Menü

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az egymillió alkoholista országa vagyunk – de vajon hogyan húzzuk meg azt a képzeletbeli határt, ami elválasztja a függőt a néha kissé túlzásba eső, de amúgy „normálisnak” mondható fogyasztótól. Ki számít tulajdonképpen alkoholistának? Aki mindennap iszik, még ha csak egy sört is? Aki csak néha, de akkor nagyon?

Sokan úgy gondolják, hogy csak az alkoholista, aki reggel is az üveghez nyúl, elveszti a munkáját vagy a családját az ital miatt. A valóság azonban jóval árnyaltabb.
Mi számít normálisnak?

A WHO bizonyos ajánlásai szerint felnőtt nők és férfiak esetében a heti 14, illetve 21 egység alkohol fogyasztása még nem jelent gondot – ezzel a megállapítással azonban az a probléma, hogy kihagy a képletből egy nagyon fontos tényezőt. Azt, hogy az alkohol pszichoaktív anyag, aminek addiktív potenciálja van. Rendszeres fogyasztása hozzászokáshoz, függőséghez vezethet bárkinél, mindenkinél, annál is, aki nem akarja.

Ha valaki rendszeresen fogyaszt alkoholt, azt már kockázati ivónak kell tekinteni, hiszen, ha látványos hatása még nincs is rövidtávon, hosszútávon a toleranciaszint növekedéséhez, végül a függőség kialakulásához vezet.

Nem csak a mennyiség számít
A szakemberek szerint az alkoholizmus – hivatalos nevén alkoholfüggőség – nem feltétlenül arról szól, hogy valaki mennyit iszik, hanem arról, hogy mennyire tudja kontrollálni az ivást, és milyen szerepet tölt be az alkohol az életében.

Az egyik legfontosabb jel, hogy az illető nem tud leállni, vagy rendszeresen több alkoholt fogyaszt, mint tervezte – mondják a szakemberek. Ha valaki az alkoholt használja stresszkezelésre, vagy gyakran azon kapja magát, hogy már számolja, mikor ihat legközelebb, az figyelmeztető jel.
Melyek az alkoholizmus tünetei?

Az alkoholizmus tünetei közé tartoznak:
-erős késztetés vagy sóvárgás az alkohol után
- csökkenő kontroll: nem tudja abbahagyni vagy csökkenteni a fogyasztást
- megvonási tünetek (remegés, izzadás, szorongás) ha nem iszik
- az ivás előtérbe kerül más fontos dolgokkal szemben (munka, család, hobbi)

Hogyan kezelhető a helyzet?

A felismerés az első lépés. Az alkoholprobléma nem egyik napról a másikra alakul ki – és ugyanígy a változás is folyamat. Az első lépés a felismerés: beismerni, hogy az ital túl nagy szerepet játszik az életünkben. A jó hír, hogy ma már számos lehetőség van a segítségkérésre: háziorvos, addiktológus, önsegítő csoportok, online tanácsadás.

A szenvedélybetegség – ahogy a nevében is benne van – egy genetikai és környezeti tényezőkön alapuló betegség. Bárki lehet alkoholista, ugyanis a betegség, tehát az alkoholizmus sem válogat. Az alkoholizmus nem gyengeség, hanem egy kezelhető betegség. A legfontosabb, hogy ne szégyelljünk segítséget kérni.

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.

Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei

Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.