Grecsó Krisztián élete stand-upban
Az Egy életem színházi előadássorozatban híres művészek mesélnek az életükről, a számukra meghatározó pillanatokról és történetekről. Ennek keretében Grecsó Krisztián, méltán felkapott kortárs író életrajzi stand-upjára voltam hivatalos pár napja az Átriumba, Budapesten. Beavatást nyertem többedmagammal a költő munkásságába, kalandos útjába a fővárosig és persze a szegvári gyerekkorának hol abszurd, hol kínos, de mindenképpen megmosolyogtató részleteibe. A körülbelül 80 perces, Lévai Balázs rendezte est, remek kikapcsolódás lehet mindenkinek. Az író univerzális nyelvezettel és témavilággal tárja fel életének forgatókönyvét. Interaktív elemként régi, sokszor kis, helyi tévékből vett videóbejátszásokkal igazi, önfeledt nevetésre bír minket.
Külön öröm, hogy folyamatosan megéli az elmondottakat Grecsó, a rengeteg, nézőknek szóló kérdés igazán bensőségessé tette az amúgy is jó hangulatú estét. A szegvári kicsi gyerekkor néptáncos bája, a szentesi viccek, a csongrádi középiskolai drámaírói szárnypróbálgatások remek egyveleget alkotnak. Külön megmosolyogtató, ahogy a szülőfalujában, Szegváron (Szentes mellett) való belharcokat mutatja be, amelyek lázban tartották a médiát is egykoron, a Pletykaanyu című novellája után. Megvallom őszintén kicsit aggódtam, hogy ez a miliő ábrázolás, kreatív humor mennyire fog működni a fővárosban hiszen szentesiként abban biztos voltam, hogy én venni fogom a lapot, de hála isten rácáfolt az ezirányú félelmeimre is az előadó. Nemcsak szerethető volt a darab, de jutott ereje arra is, hogy általánosságban is reflektáljon az írók szerepére a mai világban, az írás hatalmát demonstrálva.
Emellett a vége felé nyíltan mert beszélni Grecsó daganatos betegségéről is. Nem nyújtja bő lére, az arányok pontosan jók ahogy vannak. Maga az előadás rendelhető, sok helyen előadta már, utána természetesen sokak nagy örömére ezúttal is dedikált a költő. Ajánlom magát az Egy életem karakterisztikájú esteket is, de ezt a melegszívű, kellemes stand-upos író-olvasó találkozót mindenképp.
Tündék és ördögfiak nagyvásznon

Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?
A Karate kölyök koncepció még mindig eladható!

A Karate kölyök 1984-ben tarolt a vásznon, hiszen az idegen környezethez köztudottan csak a karate és a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot. Az alapkoncepció megmaradt. Ezúttal a két felejthető folytatás, a kedvelhető hat évados tévésorozat (Cobra Kai) valamint a kung-fura kihegyezett 2010-es Jackie Chan-nel fémjelzett remake-szerűség (inkább átirat) hibridje kerül a vászonra. A címe a sokatmondó: Karate kölyök - Legendák. Itt már a kínai szál, azaz mindenki Jackie-je, mint edző és az eredeti részek főhőse, a meglepően kisfiúsan öregedő Ralph Macchio segít egy fiatal pekingi harcosnak New Yorkban a harc által meglelni a világbékét.
Ez itt a Teltház helye!

Aki virtuóz komédiára vágyik, annak egy jó esély lehet a kikapcsolódásra a Játékszín Teltház című darabja, amely egy one-man show. Egy színész, Nagy Sándor alakítja Manhattan legfelkapottabb éttermének telefonos ügyfélszolgálatát, az asztalfoglalások főzsonglőrét. Emellett mivel ez egyszemélyes darab, így minden, közel negyven karaktert is ő elevenít meg. A sok humoros beszólás garantált, de vajon összeállt-e, ez az eredetileg kinn még 99-ben debütált mű egy önmagában is működő egységgé vagy szétfolyik a vicces karakterek bemutatása közepette? Ennek jártam utána.
A világ nyolcadjára is, ezúttal végleg megmenekül!

A 80-as évek egyik klasszikus tévésorozatából, igazi, profi kémfilm franchise épült ki szűk harminc év alatt. A Mission Impossible elvitt minket a világ összes tájára, lélegzetállító akció mutatványokkal tarkítva élhettük át a kémvilág minden rezdülését. Most eljött a búcsú ideje, Tom Cruise elköszön ikonikus szerepétől. A mostani mozi, A végső leszámolás, a záró része a két epizódra vágott történetnek. Kérdés, hogy a megalomán, több százmilliós költségvetés meg a megszokott stáb klasszikust alkotott-e, vagy csak egy korrekt hattyúdalát a brandnek?
Katyvaszos montázs ikonikus elemekből

Játékbeli elemmel indítva az írást, a hétköznapi viccelődés az a bohóckodás, de amit az Egy Minecraft film csinál, viszont gyémánt. Leginkább egy abszurdista alkotásnak lehet tekinteni a művet, amit komolyan egyáltalán nem lehet venni. Viszont a játék kedvelőinek szórakoztató lehet, hiszen szinte egy montázst állít össze annak elemeiből.