Menü
  • Környezetünk
  • A hulladék kérdése – kihívás és lehetőség egyszerre

A hulladék kérdése – kihívás és lehetőség egyszerre

A hulladékkezelés napjaink egyik legégetőbb környezeti problémája, amely nemcsak a városainkat és vidékeinket érinti, hanem globális kihívást is jelent. Az emberiség minden eddiginél több szemetet termel: évente világszerte több mint 2 milliárd tonna szilárd települési hulladék keletkezik, és ennek csupán kis része kerül újrahasznosításra.

Miből lesz a hulladék?

A mindennapok során keletkező hulladékok nagy része olyan anyagokból áll, amelyeket valójában újra lehetne hasznosítani – például papír, műanyag, üveg vagy fém. Ennek ellenére ezek gyakran a kommunális hulladékban végzik, mert hiányzik a megfelelő szelektálás, vagy nem áll rendelkezésre jól működő újrahasznosító rendszer.

Mi a helyzet nálunk?

Magyarországon az utóbbi években számos fejlesztés történt a hulladékgyűjtés és -kezelés terén, de még mindig rengeteg a tennivaló. Az Eurostat 2023-as adatai szerint hazánkban az újrahasznosítási arány kb. 35%, ami elmarad az Európai Unió 48%-os átlagától. A legnagyobb problémát a műanyag hulladékok kezelése jelenti, amelyek lebomlása akár 400 évig is eltarthat.

Hulladékcsökkentés: egyéni felelősség is

A hulladéktermelés csökkentése nemcsak állami és önkormányzati feladat. Az egyének is sokat tehetnek: például a műanyag zacskók elutasításával, komposztálással, vagy a felesleges fogyasztás kerülésével. Az úgynevezett „zero waste” életmód egyre népszerűbb, és reményt ad arra, hogy a jövő nem csak szemétdombokból fog állni.

Mi az az e-hulladék?

Az elektronikai hulladék – azaz e-hulladék - az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus az EU-ban, melynek kevesebb mint 40%-át hasznosítják újra. Az elektronikus eszközök mindennapi modern életünk állandó velejárói, naponta használjuk a mosógépet, mosogatógépet, laptopot, televíziót, porszívót, nem is beszélve az okostelefonokról, tabletekről. Az élet már elképzelhetetlen ezek jelenléte nélkül, ugyanakkor sok hulladékot is termelnek, ezzel nem segítve az ökológiai lábnyomunk csökkentését. Az elektronikai hulladék olyan elavult vagy működésképtelen elektronikus termék, amely ezáltal tulajdonosuk számára szükségtelenné vált. Ilyenek lehetnek például a számítógépek, televíziók, fénymásolók, illetve sok egyéb háztartási vagy ipari elektronikai termék.

Miért kell újrahasznosítanunk az e-hulladékot?

A kidobott elektronikus és elektromos berendezések rengeteg káros anyagot tartalmaz, ezek rendkívül környezetszennyezőek, ugyanis veszélyes és mérgező vegyi anyagok találhatóak bennük, ezek pedig kimagasló kockázatot jelentenek a természet és egészségünk számára, hiszen azok a talajba kerülnek.

Minél több e-hulladék és fém gyűlik össze egy hulladéklerakóban, annál több mérgező anyag jelenik meg a környező talajvizekben is. Az újrahasznosítás sokkal kíméletesebb a környezet számára. Gyakorlatilag minden elektronikus hulladék tartalmaz valamilyen formában újrahasznosítható anyagot, mint például a műanyag, üveg vagy a különböző fémek.

A technológiai fejlődés szerencsére új utakat is kínál: biológiailag lebomló csomagolóanyagok, intelligens szelektáló rendszerek és körforgásos gazdasági modellek révén a hulladék akár értékes erőforrássá is válhat. A jövő azé, aki képes újraértelmezni, mit is jelent az, hogy „hulladék”.

  • A rovat további cikkei

A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?

A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?

A természet takarója

Ahogy beköszönt az ősz, a természet lassan álomba merül: a fák levelei megsárgulnak, lehullanak, és vastag avarszőnyeggel borítják a földet. Sokan ilyenkor lapátot ragadnak, hogy eltüntessék a „rendetlenséget”, pedig az avar nem szemét, hanem a természet egyik legfontosabb alkotóeleme. Életet, tápanyagot és védelmet nyújt – nemcsak a talajnak, hanem számos élőlénynek is.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.