„Energiatakarékos” egerek
- Dátum: 2012.11.25., 13:25
- Németh Attila
Amerikai kutatók egérkísérletekben megmutatták, hogy az "óramolekulát" kódoló gén hiánya a zsírsejtben az agyi molekuláris óra termelődésére hatva felborítja az állatok étkezési rendjét, ami elhízáshoz vezet.
A Nature Medicine című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányukban, amelyben azzal foglalkoztak, hogy a zsírsejtek miként jelzik az agynak az általuk tárolt többletenergia szintjét, olyan génmódosított egerekkel dolgoztak a Perelman Orvosi Egyetem és a Pennsylvaniai Egyetem kutatói, amelyeknél működésképtelenné tették a zsírsejtekben az energiaszint méréséhez szükséges gént, a molekuláris órát kódoló gént.
Meglepte a kutatókat, hogy amikor az élelem akár csak kis részének elfogyasztása áttolódott az állatok nyugalmi periódusába, az egerek energiatartalékolása jelentősen megnőtt. "Anélkül lettek kövérek az egereink, hogy több kalóriát fogyasztottak volna" - idézte Georgios Paschost, a kutatók egyikét a ScienceDaily című online tudományos magazin. Az eredmény ellenőrzéseként normál egereket olyan időpontban etettek, amelyet megfigyeltek a zsírsejtjeikben tönkretett órával élő, génmódosított egereknél. Kiderült, hogy az így etetett normál egerek is elhíztak, a súlygyarapodást tehát valóban az étkezés eltolódása okozta.
Megfigyelték azt is, hogy a zsírsejtekben lévő óramolekula nem egyszerűen utasítást fogadott az agyi, központi molekuláris órától, hanem vissza is hatott annak működésére, mintha a zenekari tag is irányítaná a karmestert.
Egy napon belül oszcillálva működnek a hipotalamuszban az étvágyat szabályozó gének: hol termelődik az általuk kódolt anyag, hol nem. A kutatók megállapították, hogy amikor a zsírsejtekben lévő órát tönkretették, akkor a hipotalamusz napi ritmusa is felborult, és olyan időpontokban késztette evésre az állatokat, amikor egyébként pihenni szoktak.
A zsírsejtek a leptin hormonon keresztül kommunikálnak az aggyal arról, hogy mennyi energiát tartalékolnak. Amikor a leptin termelődik, akkor a hipotalamuszon keresztül ennek az lesz a hatása, hogy több energiát használ fel a szervezet, miközben kevesebbet eszik az állat.
A kutatás szerint a génmódosított egerekben mindössze néhány gén működése változott meg, azoké, amelyek két telítetlen zsírsav vérbe juttatásáért felelnek. Ezek egyébként ugyanazok a zsírsavak - az EPA és a DHA -, amelyek a halolajban is megtalálhatók, és amelyek szintje alacsony volt a kísérleti egerek vérében, amikor a pihenőidőben etették őket. Amikor viszont a génkiütött állatoknak kiegészítőként EPA-t és a DHA-t adtak, a teljes folyamat megfordult: normálisan működtek a hipotalamusz génjei, helyreállt az étkezés ritmusa és nem híztak az állatok.
Forrás: MTI, sciencedaily.com
Fotó: sxc.hu
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa
Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.
Teák az energikus és egészséges évkezdéshez
A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.
A citrom szerepe a modern súlykontrollban
A táplálkozástudomány fejlődésével a „superfood” kifejezés új értelmet nyert: már nem csodaszereket keresünk, hanem olyan természetes összetevőket, amelyek szinergiában működnek a szervezet alapvető folyamataival. A citrom (Citrus limon) az egyik leggyakrabban emlegetett kiegészítő a fogyókúrák kapcsán. Bár a populáris média gyakran „zsírégetőként” állítja be, a valóság ennél összetettebb, mégis rendkívül értékes a testsúlycsökkentés szempontjából.