Menü

A klórozás allergiához vezet?

Az ivóvíz klórozása során keletkező diklórfenolok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyre több embernél jelentkezik élelmiszerallergia - vélik amerikai kutatók.

A New York-i Albert Einstein Orvostudományi Egyetem munkatársai tanulmányukban úgy találták, hogy gyakoribb volt az élelmiszerallergia azoknál az embereknél, akik vizeletében magasabb volt a rovarirtó szerekben is alkalmazott diklórfenolok szintje.

Egy 2005-2006-ban készült nagyszabású amerikai egészségügyi felmérésben megállapították, hogy a bevont mintegy 10 ezer ember közül minden negyediknek, 2548 embernek a vizeletéből kimutatható volt diklórfenol. Ebből a csoportból 2211 embert vontak be a mostani tanulmányba, amelynek eredményét az Annals of Allergy, Asthma and Immunology című szakfolyóiratban ismertették.

A vizsgált emberek közül 411-nek volt élelmiszerallergiája és 1016-nak környezeti allergiája. Az elemzés azt mutatta, hogy 80 százalékkal gyakoribb volt az élelmiszerallergia azoknál, akiknél a legmagasabb diklórfenolszintet mérték (a felső negyed) az alsó negyedbe került résztvevőkhöz képest.

A csapvizet helyettesíthetjük ugyan palackozott vízzel, ám máshonnan is jut a szervezetünkbe a diklórfenolokból. "Egyéb diklórfenolforrások, például a rovarölővel kezelt gyümölcsök és zöldségek, nagyobb szerepet játszhatnak az élelmiszerallergia kialakulásában" - idézte Elina Jerschow allergológust, a kutatás vezetőjét az EurekAlert című amerikai tudományos portál.

Forrás: MTI, eurekalert.org
Fotó: sxc.hu

A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?

Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.