Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje és a Tűzoltók Világnapja
- Dátum: 2025.05.03., 04:06
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- Gróf Széchenyi Ödön, Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, május 4, Szent Flórián, Szent Flórián kép, szobor, tűzoltók védőszentje, Tűzoltók Világnapja, ünnepnap
„Mi hajtja őket? Talán a szenvedély?
Az ember féltés, és az a remény
Hogy égboltunk mindig tiszta marad
Az önkéntes szolgálat, a hivatástudat.”

Szent Flórián (240. körül – 304. május 4.) keresztény vértanú volt, a tűzoltók, a kéményseprők, valamint Linz, Felső-Ausztria és Krakkó védőszentje. 1999 óta ünnepnapján, május 4-én, Szent Flórián halálának évfordulóján tartják a Tűzoltók világnapját.
Május 4-én Szent Flórián, a tűz és árvizek védőszentjének napjára emlékezünk. Szent Flórián a 3. század második felében a római légióban századosként szolgált. Fiatal felnőttként vette fel a keresztény hitet. A hagyomány szerint ifjúkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai, ennek hatására lett vértanú halála után a tűzoltók védőszentje.
Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Lengyelországban terjedt el, gyakori még Szlovénia és Horvátország területén. Magyarországon a középkor végén a Szepesség német lakta vidékein kezdődött tisztelete, majd a 17. században terjedt el általánosan. Hazánkban is több helyen találunk Szent Flórián szobrot.
A hagyományoknak megfelelően évtizedek óta Szent Flórián halálának napján, május 4-én tartják a tűzoltók világnapját.
Szent Flórián alakjával a világon sok helyen találkozhatunk. A 17. század óta alig van olyan magyar helység, ahol Szent Flórián képét vagy szobrát meg ne találnánk templomokban, házakon, utak mentén. Katonaruhában, égő házzal ábrázolják, melyre dézsából vizet önt.

A magyar tűzoltók napja alkalmából a helyi önkormányzatok és a helyi tűzoltóparancsnokságok rendezvényeket tartanak. A magyar tűzoltók napján adják át az "év tűzoltója” elismerést.
A tűzoltóság kapcsán mindenképp meg kell említeni, hogy Gróf Széchenyi Ödön volt a magyar állami tűzoltóság megszervezője, irányítója. 1863-ban megalapította a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet és megkezdte működését az Eskü téri (ma Március 15. tér) őrtanyán a tűzőri szolgálat.
Gróf Széchenyi Ödön lett az első elnöke az 1870-es évek elején megalakult Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek. A gróf maga sem riadt vissza a kemény munkától. Tömlőt cipelt, pucolt, vagy éppen halzsírral kente be azt, amikor az volt a feladat. Nagy megbecsülés és tisztelet övezte elszántsága és komoly lelkesedése miatt.
A családi birtokon, a Nagycenki kastélyban még többet megtudhatunk Széchenyi Ödön életéről és munkásságáról.
A tűzoltó hivatás társadalmi elismertsége megkérdőjelezhetetlen. Nagy támaszt jelentenek a tűzoltók számára a családtagok, tehát a tűzoltónap róluk is, és a köszönet nekik is szól. Nagy tisztelet, köszönet és hála a hivatásos, az önkormányzati és az önkéntes tűzoltóknak és a katasztrófavédelem összes dolgozójának!
Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet
Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.
Watson-coaching
A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Művészetterápia, a felszabadító alkotás
Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.
Nem csak a problémás kutyáknak való: ezért hasznos a kutyaiskola
Sokan még mindig úgy gondolnak a kutyaiskolára, mint egyfajta „javítóintézetre”: ha a kutya húzza a pórázt, nem hallgat a gazdájára, ugrál a vendégekre, elszökik, vagy éppen fél más állatoktól, akkor ideje szakember segítségét kérni. Pedig a kutyaiskola ennél jóval többről szól. A tanulás nem feltétlenül azért fontos, mert valamilyen problémát kell megszüntetni, hanem azért is, hogy a kutya és gazdája könnyebben megértsék egymást.