Miért okoz az éhség agressziót?

Miért okoz az éhség agressziót? Tudományos magyarázat van az ingerültségre! Nemcsak az éhes férfival nehéz szót érteni, nálunk nőknél is frusztráltságot, dühöt, agressziót, idegességet válthat ki, ha éhesek vagyunk. A jelenségnek az angol nyelvben már neve is van: hanger - mely az anger (harag) és a hungry (éhes) szavakból alakult ki. Erről korábban már írtunk oldalunkon:

https://hajraegeszseg.hu/cikk/2018-07-01/hangry

Miért okoz az éhség agressziót?

Az egyik legkézenfekvőbb magyarázat, hogy az agy az egyik legtöbb energiát felhasználó szervünk: átlagosan a napi kalóriabevitelünk 20-30%-át emészti fel. Ha egy ideje már nem ettünk, a vércukorszint csökkenni kezd, a szervekhez kevesebb energia jut el. Ha pedig a vércukor egy bizonyos szint alá süllyed, megindul a kortizol- és az adrenalintermelés.

A kortizol másnéven stresszhormon, s mivel megindul ennek termelődése, így az éhség ingerültséget, dühöt vált ki.

Mit tehetünk ez ellen?

Mielőtt mindenkit megbántunk a környezetünkben, először is érdemes úgy tervezni a napot, hogy ne csak a három főétkezés férjen bele, hanem legyen nálunk még két kisebb étkezésre való étel is, legyen az egy banán vagy egy kis zacskó mogyoró, diákcsemege, utóbbi elég jól telít is.

Megoldás a müzliszelet, a keksz, az olajos magok, a gyümölcs. A csoki nem annyira szerencsés, mert hirtelen emeli meg a vércukorszintet, ami ugyanolyan gyorsan vissza is fog zuhanni.

Tény, hogy az éhségérzetünk befolyásolja a hangulatunkat.

Friss kutatások bizonyítják, hogy az éhség, azért van hatással a hangulatunkra, mert többek között a szervezetünk olyan területeit aktiválja – például az idegrendszert és a hormonrendszert –, amik többek között az érzelmeink kialakulásáért is felelősek.

De akkor miért nem eszünk, ha csak ennyi kell?

Mert van, hogy nem mindig megoldható. Mondjuk azért, mert dolgozunk és nincs rá idő, vagy csúszunk a vacsorával vagy a felgyorsult életünkben néha erre sem tudunk időt szakítani.

Nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy megértsük a nem túl bonyolult folyamatot: minél több idő telik el az utolsó étkezés után, a tápanyagszint úgy csökken a vérben. Leesik a vércukrunk. Az agynak glükózra lenne szüksége, de mivel ezt nem kapja meg, stresszhormonokat szabadít fel, ezért nem tudunk önkontrollt gyakorolni magunk felett. Tele hassal, azonban már ritkábban morcos az ember.

Ha olyankor eszünk, amikor még csak “normálisan” vagyunk éhesek, hosszú távon jótékony hatással van a testsúlyunk megőrzésére, mert ilyenkor nyugodtabban, lassabban eszünk, és ennek eredményeként nem esszük túl magunkat. Ha azonban kimarad egy vagy több étkezés, garantáltan idegesen, hangulat-ingadozásokkal és falásrohamokkal fog végződni az a napunk.