyszert. Abban az esetben azonban, ha a légzési nehezítettség súlyosabb, mint az addigiak, érdemes orvoshoz fordulni.

Krónikus obstruktív légúti betegség (COPD): A COPD egy olyan csoportja a krónikus légúti betegségeknek, amelyek közé tartozik az idült obstruktív tüdőbetegség és a krónikus bronchitis. Ezek a betegségek a tüdőt érintik, és a légutak szűkülését okozhatják, ami nehézlégzést és köhögést okoz

További betegségek:

Légzőszervi megbetegedések: Számos légzőszervi megbetegedés tünete az akadozó lélegzet, a nehézlégzés. Ilyen például a tüdőgyulladás, amely esetében a légszomj a betegség súlyosbodásának a jele. Tüdőembólia fennállásakor is tapasztalható nehézlégzés, ez esetben szúró mellkasi fájdalom párosul hozzá. A légzőszervet megtámadó tumoros kórképek (hörgőrák) is járhatnak nehézlégzéssel, levegőhiány érzésével.

Szívbetegségek: Számos szívbetegség, például szívelégtelenség vagy szívbillentyű problémák is okozhatnak nehézlégzést. A szív elégtelen teljesítőképessége miatt a test nem képes elegendő oxigént pumpálni a szervekbe.

Tüdőfibrózis: A tüdőfibrózis egy olyan tüdőbetegség, amelyben a tüdőszövet hegesedik és megkeményedik. Ez csökkentheti a tüdő funkcióját és nehézlégzést okozhat.

Allergiák: Nem elhanyagolandó az allergiás reakciók során fellépő fulladás, hyperventilláció. Bizonyos allergiás reakciók, például pollen vagy poratka allergia, nehézlégzést okozhatnak, mivel az allergének irritálják a légutakat.

Dohányzás: A dohányzás káros hatással van a tüdőre, és krónikus légúti betegségeket, például COPD-t okozhat. A dohányzás következtében fellépő köhögés és légszomj a nehézlégzés jelei lehetnek.

Idegesség és szorongás: Nem csak szervi elváltozás, hanem mentális ok is előidézhet szapora légzést. A szorongásos zavarok gyakran okozhatnak fizikai tüneteket, például szapora légzést és nehézlégzést anélkül, hogy az alapja egy szervi probléma lenne. Ilyen például a pánikbetegség, melyet félelem, szorongás idéz elő. Az első pánikroham azonnali ellátást igényel.

Elhízás: Az elhízás növelheti a test terhelését, ami nehézlégzést okozhat.

Cukorbetegség: Cukorbetegek körében sem ritka a légszomj, a nehézlégzés. Kóma közeli állapotban szokott előfordulni és azonnali kórházi ellátást igényel.

Bizonyos helyzetekben a légszomj normális jelenség, ám minden olyan esetet vegyünk komolyan, amikor a légszomj hirtelen, látszólag ok nélkül lép fel vagy olyan helyzetben is jelentkezik, amelyben korábban nem fordult elő. Légúti betegséget is jelezhet például, ha eddig gond nélkül futottunk a busz után vagy lépcsőztünk, egy ideje viszont már ezekben a helyzetekben is fulladunk.

Ne halogassuk az orvos felkeresést akkor sem, ha a légszomj mellett láb- vagy bokaduzzanat, ödéma jelentkezik, esetleg légúti betegség tünetei - köhögés, láz, hidegrázás - mutatkoznak. A nehézlégzés objektív mérésére nincs megfelelő módszer. Szubjektív skálák, a tünetek/panaszok, illetve a következmények megítélése segíthet a légzési nehezítettség pontosabb meghatározását.

A kivizsgálás során a kórelőzmények felvétele: nyugalomban, vagy terheléskor jelentkező légszomj, állandóan fennálló, vagy rohamokban fellépő tünetek panaszok rögzítése alapvetően fontos. Fontos tisztázni, hogy a légzési nehezítettség kilégzéskor vagy belégzéskor jelentkezik-e.

A fizikális vizsgálat, légzésfunkciós mérések, vérgázanalízis és a radiológiai vizsgálatok sokszor valószínűsítik a diagnózist. A pontos kiváltó ok megállapítása gyakran igényel többszakmás (pulmonológus, radiológus, fül-orr-gégész, kardiológus, gasztroenterológus, hematológus, ideggyógyász, infektológus) összefogást.