Menü

A nők őstípusai

Minden ember különbözik egymástól, nincs két ugyanolyan, ettől olyan színes a világunk. A nőket belső minták alapján mégis csak nagyjából halmazokba helyezhetjük, amik irányítják az életüket, ezeket nevezzük őstípusoknak.

Az, hogy kinek mi irányítja az életét, vagy milyen fonal mentén éli a mindennapokat, valamilyen belső késztetés dönti el. A nők szeretnek bízni a megérzéseikben, melynek jelentőséget tulajdonítanak, valahol genetikai szinten van beléjük kódolva az, hogy mit hogyan csináljanak. Azért, hogy egy példával éljek, pont egy ilyen kódolás a belülről érkező anyaság is. Nem csak a gyereknevelés terén érdemes sokszor a megérzéseinkre hallgatni, hiszen van olyan, aki a kreativitásában tud kibontakozni, van, akit a karrierje és hivatástudata emel a magasba. Mind mások vagyunk, de ha görög istennők szemléletét tekintjük irányvonalnak, akkor igazából besorolhatjuk a női nem tagjait bizonyos archetípusokba.

A hét olimposzi istennőt nézzük szépen sorban, lássuk, ki melyikben ismer magára! Elsőként nézzük Artemiszt, a Hold, az íjászat szűz istennője. Ő képviseli a független szellemet, akinek nincs szüksége pátyolgatásra, aki megáll a saját lábán. Nem feltétlenül van szüksége arra, hogy egy férfivel egészítse ki életét. Tisztában van önmagával, nincs szüksége visszaigazolásra. Önmagára összpontosít, önállóságában nem korlátozható.

Következő lehet Pallasz Athéné a tudomány, a bölcsesség és a művészetek istennője. Minden tekintetben megállja helyét az életben, céltudatos, védelmező, szorgalmas és érinthetetlen. Képes egyensúlyt teremteni, előrelátó, jó stratéga, jól szervezi az életét, ezáltal józan gondolkodású és nyugodt természetű. A harmadik istennő Hesztia, családi tűzhely védőistennője, a házas élet, a családi élet védője. Jellemző rá, hogy gondoskodó, otthonteremtő, harmóniát hozó. Negyedik Héra, aki Zeusz főisten testvére és felesége, a házasságot és a születést védelmező istennő. A rá jellemző vonások pedig, hogy mély érzésű, empatikus, sokszínű, csodálatos szépségű.

Ő az, aki a párkapcsolatokat igen jól kezeli, számára a másik fél boldogságával teljesedik a saját boldogsága. Ötödikként Démétert említik, a földművelés és termékenység istennője. Ő az igazi ősanya típus. Életük fő célja, hogy az anyaságot minden tekintetben megéljék, a gondoskodás és a másikkal való törődés a legfontosabb számukra. Hatodikként Perszephonéra nézhetünk, aki az alvilág királynéja. Hádész ragadta el, vitte magával az alvilágba. Tartózkodó személyiség, külső szemlélőként tekint az életébe érkezőket, hagyja, hogy minden folyjon a saját medrében, nem éppen irányító típusok.

Végül pedig Aphrodité, a szerelem és a szépség istennője. Tudni illik róla, hogy ő alkimista volt, aki képes volt bármikor, bármivé változni. Ez azért fontos, hiszen erre a típusra jellemző, hogy képes azonosulni másokkal, hogy megértse őket, ezzel tudást szippant magába. Megértő, spirituális, tudás- és a tapasztalási vágya hatalmas, sokszor ez által el is engedi identitását.

A hét görög istennő személyiségében felfedezhetőek azok a vonások, melyeket archetípusoknak nevezünk.

Amikor éjjel ugat a köhögés

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már minden gyerekbetegséget láttam. Aztán emlékszem egyik éjszaka a középső fiam furcsa, ugató köhögésre ébredt. Az a jellegzetes hang azonnal megijesztett. Akkor találkoztam először a kruppal – és azóta sajnos nem egyszer.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.

Biohacking – hogyan „hackelhetjük meg” a saját testünket?

Megannyi módszer van ara, hogy befolyásoljuk testünk működését, a biohacking is ide tartozik. Nézzük, miről is van szó.

Miért fontos a gyerekeknek az ebéd utáni alvás?

Három gyerek mellett az ember gyorsan megtanulja, hogy vannak dolgok, amik nem egyszerűen „hasznosak”, hanem konkrétan a túlélés zálogai. Nálunk az ebéd utáni alvás pontosan ilyen. Persze, mielőtt anyuka lettem, én is azok közé tartoztam, akik azt gondolták: ha egy gyerek nem akar aludni, hát nem alszik. A valóság viszont egészen mást mutatott.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.