Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje és a Tűzoltók Világnapja
- Dátum: 2025.05.03., 04:06
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- Gróf Széchenyi Ödön, Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, május 4, Szent Flórián, Szent Flórián kép, szobor, tűzoltók védőszentje, Tűzoltók Világnapja, ünnepnap
„Mi hajtja őket? Talán a szenvedély?
Az ember féltés, és az a remény
Hogy égboltunk mindig tiszta marad
Az önkéntes szolgálat, a hivatástudat.”
Szent Flórián (240. körül – 304. május 4.) keresztény vértanú volt, a tűzoltók, a kéményseprők, valamint Linz, Felső-Ausztria és Krakkó védőszentje. 1999 óta ünnepnapján, május 4-én, Szent Flórián halálának évfordulóján tartják a Tűzoltók világnapját.
Május 4-én Szent Flórián, a tűz és árvizek védőszentjének napjára emlékezünk. Szent Flórián a 3. század második felében a római légióban századosként szolgált. Fiatal felnőttként vette fel a keresztény hitet. A hagyomány szerint ifjúkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai, ennek hatására lett vértanú halála után a tűzoltók védőszentje.
Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Lengyelországban terjedt el, gyakori még Szlovénia és Horvátország területén. Magyarországon a középkor végén a Szepesség német lakta vidékein kezdődött tisztelete, majd a 17. században terjedt el általánosan. Hazánkban is több helyen találunk Szent Flórián szobrot.
A hagyományoknak megfelelően évtizedek óta Szent Flórián halálának napján, május 4-én tartják a tűzoltók világnapját.
Szent Flórián alakjával a világon sok helyen találkozhatunk. A 17. század óta alig van olyan magyar helység, ahol Szent Flórián képét vagy szobrát meg ne találnánk templomokban, házakon, utak mentén. Katonaruhában, égő házzal ábrázolják, melyre dézsából vizet önt.
A magyar tűzoltók napja alkalmából a helyi önkormányzatok és a helyi tűzoltóparancsnokságok rendezvényeket tartanak. A magyar tűzoltók napján adják át az "év tűzoltója” elismerést.
A tűzoltóság kapcsán mindenképp meg kell említeni, hogy Gróf Széchenyi Ödön volt a magyar állami tűzoltóság megszervezője, irányítója. 1863-ban megalapította a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet és megkezdte működését az Eskü téri (ma Március 15. tér) őrtanyán a tűzőri szolgálat.
Gróf Széchenyi Ödön lett az első elnöke az 1870-es évek elején megalakult Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek. A gróf maga sem riadt vissza a kemény munkától. Tömlőt cipelt, pucolt, vagy éppen halzsírral kente be azt, amikor az volt a feladat. Nagy megbecsülés és tisztelet övezte elszántsága és komoly lelkesedése miatt.
A családi birtokon, a Nagycenki kastélyban még többet megtudhatunk Széchenyi Ödön életéről és munkásságáról.
A tűzoltó hivatás társadalmi elismertsége megkérdőjelezhetetlen. Nagy támaszt jelentenek a tűzoltók számára a családtagok, tehát a tűzoltónap róluk is, és a köszönet nekik is szól. Nagy tisztelet, köszönet és hála a hivatásos, az önkormányzati és az önkéntes tűzoltóknak és a katasztrófavédelem összes dolgozójának!
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.