Menü

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az egymillió alkoholista országa vagyunk – de vajon hogyan húzzuk meg azt a képzeletbeli határt, ami elválasztja a függőt a néha kissé túlzásba eső, de amúgy „normálisnak” mondható fogyasztótól. Ki számít tulajdonképpen alkoholistának? Aki mindennap iszik, még ha csak egy sört is? Aki csak néha, de akkor nagyon?

Sokan úgy gondolják, hogy csak az alkoholista, aki reggel is az üveghez nyúl, elveszti a munkáját vagy a családját az ital miatt. A valóság azonban jóval árnyaltabb.
Mi számít normálisnak?

A WHO bizonyos ajánlásai szerint felnőtt nők és férfiak esetében a heti 14, illetve 21 egység alkohol fogyasztása még nem jelent gondot – ezzel a megállapítással azonban az a probléma, hogy kihagy a képletből egy nagyon fontos tényezőt. Azt, hogy az alkohol pszichoaktív anyag, aminek addiktív potenciálja van. Rendszeres fogyasztása hozzászokáshoz, függőséghez vezethet bárkinél, mindenkinél, annál is, aki nem akarja.

Ha valaki rendszeresen fogyaszt alkoholt, azt már kockázati ivónak kell tekinteni, hiszen, ha látványos hatása még nincs is rövidtávon, hosszútávon a toleranciaszint növekedéséhez, végül a függőség kialakulásához vezet.

Nem csak a mennyiség számít
A szakemberek szerint az alkoholizmus – hivatalos nevén alkoholfüggőség – nem feltétlenül arról szól, hogy valaki mennyit iszik, hanem arról, hogy mennyire tudja kontrollálni az ivást, és milyen szerepet tölt be az alkohol az életében.

Az egyik legfontosabb jel, hogy az illető nem tud leállni, vagy rendszeresen több alkoholt fogyaszt, mint tervezte – mondják a szakemberek. Ha valaki az alkoholt használja stresszkezelésre, vagy gyakran azon kapja magát, hogy már számolja, mikor ihat legközelebb, az figyelmeztető jel.
Melyek az alkoholizmus tünetei?

Az alkoholizmus tünetei közé tartoznak:
-erős késztetés vagy sóvárgás az alkohol után
- csökkenő kontroll: nem tudja abbahagyni vagy csökkenteni a fogyasztást
- megvonási tünetek (remegés, izzadás, szorongás) ha nem iszik
- az ivás előtérbe kerül más fontos dolgokkal szemben (munka, család, hobbi)

Hogyan kezelhető a helyzet?

A felismerés az első lépés. Az alkoholprobléma nem egyik napról a másikra alakul ki – és ugyanígy a változás is folyamat. Az első lépés a felismerés: beismerni, hogy az ital túl nagy szerepet játszik az életünkben. A jó hír, hogy ma már számos lehetőség van a segítségkérésre: háziorvos, addiktológus, önsegítő csoportok, online tanácsadás.

A szenvedélybetegség – ahogy a nevében is benne van – egy genetikai és környezeti tényezőkön alapuló betegség. Bárki lehet alkoholista, ugyanis a betegség, tehát az alkoholizmus sem válogat. Az alkoholizmus nem gyengeség, hanem egy kezelhető betegség. A legfontosabb, hogy ne szégyelljünk segítséget kérni.

Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!

A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.

Mi az az önszabotázs, és miért csináljuk egyáltalán?

Sokszor hallani, hogy saját magunk ellenségei vagy akadályai vagyunk, de pontosan mit is jelent ez?

Szertefoszló ígéretek a kapcsolatokban

A bizalom és a tisztelet nem jár alanyi jogon sem egy barátságban, sem egy párkapcsolatban. Idő kell hozzá, következetesség és az a tapasztalat, hogy a másik szavai mögött valódi cselekvés áll. A szóbeli vállalások tartópillérei a hétköznapi kötődéseknek. Amikor ezek megrepednek, az lassú, csendes erózióval jár, amely idővel mindent átformál.

Karácsonyi vendégváró falatkák, amiket a rokonok is imádnak

A karácsonyi ünnepek egyik legszebb része, amikor a család és a rokonok végre együtt lehetnek. A beszélgetések, nevetések és közös emlékek mellé szinte elengedhetetlenek az ízletes vendégváró falatkák, amelyek folyamatosan az asztalon lehetnek.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.