Menü

Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje és a Tűzoltók Világnapja

„Mi hajtja őket? Talán a szenvedély?

Az ember féltés, és az a remény

Hogy égboltunk mindig tiszta marad

Az önkéntes szolgálat, a hivatástudat.”

Szent Flórián (240. körül – 304. május 4.) keresztény vértanú volt, a tűzoltók, a kéményseprők, valamint Linz, Felső-Ausztria és Krakkó védőszentje. 1999 óta ünnepnapján, május 4-én, Szent Flórián halálának évfordulóján tartják a Tűzoltók világnapját.

Május 4-én Szent Flórián, a tűz és árvizek védőszentjének napjára emlékezünk. Szent Flórián a 3. század második felében a római légióban századosként szolgált. Fiatal felnőttként vette fel a keresztény hitet. A hagyomány szerint ifjúkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai, ennek hatására lett vértanú halála után a tűzoltók védőszentje.

Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Lengyelországban terjedt el, gyakori még Szlovénia és Horvátország területén. Magyarországon a középkor végén a Szepesség német lakta vidékein kezdődött tisztelete, majd a 17. században terjedt el általánosan. Hazánkban is több helyen találunk Szent Flórián szobrot.

A hagyományoknak megfelelően évtizedek óta Szent Flórián halálának napján, május 4-én tartják a tűzoltók világnapját.

Szent Flórián alakjával a világon sok helyen találkozhatunk. A 17. század óta alig van olyan magyar helység, ahol Szent Flórián képét vagy szobrát meg ne találnánk templomokban, házakon, utak mentén. Katonaruhában, égő házzal ábrázolják, melyre dézsából vizet önt.

A magyar tűzoltók napja alkalmából a helyi önkormányzatok és a helyi tűzoltóparancsnokságok rendezvényeket tartanak. A magyar tűzoltók napján adják át az "év tűzoltója” elismerést.

A tűzoltóság kapcsán mindenképp meg kell említeni, hogy Gróf Széchenyi Ödön volt a magyar állami tűzoltóság megszervezője, irányítója. 1863-ban megalapította a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet és megkezdte működését az Eskü téri (ma Március 15. tér) őrtanyán a tűzőri szolgálat.

Gróf Széchenyi Ödön lett az első elnöke az 1870-es évek elején megalakult Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek. A gróf maga sem riadt vissza a kemény munkától. Tömlőt cipelt, pucolt, vagy éppen halzsírral kente be azt, amikor az volt a feladat. Nagy megbecsülés és tisztelet övezte elszántsága és komoly lelkesedése miatt.

A családi birtokon, a Nagycenki kastélyban még többet megtudhatunk Széchenyi Ödön életéről és munkásságáról.

A tűzoltó hivatás társadalmi elismertsége megkérdőjelezhetetlen. Nagy támaszt jelentenek a tűzoltók számára a családtagok, tehát a tűzoltónap róluk is, és a köszönet nekik is szól. Nagy tisztelet, köszönet és hála a hivatásos, az önkormányzati és az önkéntes tűzoltóknak és a katasztrófavédelem összes dolgozójának!

Munkahelyi illemtan és etikett – A professzionális jelenlét láthatatlan ereje

A munkahely nem csupán a feladatok elvégzésének terepe, hanem egy komplex társas közeg, ahol a szakmai kompetencia mellett a viselkedéskultúra is meghatározó szerepet játszik.

Digitális detox a mindennapokban – Hogyan szerezzük vissza a figyelmünket?

Az okoseszközök és online platformok térnyerése alapjaiban alakította át a mindennapjainkat. A folyamatos értesítések, a közösségi média jelenlét és az állandó elérhetőség újfajta mentális terhelést eredményez.

A kiszebáb égetés hagyománya – tavaszvárás a küszöbön

Magyarországon többféle télűző, tavaszváró hagyományunk van, ide tartozik a kiszebáb égetésének szokása is.

Tiflopedagógia – tudod mi ez?

Megannyi gyógypedagógiai módszert ismerünk, a tiflopedagógia is ide sorolható. Nézzük, miről is van szó.

Mi adja a céges csapatépítők valódi erejét?

A munkahelyi „iszogatást” sokan még mindig kötelező HR-eseményként kezelik. Holott egy professzionálisan megszervezett rendezvény nem pusztán közös szórakozás, hanem tudatosan felépített eszköz, amely hatással van a teljesítményre, a lojalitásra és a vállalat hosszú távú stabilitására is.