Menü

Ha beindul a nosztalgiavonat, a szívem majdnem megszakad…

Orosz Dénes (Magic Boys, Poligamy) rendező megfelelő rutinjával és egy jókora kreatív stábbal karöltve első lépésként a Demjén Ferenc dalaival tarkított Hogyan tudnék élni nélküled? című új magyar musical történetének törzsét a rendszerváltás utánra tették. Ezek azonban csak visszaemlékezés jelenetek, amelyek stílszerűen egy balatoni nyárhoz köthetők. Ha csak a két szép, fiatal főszereplő (Ember Márk a vonzó rosszfiú és a szende, ártatlan, Törőcsik Franciska) itteni románcát kellene nézni, valószínű nem bírná el dramaturgiailag ez az egyébként is nagyon klisés klipegyveleg. Azonban a film drámai utolsó félórája menti az összképet és emeli tényleg filmélménnyé a látottakat.

Tehát adott a jelen cselekményszála korunk Budapestjében, míg a Demjén-dalokhoz körítésnek képbe jön a rendszerváltás utáni Balaton varázsa, meg rengeteg retro zene és tánc. A sztoriról kár is többet mondani, szidhatnánk a jellemfejlődések kiszámíthatósága miatt, de még így is nagyon kedves darabról van szó. Utána garantáltan napokig Demjén- dalokat fog orrvérzésig mindenki, így én is a barátnőm nagy örömére, énekelni. A karakterek persze valóban sablonosak. De, épp ezért valahogy könnyű velük azonosulni is, minden korosztálynak szólnak ezek a könnyeden felskiccelt fiatalos kalandok. A moziból kilépve egy 50-es hölgy jelezte a barátainak, hogy megsiratta a film végét, sőt értetlenkedett, hogy a többiek miért nem. Az üzenet célba ért, jobban is mint várták.

A musical elrepített minket egy laza hangulatba, a Demjén-slágerek univerzumába, segített elengedni a nézőknek a mindennapi gondokat, bajokat, nyűglődéseket. A táncbetétek szintje a profi és a szerethetően aranyos közt egyensúlyoz. A színészek igazából kedvelhetőek, a balatoni látkép pedig biztosan megdobogtatja mindenki szívét. A kritikusok joggal kérhetnek számon rajta „némi” sablonosságot, de ettől még a Demjén-dalok abszolút működnek, és a világ egy jobb hely. Könnyed, helyenként kellemesen vicces és laza darabról beszélhetünk, amely bőven megéri a mozijegy árát. Tehát felkészülni és „Mi együtt mondjuk el mindenkinek/ Mégis sajtból van a Hold. Sajtból van a Hold…”

Tündék és ördögfiak nagyvásznon

Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?

A Karate kölyök koncepció még mindig eladható!

A Karate kölyök 1984-ben tarolt a vásznon, hiszen az idegen környezethez köztudottan csak a karate és a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot. Az alapkoncepció megmaradt. Ezúttal a két felejthető folytatás, a kedvelhető hat évados tévésorozat (Cobra Kai) valamint a kung-fura kihegyezett 2010-es Jackie Chan-nel fémjelzett remake-szerűség (inkább átirat) hibridje kerül a vászonra. A címe a sokatmondó: Karate kölyök - Legendák. Itt már a kínai szál, azaz mindenki Jackie-je, mint edző és az eredeti részek főhőse, a meglepően kisfiúsan öregedő Ralph Macchio segít egy fiatal pekingi harcosnak New Yorkban a harc által meglelni a világbékét.

Ez itt a Teltház helye!

Aki virtuóz komédiára vágyik, annak egy jó esély lehet a kikapcsolódásra a Játékszín Teltház című darabja, amely egy one-man show. Egy színész, Nagy Sándor alakítja Manhattan legfelkapottabb éttermének telefonos ügyfélszolgálatát, az asztalfoglalások főzsonglőrét. Emellett mivel ez egyszemélyes darab, így minden, közel negyven karaktert is ő elevenít meg. A sok humoros beszólás garantált, de vajon összeállt-e, ez az eredetileg kinn még 99-ben debütált mű egy önmagában is működő egységgé vagy szétfolyik a vicces karakterek bemutatása közepette? Ennek jártam utána.

A világ nyolcadjára is, ezúttal végleg megmenekül!

A 80-as évek egyik klasszikus tévésorozatából, igazi, profi kémfilm franchise épült ki szűk harminc év alatt. A Mission Impossible elvitt minket a világ összes tájára, lélegzetállító akció mutatványokkal tarkítva élhettük át a kémvilág minden rezdülését. Most eljött a búcsú ideje, Tom Cruise elköszön ikonikus szerepétől. A mostani mozi, A végső leszámolás, a záró része a két epizódra vágott történetnek. Kérdés, hogy a megalomán, több százmilliós költségvetés meg a megszokott stáb klasszikust alkotott-e, vagy csak egy korrekt hattyúdalát a brandnek?

Katyvaszos montázs ikonikus elemekből

Játékbeli elemmel indítva az írást, a hétköznapi viccelődés az a bohóckodás, de amit az Egy Minecraft film csinál, viszont gyémánt. Leginkább egy abszurdista alkotásnak lehet tekinteni a művet, amit komolyan egyáltalán nem lehet venni. Viszont a játék kedvelőinek szórakoztató lehet, hiszen szinte egy montázst állít össze annak elemeiből.