A sánta gengszter
A 2022-es Batman film Robert Pattinson főszereplésével hatalmas sikert aratott, sajátos komor hangulatával egyaránt lenyűgözte a régi DC rajongókat és az újonnan belépőket is. Egyfajta eredetsztoriként funkcionált az egész film, amihez kapcsolódóan most érkezett is egy sorozat, amely a filmben még kicsit gyerekcipőben járó kisebbségi komplexusos gengszterről, Pingvinről szól.
Meglepő változatosság, hogy végre egy „gonosz” karakter kerül reflektorfénybe, bár a DC-től nem lehet eltagadni, hogy kiváló főgonoszokat tud gyártani. A HBO által elrendelt nyolc részes sorozatnak ezen a héten jött ki az első, pilot epizódja, melynek a Batman filmben is látott Colin Farrell a főszereplője. Ha valaki máshonnan ismeri a színészt lehet, hogy elsőre fel sem ismeri a sánta gengszterként, hiszen igazán jó munkát végzett Mike Marino sminkmester, az egyébként sármos színészből egy visszataszító karaktert sikerült varázsolnia.
A képregény és a korábbi Batman filmek kedvelőinek furának tűnhet, hogy itt még egy viszonylag kisstílű bűnöző, de a sorozat első része arra enged következtetni, hogy pont az ő felemelkedését láthatjuk majd. A történet körülbelül egy héttel a film végén látott események után kezdődik, Gotham szegény negyedei víz alatt vannak, Falcone halott, és az alvilágban emiatt káosz alakult ki.
A vizuális része a sorozatnak az elejétől kezdve szép, megfelelően hozza Gotham hangulatát, és más szuperhős történetekhez képest sokkal realisztikusabb. Az egész rész során nem érzékeljük azt, hogy egy olyan világban vagyunk, ahol léteznek emberek különleges képességekkel.
Mint már említettem a főszereplőnk antipatikus, visszataszító egyaránt a külseje és a belső tulajdonságai, és néhol tényleg elgondolkozunk, hogy mennyit képes egy ember megtenni egy hatalomért. A Batman filmhez képest ebben a körülbelül egy órában nagyon sok plusz információt kapunk Pingvin karakteréhez. Nem kedveskednek az írók, bemutatják, hogy a saját élete érdekében hideg vérrel végig nézi, hogy valaki mást megölnek, és mesterien manipulál nála magasabb pozícióban álló embereket.
A hangulat egy kicsit az olasz maffiafilmekre hajaz, érződik, hogy inspirálódott a Keresztapából és a Maffiózókból is, de jól áll a sorozatnak ez, egy igazi régivágású, lassabb tempójú gengsztersorozatot kaphatunk. Semmiképp ne várjunk egy pörgős, effektekkel teli részt sok minden történik, ami bevonzza a nézőt, de nem az akciófilmek túltelítettségével, hanem a különböző helyzetek drámai ábrázolásával, és a pszichés hatással.
Aki ebben a sorozatban őrült, az tényleg az és az alkotók nem féltek ábrázolni ezt, ami megint hű marad a DC világához. A mellékkarakterek is nagyon bíztatóak, például az Arkhamból elengedett Sofia Falcone angyali arca ellenére igazán hátborzongató. A színészi játék nem csak nála, de általában mindenkinél kiemelkedő, panasz erre sem érkezhet.
Kiváló első rész volt, ami felkelti a néző figyelmét, és kíváncsivá teszi a következőre. Már – már annak is nosztalgikus érzete van, hogy a HBO nem egy évadot ad ki egészben, hanem hetente jönnek az új részek. Ha az egész sorozat olyan lesz, mint a pilot, akkor lehetséges, hogy az év egyik legjobb sorozatát kapjuk meg. Ráadásul őszintén szólva kellemes kikapcsolódás, hogy végre a rosszfiúk szemszögéből látunk valamit, és nem mindig a jó és gonosz harcát kell figyelni.
Tündék és ördögfiak nagyvásznon

Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?
A Karate kölyök koncepció még mindig eladható!

A Karate kölyök 1984-ben tarolt a vásznon, hiszen az idegen környezethez köztudottan csak a karate és a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot. Az alapkoncepció megmaradt. Ezúttal a két felejthető folytatás, a kedvelhető hat évados tévésorozat (Cobra Kai) valamint a kung-fura kihegyezett 2010-es Jackie Chan-nel fémjelzett remake-szerűség (inkább átirat) hibridje kerül a vászonra. A címe a sokatmondó: Karate kölyök - Legendák. Itt már a kínai szál, azaz mindenki Jackie-je, mint edző és az eredeti részek főhőse, a meglepően kisfiúsan öregedő Ralph Macchio segít egy fiatal pekingi harcosnak New Yorkban a harc által meglelni a világbékét.
Ez itt a Teltház helye!

Aki virtuóz komédiára vágyik, annak egy jó esély lehet a kikapcsolódásra a Játékszín Teltház című darabja, amely egy one-man show. Egy színész, Nagy Sándor alakítja Manhattan legfelkapottabb éttermének telefonos ügyfélszolgálatát, az asztalfoglalások főzsonglőrét. Emellett mivel ez egyszemélyes darab, így minden, közel negyven karaktert is ő elevenít meg. A sok humoros beszólás garantált, de vajon összeállt-e, ez az eredetileg kinn még 99-ben debütált mű egy önmagában is működő egységgé vagy szétfolyik a vicces karakterek bemutatása közepette? Ennek jártam utána.
A világ nyolcadjára is, ezúttal végleg megmenekül!

A 80-as évek egyik klasszikus tévésorozatából, igazi, profi kémfilm franchise épült ki szűk harminc év alatt. A Mission Impossible elvitt minket a világ összes tájára, lélegzetállító akció mutatványokkal tarkítva élhettük át a kémvilág minden rezdülését. Most eljött a búcsú ideje, Tom Cruise elköszön ikonikus szerepétől. A mostani mozi, A végső leszámolás, a záró része a két epizódra vágott történetnek. Kérdés, hogy a megalomán, több százmilliós költségvetés meg a megszokott stáb klasszikust alkotott-e, vagy csak egy korrekt hattyúdalát a brandnek?
Katyvaszos montázs ikonikus elemekből

Játékbeli elemmel indítva az írást, a hétköznapi viccelődés az a bohóckodás, de amit az Egy Minecraft film csinál, viszont gyémánt. Leginkább egy abszurdista alkotásnak lehet tekinteni a művet, amit komolyan egyáltalán nem lehet venni. Viszont a játék kedvelőinek szórakoztató lehet, hiszen szinte egy montázst állít össze annak elemeiből.