Menü

Ma van a Költészet napja!

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.

120 éve született József Attila Budapesten. Ferencvárosban látta meg a napvilágot 1905. április 11-én és Balatonszárszón hunyt el 1937. december 3-án. A Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költőnk a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja. Félárva, munkásosztálybeli gyermekként ifjúsága tele volt lemondással és brutalitással, felnőttként, a korszak egyik legkiválóbb költőjeként pedig szembesülnie kellett a meg nem értéssel és a politikai elnyomással. Öngyilkosságra utaló tragikus halálának pontos körülményeit azóta sem sikerült tisztázni. Az ő tiszteletére tatjuk a költészet napját április 11-én.

Ezen a napon országszerte különféle irodalmi rendezvényeket, versfelolvasásokat, szavalóversenyeket és előadásokat tartanak – iskolákban, könyvtárakban, színházakban, köztereken is. Klasszikusoktól a kortársakig mindenki előkerül, és sok helyen akár meglepetés-szerűen is elhangzanak versek – például villamosokon, utcán, vagy kávézókban. Egy igazi ünnep azoknak, akik szeretik a magyar irodalmat.

Idén is számos sokszínű és izgalmas program várja az érdeklődőket országszerte a magyar költészet napja alkalmából.

A magyar költészet elképesztően gazdag és sokszínű, több mint ezeréves múltra tekint vissza – a legkorábbi emlékektől (pl. Ómagyar Mária-siralom, 13. század) egészen a mai kortárs líráig. Olyan nemzeti kincseink ezek a versek, amelyek nemcsak nyelvünk szépségét, hanem történelmünk, gondolkodásunk és lelkivilágunk rétegeit is őrzik.

Ebben az anyagias, rohanó világban és a mindennapi mókuskerékben a vers maradt az egyik utolsó, tiszta formája a lelkünkkel vagy Istennel, az irodalommal a kultúrával való kapcsolatnak, épp ezért felbecsülhetetlen. Szeretem a versekben, hogy a legtöbb költemény nemcsak szép, hanem igaz is és ez megszólítja az embert.

A költészet olyan, mint a nyelv lelke – tömény érzelem, gondolat és zene egyszerre. Nehéz meghatározni pontosan, mi is a költészet, de talán éppen ez a szépsége: annyi formája van, ahány ember.

A költészet az a művészi forma, ahol a nyelv túllép a hétköznapi funkcióin. Nemcsak közöl, hanem megérint, zeneileg hat, képeket idéz, és érzelmeket közvetít.

Van kedvenc versük vagy költőjük, akinek a műveit ilyenkor szívesen előkeresik, vagy esetleg a kedves olvasók is írnak valamit erre az alkalomra?

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?

Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?

Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.

Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?

Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.

Miért szeretjük a horrorfilmeket?

Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?