Menü

Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje és a Tűzoltók Világnapja

„Mi hajtja őket? Talán a szenvedély?

Az ember féltés, és az a remény

Hogy égboltunk mindig tiszta marad

Az önkéntes szolgálat, a hivatástudat.”

Szent Flórián (240. körül – 304. május 4.) keresztény vértanú volt, a tűzoltók, a kéményseprők, valamint Linz, Felső-Ausztria és Krakkó védőszentje. 1999 óta ünnepnapján, május 4-én, Szent Flórián halálának évfordulóján tartják a Tűzoltók világnapját.

Május 4-én Szent Flórián, a tűz és árvizek védőszentjének napjára emlékezünk. Szent Flórián a 3. század második felében a római légióban századosként szolgált. Fiatal felnőttként vette fel a keresztény hitet. A hagyomány szerint ifjúkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai, ennek hatására lett vértanú halála után a tűzoltók védőszentje.

Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Lengyelországban terjedt el, gyakori még Szlovénia és Horvátország területén. Magyarországon a középkor végén a Szepesség német lakta vidékein kezdődött tisztelete, majd a 17. században terjedt el általánosan. Hazánkban is több helyen találunk Szent Flórián szobrot.

A hagyományoknak megfelelően évtizedek óta Szent Flórián halálának napján, május 4-én tartják a tűzoltók világnapját.

Szent Flórián alakjával a világon sok helyen találkozhatunk. A 17. század óta alig van olyan magyar helység, ahol Szent Flórián képét vagy szobrát meg ne találnánk templomokban, házakon, utak mentén. Katonaruhában, égő házzal ábrázolják, melyre dézsából vizet önt.

A magyar tűzoltók napja alkalmából a helyi önkormányzatok és a helyi tűzoltóparancsnokságok rendezvényeket tartanak. A magyar tűzoltók napján adják át az "év tűzoltója” elismerést.

A tűzoltóság kapcsán mindenképp meg kell említeni, hogy Gróf Széchenyi Ödön volt a magyar állami tűzoltóság megszervezője, irányítója. 1863-ban megalapította a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet és megkezdte működését az Eskü téri (ma Március 15. tér) őrtanyán a tűzőri szolgálat.

Gróf Széchenyi Ödön lett az első elnöke az 1870-es évek elején megalakult Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek. A gróf maga sem riadt vissza a kemény munkától. Tömlőt cipelt, pucolt, vagy éppen halzsírral kente be azt, amikor az volt a feladat. Nagy megbecsülés és tisztelet övezte elszántsága és komoly lelkesedése miatt.

A családi birtokon, a Nagycenki kastélyban még többet megtudhatunk Széchenyi Ödön életéről és munkásságáról.

A tűzoltó hivatás társadalmi elismertsége megkérdőjelezhetetlen. Nagy támaszt jelentenek a tűzoltók számára a családtagok, tehát a tűzoltónap róluk is, és a köszönet nekik is szól. Nagy tisztelet, köszönet és hála a hivatásos, az önkormányzati és az önkéntes tűzoltóknak és a katasztrófavédelem összes dolgozójának!

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.