Menü

Vigyázzunk az utakon!

Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, ilyenkor gyakoribbak a balesetek. Nagy kárunk származhat egy ilyen találkozásból, ezért különösen óvatosan kell vezetni az érintett útszakaszokon.

A jelenlegi szabályozás alapján a gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne juthasson fel. Az autópálya üzemeltetője tehát köteles gondoskodni arról – például vadkerítéssel, vadátjáróval -, hogy a különösen veszélyes utakra ne juthasson fel semmilyen nagytestű állat. A járművezető, aki a közlekedési szabályokat betartva ütközik a vaddal, számára elkerülhetetlen módon, az nem köteles a vad értékének a megtérítésére.

Mit tegyünk vadgázolás esetén?

Elsődlegesen győződjünk meg arról, hogy mindenki jól van-e az autóban, majd értesítsük a rendőrséget. Tegyük ki az elakadásjelző háromszöget és kapcsoljuk be a vészvillogót. Fontos, hogy ne menjünk közel a sérült vadhoz, mert ilyen állapotban is életveszélyes sérüléseket okozhat az állat. A sérült állat elszállítása a helyszínről lopásnak minősül. Az illetékes vadásztársaságot a rendőrség értesíti.

Érdemes dokumentálni a helyszínt: készítsünk fotót és videót az autóról, az útról, a táblákról.

Összességében azt lehet mondani, hogy ha nem olyan biztosításunk van, ami vadkárra szól és a vad ráadásul nem is a vadászat miatt keveredett elénk az útra – hanem csak szimplán ott akart átkelni -, akkor tulajdonosként mi viseljük a kár költségeit.

Egy ilyen gázolásnál a kocsinkban több milliós kár is keletkezhet, de a totálkár sem kizárt. A károk megtérítésére vonatkozó szabályok 2023-tól megváltoztak, így nem árt előre felkészülni egy esetleges balesetre, s utánanézni, hogy melyek az új szabályok, és mire kell ügyelni.

Mint említettem a statisztikák szerint az őszi időszakban nő meg leginkább a vaddal történő autós ütközések száma, melyek következtében akár milliós károkat is elszenvedhetünk. Ami még ennél is nagyobb probléma, hogy súlyos sérüléseket lehet szerezni a baleset során.

Jobb megelőzni a bajt, így nagyon sokat segíthet, ha megfogadunk néhány hasznos tanácsot.

A KRESZ tudás felelevenítése

Azok, akik hosszú évek vagy akár évtizedek óta vezetnek, könnyen esnek abba a hibába, hogy rutinból vezetnek, pedig az idő múlásával a KRESZ tudás homályosabbá válik és a táblák pontos jelentésével sem egészen vagyunk tisztában.

Ha az adott útszakaszt vadcsapás keresztezi, akkor erre jelzőtábla figyelmeztet. Általában egy kiegészítő kis tábla jelzi, hogy milyen hosszan áll fenn a veszély. Lassítsunk! Ha látjuk a veszélyre figyelmeztető táblát, akkor a legjobb és egyben legészszerűbb, amit tehetünk, hogy lassítunk. Úgy kell megválasztanunk a sebességet, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is mielőbb meg tudjunk állni, ezzel elkerülve az ütközést.

Óvakodjunk a hirtelen mozdulatoktól!

Az út közepén vagy szélén álló vadra bénító hatással van az autó fényszórója. Előfordulhat, hogy az állat megdermed, majd váratlanul megugrik, és így következik be a baleset. Ne villogtassunk rá, mert csak bajt okozunk vele. Ha állatra leszünk figyelmesek az út szélén, akkor jobb lassítani és szépen elhaladni mellette vagy megállni és megvárni, hogy átkeljen az úttesten. Nagyon óvatosnak kell lenni, mivel az őzek, szarvasok jellemzően rudliban járnak, vagyis könnyen lehet, hogy az első vadat rövidesen több is követi.

Alkalmazzunk vadriasztó készüléket! Ma már kaphatók elektromos és ultrahangos vadriasztó készülékek. Ezek az eszközök sem garantálják, hogy sosem szenvedünk balesetet, azonban segítséget nyújthat a biztonságos közlekedésben.

A vaddal való ütközés közúti balesetnek minősül, ezért a helyszínt ilyenkor nem szabad elhagyni, és feltétlenül értesíteni kell a rendőrséget.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?

A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?

A természet takarója

Ahogy beköszönt az ősz, a természet lassan álomba merül: a fák levelei megsárgulnak, lehullanak, és vastag avarszőnyeggel borítják a földet. Sokan ilyenkor lapátot ragadnak, hogy eltüntessék a „rendetlenséget”, pedig az avar nem szemét, hanem a természet egyik legfontosabb alkotóeleme. Életet, tápanyagot és védelmet nyújt – nemcsak a talajnak, hanem számos élőlénynek is.

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?