Menü

A nők őstípusai

Minden ember különbözik egymástól, nincs két ugyanolyan, ettől olyan színes a világunk. A nőket belső minták alapján mégis csak nagyjából halmazokba helyezhetjük, amik irányítják az életüket, ezeket nevezzük őstípusoknak.

Az, hogy kinek mi irányítja az életét, vagy milyen fonal mentén éli a mindennapokat, valamilyen belső késztetés dönti el. A nők szeretnek bízni a megérzéseikben, melynek jelentőséget tulajdonítanak, valahol genetikai szinten van beléjük kódolva az, hogy mit hogyan csináljanak. Azért, hogy egy példával éljek, pont egy ilyen kódolás a belülről érkező anyaság is. Nem csak a gyereknevelés terén érdemes sokszor a megérzéseinkre hallgatni, hiszen van olyan, aki a kreativitásában tud kibontakozni, van, akit a karrierje és hivatástudata emel a magasba. Mind mások vagyunk, de ha görög istennők szemléletét tekintjük irányvonalnak, akkor igazából besorolhatjuk a női nem tagjait bizonyos archetípusokba.

A hét olimposzi istennőt nézzük szépen sorban, lássuk, ki melyikben ismer magára! Elsőként nézzük Artemiszt, a Hold, az íjászat szűz istennője. Ő képviseli a független szellemet, akinek nincs szüksége pátyolgatásra, aki megáll a saját lábán. Nem feltétlenül van szüksége arra, hogy egy férfivel egészítse ki életét. Tisztában van önmagával, nincs szüksége visszaigazolásra. Önmagára összpontosít, önállóságában nem korlátozható.

Következő lehet Pallasz Athéné a tudomány, a bölcsesség és a művészetek istennője. Minden tekintetben megállja helyét az életben, céltudatos, védelmező, szorgalmas és érinthetetlen. Képes egyensúlyt teremteni, előrelátó, jó stratéga, jól szervezi az életét, ezáltal józan gondolkodású és nyugodt természetű. A harmadik istennő Hesztia, családi tűzhely védőistennője, a házas élet, a családi élet védője. Jellemző rá, hogy gondoskodó, otthonteremtő, harmóniát hozó. Negyedik Héra, aki Zeusz főisten testvére és felesége, a házasságot és a születést védelmező istennő. A rá jellemző vonások pedig, hogy mély érzésű, empatikus, sokszínű, csodálatos szépségű.

Ő az, aki a párkapcsolatokat igen jól kezeli, számára a másik fél boldogságával teljesedik a saját boldogsága. Ötödikként Démétert említik, a földművelés és termékenység istennője. Ő az igazi ősanya típus. Életük fő célja, hogy az anyaságot minden tekintetben megéljék, a gondoskodás és a másikkal való törődés a legfontosabb számukra. Hatodikként Perszephonéra nézhetünk, aki az alvilág királynéja. Hádész ragadta el, vitte magával az alvilágba. Tartózkodó személyiség, külső szemlélőként tekint az életébe érkezőket, hagyja, hogy minden folyjon a saját medrében, nem éppen irányító típusok.

Végül pedig Aphrodité, a szerelem és a szépség istennője. Tudni illik róla, hogy ő alkimista volt, aki képes volt bármikor, bármivé változni. Ez azért fontos, hiszen erre a típusra jellemző, hogy képes azonosulni másokkal, hogy megértse őket, ezzel tudást szippant magába. Megértő, spirituális, tudás- és a tapasztalási vágya hatalmas, sokszor ez által el is engedi identitását.

A hét görög istennő személyiségében felfedezhetőek azok a vonások, melyeket archetípusoknak nevezünk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.