Menü

Ma van a Költészet napja!

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.

120 éve született József Attila Budapesten. Ferencvárosban látta meg a napvilágot 1905. április 11-én és Balatonszárszón hunyt el 1937. december 3-án. A Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költőnk a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja. Félárva, munkásosztálybeli gyermekként ifjúsága tele volt lemondással és brutalitással, felnőttként, a korszak egyik legkiválóbb költőjeként pedig szembesülnie kellett a meg nem értéssel és a politikai elnyomással. Öngyilkosságra utaló tragikus halálának pontos körülményeit azóta sem sikerült tisztázni. Az ő tiszteletére tatjuk a költészet napját április 11-én.

Ezen a napon országszerte különféle irodalmi rendezvényeket, versfelolvasásokat, szavalóversenyeket és előadásokat tartanak – iskolákban, könyvtárakban, színházakban, köztereken is. Klasszikusoktól a kortársakig mindenki előkerül, és sok helyen akár meglepetés-szerűen is elhangzanak versek – például villamosokon, utcán, vagy kávézókban. Egy igazi ünnep azoknak, akik szeretik a magyar irodalmat.

Idén is számos sokszínű és izgalmas program várja az érdeklődőket országszerte a magyar költészet napja alkalmából.

A magyar költészet elképesztően gazdag és sokszínű, több mint ezeréves múltra tekint vissza – a legkorábbi emlékektől (pl. Ómagyar Mária-siralom, 13. század) egészen a mai kortárs líráig. Olyan nemzeti kincseink ezek a versek, amelyek nemcsak nyelvünk szépségét, hanem történelmünk, gondolkodásunk és lelkivilágunk rétegeit is őrzik.

Ebben az anyagias, rohanó világban és a mindennapi mókuskerékben a vers maradt az egyik utolsó, tiszta formája a lelkünkkel vagy Istennel, az irodalommal a kultúrával való kapcsolatnak, épp ezért felbecsülhetetlen. Szeretem a versekben, hogy a legtöbb költemény nemcsak szép, hanem igaz is és ez megszólítja az embert.

A költészet olyan, mint a nyelv lelke – tömény érzelem, gondolat és zene egyszerre. Nehéz meghatározni pontosan, mi is a költészet, de talán éppen ez a szépsége: annyi formája van, ahány ember.

A költészet az a művészi forma, ahol a nyelv túllép a hétköznapi funkcióin. Nemcsak közöl, hanem megérint, zeneileg hat, képeket idéz, és érzelmeket közvetít.

Van kedvenc versük vagy költőjük, akinek a műveit ilyenkor szívesen előkeresik, vagy esetleg a kedves olvasók is írnak valamit erre az alkalomra?

Munkahelyi illemtan és etikett – A professzionális jelenlét láthatatlan ereje

A munkahely nem csupán a feladatok elvégzésének terepe, hanem egy komplex társas közeg, ahol a szakmai kompetencia mellett a viselkedéskultúra is meghatározó szerepet játszik.

Digitális detox a mindennapokban – Hogyan szerezzük vissza a figyelmünket?

Az okoseszközök és online platformok térnyerése alapjaiban alakította át a mindennapjainkat. A folyamatos értesítések, a közösségi média jelenlét és az állandó elérhetőség újfajta mentális terhelést eredményez.

A kiszebáb égetés hagyománya – tavaszvárás a küszöbön

Magyarországon többféle télűző, tavaszváró hagyományunk van, ide tartozik a kiszebáb égetésének szokása is.

Tiflopedagógia – tudod mi ez?

Megannyi gyógypedagógiai módszert ismerünk, a tiflopedagógia is ide sorolható. Nézzük, miről is van szó.

Mi adja a céges csapatépítők valódi erejét?

A munkahelyi „iszogatást” sokan még mindig kötelező HR-eseményként kezelik. Holott egy professzionálisan megszervezett rendezvény nem pusztán közös szórakozás, hanem tudatosan felépített eszköz, amely hatással van a teljesítményre, a lojalitásra és a vállalat hosszú távú stabilitására is.