Ma van a Költészet napja!
- Dátum: 2025.04.11., 10:47
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- irodalmi előadóestek, József Attila, költemény, költőtalálkozók, könyvbemutatók, magyar költészet napja, vers
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.
120 éve született József Attila Budapesten. Ferencvárosban látta meg a napvilágot 1905. április 11-én és Balatonszárszón hunyt el 1937. december 3-án. A Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költőnk a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja. Félárva, munkásosztálybeli gyermekként ifjúsága tele volt lemondással és brutalitással, felnőttként, a korszak egyik legkiválóbb költőjeként pedig szembesülnie kellett a meg nem értéssel és a politikai elnyomással. Öngyilkosságra utaló tragikus halálának pontos körülményeit azóta sem sikerült tisztázni. Az ő tiszteletére tatjuk a költészet napját április 11-én.

Ezen a napon országszerte különféle irodalmi rendezvényeket, versfelolvasásokat, szavalóversenyeket és előadásokat tartanak – iskolákban, könyvtárakban, színházakban, köztereken is. Klasszikusoktól a kortársakig mindenki előkerül, és sok helyen akár meglepetés-szerűen is elhangzanak versek – például villamosokon, utcán, vagy kávézókban. Egy igazi ünnep azoknak, akik szeretik a magyar irodalmat.
Idén is számos sokszínű és izgalmas program várja az érdeklődőket országszerte a magyar költészet napja alkalmából.
A magyar költészet elképesztően gazdag és sokszínű, több mint ezeréves múltra tekint vissza – a legkorábbi emlékektől (pl. Ómagyar Mária-siralom, 13. század) egészen a mai kortárs líráig. Olyan nemzeti kincseink ezek a versek, amelyek nemcsak nyelvünk szépségét, hanem történelmünk, gondolkodásunk és lelkivilágunk rétegeit is őrzik.
Ebben az anyagias, rohanó világban és a mindennapi mókuskerékben a vers maradt az egyik utolsó, tiszta formája a lelkünkkel vagy Istennel, az irodalommal a kultúrával való kapcsolatnak, épp ezért felbecsülhetetlen. Szeretem a versekben, hogy a legtöbb költemény nemcsak szép, hanem igaz is és ez megszólítja az embert.
A költészet olyan, mint a nyelv lelke – tömény érzelem, gondolat és zene egyszerre. Nehéz meghatározni pontosan, mi is a költészet, de talán éppen ez a szépsége: annyi formája van, ahány ember.

A költészet az a művészi forma, ahol a nyelv túllép a hétköznapi funkcióin. Nemcsak közöl, hanem megérint, zeneileg hat, képeket idéz, és érzelmeket közvetít.
Van kedvenc versük vagy költőjük, akinek a műveit ilyenkor szívesen előkeresik, vagy esetleg a kedves olvasók is írnak valamit erre az alkalomra?
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?