Menü

Ma van a Költészet napja!

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.

120 éve született József Attila Budapesten. Ferencvárosban látta meg a napvilágot 1905. április 11-én és Balatonszárszón hunyt el 1937. december 3-án. A Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költőnk a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja. Félárva, munkásosztálybeli gyermekként ifjúsága tele volt lemondással és brutalitással, felnőttként, a korszak egyik legkiválóbb költőjeként pedig szembesülnie kellett a meg nem értéssel és a politikai elnyomással. Öngyilkosságra utaló tragikus halálának pontos körülményeit azóta sem sikerült tisztázni. Az ő tiszteletére tatjuk a költészet napját április 11-én.

Ezen a napon országszerte különféle irodalmi rendezvényeket, versfelolvasásokat, szavalóversenyeket és előadásokat tartanak – iskolákban, könyvtárakban, színházakban, köztereken is. Klasszikusoktól a kortársakig mindenki előkerül, és sok helyen akár meglepetés-szerűen is elhangzanak versek – például villamosokon, utcán, vagy kávézókban. Egy igazi ünnep azoknak, akik szeretik a magyar irodalmat.

Idén is számos sokszínű és izgalmas program várja az érdeklődőket országszerte a magyar költészet napja alkalmából.

A magyar költészet elképesztően gazdag és sokszínű, több mint ezeréves múltra tekint vissza – a legkorábbi emlékektől (pl. Ómagyar Mária-siralom, 13. század) egészen a mai kortárs líráig. Olyan nemzeti kincseink ezek a versek, amelyek nemcsak nyelvünk szépségét, hanem történelmünk, gondolkodásunk és lelkivilágunk rétegeit is őrzik.

Ebben az anyagias, rohanó világban és a mindennapi mókuskerékben a vers maradt az egyik utolsó, tiszta formája a lelkünkkel vagy Istennel, az irodalommal a kultúrával való kapcsolatnak, épp ezért felbecsülhetetlen. Szeretem a versekben, hogy a legtöbb költemény nemcsak szép, hanem igaz is és ez megszólítja az embert.

A költészet olyan, mint a nyelv lelke – tömény érzelem, gondolat és zene egyszerre. Nehéz meghatározni pontosan, mi is a költészet, de talán éppen ez a szépsége: annyi formája van, ahány ember.

A költészet az a művészi forma, ahol a nyelv túllép a hétköznapi funkcióin. Nemcsak közöl, hanem megérint, zeneileg hat, képeket idéz, és érzelmeket közvetít.

Van kedvenc versük vagy költőjük, akinek a műveit ilyenkor szívesen előkeresik, vagy esetleg a kedves olvasók is írnak valamit erre az alkalomra?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.