Ígéretes eljáráson dolgoznak mellrákos nők számára Japánban
- Dátum: 2013.03.25., 23:27
Egy Japánban kifejlesztett új eljárásnak köszönhetően az emlőmegtartó műtéten átesett mellrákos nők képesek lehetnek "újranöveszteni" az eltávolított mellszövetet.
Japán kutatók az érintett nők saját őssejtjeit és más testrészeikből származó zsírszövetet kombináltak és ültettek be az emlőmegtartó műtét során eltávolított szövetek helyére.
Zsírszövet felhasználásával már korábban is próbálkoztak a mellszövet regenerációjával, ám az csak 30 százalékban volt sikeres, mivel a legtöbb esetben a zsírsejtek hamar felszívódtak.
Az őssejtek hozzáadásával azonban sikerült 70-90 százalékra növelni a regeneráció esélyét, miután olyan új vérerek jöttek létre, amelyek képesek voltak megfelelően ellátni, fenntartani az új szövetet.
A The Daily Telegraph online kiadásában ismertetett tanulmányhoz, amelyet Nakajama Bin, a Tottori Egyetem professzora vezetett, összesen öt, 30 és 60 év közötti nőt választottak ki. A beavatkozás után egy évvel a kutatók mindegyik esetben sikeresnek nyilvánították a beavatkozást. Senkinél sem alakult ki fertőzés, és a rák sem újult ki.
Nakajama professzor szerint a tanulmány célja az volt, hogy ellenőrizzék az eljárás biztonságosságát. A kutatók abban reménykednek, hogy Japánban már egy éven belül alkalmazható lesz a módszer, ez azonban nagyban függ az őssejtek felhasználásáról szóló szabályozástól, amelyről várhatóan idén dönt a kormány.
Rachel Greig, Nagy-Britannia vezető mellrákellenes jótékonysági szervezete, a Breakthrough Breast Cancer munkatársa szerint izgalmas a japán tanulmány. Mivel azonban a vizsgálatokat kis mintán végezték, és még nagyon korai szakaszban vannak, egyelőre nehéz megmondani, milyen szerepe lehet az új eljárásnak a mellrákos páciensek jövőbeni kezelésében. Mindenesetre érdeklődéssel figyelik majd a fejleményeket - tette hozzá.
Világszerte egyre több klinikai vizsgálat összpontosít az őssejtek felhasználásával végzett mellműtétekre, kutatók azonban korábban arra figyelmeztettek, hogy az eljárások biztonságosságának bizonyításához többéves megfigyelésekre van szükség.
Forrás: MTI
Fotó: sxc.hu
Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?
Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.
A Föld ereje a talpunk alatt
A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?
A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.
A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után
A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.