„Szádra ne vedd” - filmajánló
- Dátum: 2024.12.23., 11:33
- Martinka Dia
- angol-amerikai thriller, civilizált, család, feldolgozás, filmajánló, forgatókönyvíró, krimisorozat, szabálykövető, szereplők
E film különlegessége számomra elsőre az volt, hogy mielőtt megnéztem volna a mozit, olvastam róla 10/10 és 10/1-es értékelést is, ezzel végképp kíváncsivá tett az alkotás, hiszen ennyire szélsőséges véleményekkel ritkán találkozik az ember ugyanazon mű kapcsán. Egy új, 2024-es, 110 perces angol-amerikai thrillert mutatok be, melynek címe: „Szádra ne vedd”.
A film egy hétvégéről szól, amikor egy család vendégségbe megy a nyaraláson megismert fiatal pár és kisgyerek idilli vidéki házába, ám ez az álomnyaralásnak indult vakáció hamarosan furcsa fordulópontokat vesz és szabályos pszichológiai rémálomba fordul.

Az ígéretes pszicho thrillert az a James Watkins írta és rendezte, aki A fekete ruhás nő című díjnyertes kísértethistória író-rendezője, és a McMafia című Emmy-díjas krimisorozat társalkotója, írója és rendezője. A főszereplők James McAvoy (X-Men-filmek, Az Úr sötét anyagai, Széttörve, Üveg), Mackenzie Davis, Scoot McNairy és Aisling Franciosi.
Mi a történet fő cselekménye? A középpontban a civilizált és szabálykövető ember áll, aki a gátlástalan ragadozók potenciális zsákmánya lesz, ezt adja a „Szádra ne vedd” című thriller, ami feldolgozás létére szerintem nagyon nagyot üt.
Nyaralás közben könnyű ismerkedni, hiszen ekkor az ember nyitottabb új dolgokra, új barátokra, szívesen ismerkedik kalandvágyó emberekkel, hasonlónak tűnő családokkal. Pontosan ez történik egy kedves amerikai házaspárral toszkániai utazásuk során, hogy aztán a kezdeti ismeretségből kialakuló barátság és valami rémálomszerű borzalom bontakozik ki. A házaspár Ben (Scoot McNairy) és Louise (Mackenzie Davis) kislányukkal álláslehetőség miatt költöztek Amerikából Londonba, kapcsolatuk nem teljesen problémamentes, az áhított állás sem jött össze, a férfit zavarja felesége korábbi flörtje, a nőt pedig a férfi erélytelensége. Ekkor találkoznak Paddy-vel (James McAvoy) és Ciaraá-val (Aisling Franciosi) és hallgatag fiukkal, Ant-tal. (Dan Hough) aki elmondásuk szerint rendellenességgel, rövid nyelvvel született. Hetekkel később elhívják az amerikai barátaikat egy hétvégére devoni farmjukra, akik némi habozás után igent mondanak – talán udvariasságból, feszélyezettségből, bizonytalanságból, végül pedig félelemből.

Mesélném is tovább a csattanós fordulópontokkal, de egy filmajánló ne legyen spoiler, maradjunk annyiban, hogy a távoli tanyán rettenetes dolgok történtek és fognak történni a cselekmény során, ahol eldurvulnak a dolgok. Való igaz, kicsit lassan indul be a történet, a feléig igen vontatott, de sejteti, hogy érdemes végig nézni a történéseket. Pont attól izgulunk a legjobban, hogy tudjuk, valami szörnyűség fog történni, de még mindig nem történt meg.
Sokan emelik ki James McAvoy játékát, én is azt teszem: zseniális, más véleménye az, hogy színvonaltalan kiszámítható förtelem, logikai bukfencekkel, melyből az első 60 perc nem szólt konkrétan semmiről.
Önökre bízom a döntést, nekem elképesztően tetszett. Ugyan nem egy könnyű családi, karácsonyi mozi, de véleményem szerint izgalmas, fordulatos és lebilincselő.
Húsz év után is jól áll neki a Prada
Két évtized után visszatér Miranda Priestly és a Runway szerkesztősége. Az ördög Pradát visel 2. komoly kihívás elé állította az alkotókat, a folytatás azonban méltó módon viszi tovább az első rész örökségét. A film egyszerre épít a jól ismert karakterekre és a nosztalgiára, miközben a megváltozott divat- és médiavilágra is reflektál.
A hősiesség és a kilátástalanság egy helyre vezet
Christopher Nolan nem tud hibázni. A brit-amerikai rendező koncepciói, víziói tűpontosan átjönnek grandiózus filmjeiben. Most sincs másképp, mikor a klasszikus Odüsszeia feldolgozása robban be ellentmondást nem tűrően a mozikba. Hatalmas díszletek, remek filmzene, igazi görög mitikus hangulat és 3 óra játékidő egy olyan históriavilágban, ahol a hősiesség és a kilátástalanság kéz a kézben jár.
Millie Bobby Brown ismét nyomoz
Az Enola Holmes-széria új része ezúttal is a címszereplő lendületes személyiségére és a jól működő karakterdinamikára épít. Bár a történet már nem hat olyan frissnek, mint korábban, a látványos kaland és a szimpatikus szereplők még mindig szórakoztató kikapcsolódást nyújtanak, miközben az alkotók megőrzik az előző filmek hangulatát.
Mamma Mia! – nem lehet ABBAhagyni!
2014 szeptembere óta hódít az ABBA-zenékkel tarkított musical, vagyis a Mamma Mia! a honi műsorrendben, a Madách Színházban. Az idei egyik júniusi előadást élvezhettem végig, és próbáltam megfejteni, hogy az ABBA férfi tagjai által zeneileg írt darab, aminek 1999-ben volt a londoni premierje, miért ilyen népszerű még mindig? Ezek motoszkáltak bennem kérdésként. Az biztos, hogy remek dalokat, könnyed hangulatot ígért egy mesebeli görög sziget díszletei közt. Lássuk milyen ez a 12 éven aluliaknak nem ajánlott, örökzöld musical mai szemmel?
Az igazság ideát van
Steven Spielberg, kedvenc popcorn mozis mesemondónk újra sci-fi témához nyúlt. A többek között a Harmadik típusú találkozások, az E.T. - A földönkívüli, valamint a Világok harca rendezője ezúttal 19-re lapot húzva, az UFO hitének összegzését tárja elénk A leleplezés napja című új filmjében. A csapata nagyon impozáns: David Koepp, horror és popcorn mozik ismert forgatókönyvírója adta az alapot, a nagy öreg John Williams a filmzenét, míg a mester ’házi’ operatőre, Janusz Kaminski is benne volt a buliban. Megaköltségvetés és igazi X-aktás hangulat. Lássuk, klasszikussal van-e dolgunk?