Csapatban erősebbek vagyunk – BSI Futónagykövet találkozó 2026

„A győzelem megszerzéséhez az egyetlen elem, amire minden másnál nagyobb szükség van, az a csapatmunka, de a csapatmunka ugyanakkor a legrémisztőbb fogalom, amivel az ember szembe találkozhat. Belépni egy csapatba azt jelenti, hogy feladod az egyéniséged egy részét, hajlandó leszel megtenni bármilyen áldozatot, ami szükséges egy nagyobb cél érdekében. Ha hajlandó vagy ezekre a dolgokra, hogy tényleg csapatjátékossá válj, akkor siker fog következni.”

Február 14-én ismét összegyűlt a BSI Futónagykövet-közösség a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen, hogy megéljük a futás és a közösségépítés iránti közös szenvedélyünket. Közel százan voltunk, én pedig immár 7 éve képviselem ebben a közösségben lakóhelyemet Tamásit.

Már a regisztrációnál éreztük, hogy ez nem egy szigorú, formális szakmai konferencia lesz: számtalan öleléssel, „hogy vagy?” kérdésekkel, őszinte egymásra mosolygásokkal kezdődött a nap. A nyakba akasztott PASS pedig belépő volt egy nagy futócsaládi találkozóra. Olyan volt, mintha egy nagy közös versenyre gyűltünk volna össze – csak épp a rajtjel maradt el.

Ezen a találkozón nem távoli ismerősök találkoztak, hanem futótársak. Olyan emberek, akik hasonlóan „zakkantak”: képesek hajnalban kelni egy futásért, esőben is mosolyogni és szívügyüknek tekinteni, hogy a településükön minél többen húzzanak futócipőt. Lelkesek, őrültek és pontosan tudják, miért csinálják. Mi nemcsak a futókért dolgozunk, hanem azokért is, akik még nem mertek elindulni. A mi „családunk” tulajdonképpen egy nagy organikus közösségi térkép amin nyomon követhető, hogy ki honnan jött, hányan futnak nála, milyen versenyre készülnek, mik a közös terveik.

Első előadónk Révész Máriusz Aktív Magyarországért felelős államtitkár volt, aki arról beszélt, hogyan lehet olyan országot építeni, ahol a mozgás mindenki egészségét védi. Ezt követte Fejes Dóra sportpszichológus előadása, a „Futóterápia – Testmozgással a lelki egészségért”, amely mélyen személyes és elgondolkodtató volt. Különösen inspiráló volt Csere Gáspár olimpikon maratonista, edző, Seres Artúr futóedző és Kriván András erőnléti edző közös előadása az elit és szabadidősport találkozásairól, a szakmai alapokra épülő közösségteremtésről és a közösen vezetett Futópodcastról.

A nap egyik legkülönlegesebb pillanata számomra Góg Anikó személyi edző, health coach előadása volt, akivel végre először személyesen is találkozhattam és beszélgethettem. Ez az élmény sokat adott nekem.

A programban ezután Nagy Judit, a „Fitten, pozitívan” blog szerzője mesélt a virtuális közösségek erejéről és a véleményformálók felelősségéről.

Boronkay Péter paratriatlon világbajnok motiváló előadása – MOZGÁS! korlátlanul– mindannyiunkat megérintett.

Délután Kis-Kovács Olga Spuri Futóbolt szakértő ultrafutója a táplálékkiegészítők tudatos alkalmazásáról beszélt, ami számos gyakorlati tanáccsal szolgált .

Prokoppné Teveli Petra a Monspart Sarolta Egészséges Életmódért Alapítvány gyalogló klubhálózatának működését mutatta be számunkra. Monspart Saci öröksége arra emlékeztet bennünket, hogy a mozgás nem kiváltság, hanem lehetőség – és ha ő képes volt generációkat elindítani az egészségesebb élet felé, akkor nekünk futónagykövetként bizony „kutya kötelességünk” tovább vinni ezt a szellemiséget.

A nap végén öt nagykövet rövid, 10-10 perces bemutatkozása és a Blaskó Mihály ultrafutóval folytatott pódiumbeszélgetés erősítette bennünk a közösség összetartó erejét.

Számomra ez a találkozó nemcsak szakmai feltöltődés volt, hanem igazi érzelmi hullámvasút is. Volt olyan pillanat, amikor nevettem, és volt, amikor sírtam. Volt, hogy mindez egyszerre történt velem.

A találkozó jótékonysági célja is említendő: az esemény résztvevőiként 150 000-, Ft pénzadománnyal támogattuk a Mozgásjavító Óvoda új terápiás helyiségének kialakítását, illetve a BSI Futónagykövetei használt sportcipőket, sportruhákat gyűjtöttek a Győr-Moson-Sopron vármegyei Dénesfai Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály betegei, munkatársai számára, akik rekreációs, motivációs célból Futóklubot szerveznek az intézményben. Ez az összefogás is megmutatja a szervezők és a futók közösségének erejét! Futni jó, de segíteni felemelő!

Hazafelé még rengeteget beszélgettünk futónagykövettársaimmal a kocsiban. Nem csak jegyzeteket és új ötleteket vittem haza, nemcsak egy kezdődő versenyünk szervezésének terveit, nemcsak egy elhatározást a triatlon kipróbálására, hanem azt az érzést, hogy jó helyen vagyok. Hogy van helyem ebben a csapatban. Ismét megerősödtem abban, hogy nekem a futás már rég nem csak kilométerekről szól, hanem a közösségről – és ezek az emberek adják hozzá a legnagyobb lendületet, mert mi „Csapatban csapatjuk!”

Fotók: Dalmadi Andrea

BSI, Budapest Sportiroda - Mozogj Velünk!