Húsvét világszerte: A tíz legelképesztőbb húsvéti népszokás, melyről valaha hallottál!

Ha húsvét, akkor tojásfestés, pelyhes kiscsibék, locsolkodás, körmenet. Legalábbis nekünk, magyaroknak mindenképpen. Gondoltuk volna, hogy a világ egyes részein parádés maszkabállal, gigantikus tojásrántottával vagy épp máglyarakással köszöntik a tavaszt?

Vessünk egy pillantást a földgömbre, miként üdvözlik más nemzetek is ezt a keresztény ünnepet!

Idén az időjárás nem túl kegyes hozzánk: mindent elkövet, hogy inkább karácsonyi, mint húsvéti hangulatba jöjjünk. Épp ezért ott a kihívás, hogy a körülmények ellenére is felismerjük a húsvét üzenetét, mely világszerte ugyanaz: Krisztus életét adta értünk, majd feltámadva legyőzte a halált. Érdekes mégis, hogy a föld valamennyi népe hányféleképp emlékezik a kereszténység egyik legjelentősebb eseményére! Van, ahol buliznak, máshol egyenesen felfeszülnek a keresztre, hogy jobban átéljék Jézus szenvedéseit.

Spanyolország: Csontvázak haláltánca nagycsütörtök éjjelén

A húsvéti események köztudottan nagycsütörtök estéjén, az utolsó vacsorán kezdődnek. Egy középkori, spanyol városka, Verges lakói érdekesen emlékeznek a nagypéntek szomorú történéseire. A „dansa de la mort”, azaz „haláltánc” keretében az emberek csontváznak öltözve kaszákkal és hamvakat tartalmazó ládikákkal parádéznak csütörtök éjjel az utcákon, felidézve a keresztút eseményeit. A halál megszemélyesítése Verges-ben a 14. századi pestisjárványra nyúlik vissza, ahol rengetegen életüket vesztették.

Szlovákia és Cseh köztársaság: az asszonyka verve jó?

Kelet-Európában nemcsak a locsolkodás tradíciója elterjedt húsvétkor, hanem az „asszonyverés” is. Persze csak a szó humoros értelmében. Húsvéthétfő reggelén a férfiak szalagokkal díszített fűzfaágakkal járnak házról házra, és azzal sóznak a lányok, asszonyok fenekére. A cél nem büntetés vagy fájdalomokozás, hanem a locsoláshoz hasonló rituális megtisztulás, termékennyé tétel. A fűzfa ága elsőként rügyezik tavasszal, ezáltal válhatott az életerő és termékenység szimbólumává.

Columbia, Guatemala: ahol a körmenet egy hétig tart

A katolikus körmenet időpontja hazánkban szombat este, általában sötétedés után, hiszen a gyertyagyújtásnak és a virrasztásnak is nálunk jelentősége van. Guatemalában azonban a körmenet egyhetes fesztivállá nőtte ki magát, és egész nagyhéten tart. Hatalmas szobrokkal vonulnak át a városon, rezesbanda játszik, a dobpergés pedig leginkább a riói karneválra emlékeztet. Ezt a hagyományt spanyol misszionáriusok hozták be Európából az 1700-as években. Columbiában a nazarénus egyház hívei a Klu-klux klán tagjaira emlékeztető, lila csuklyás köpenyben vonulnak fel, leplükön hatalmas, fehér kereszttel. A lila köztudottan a bűnbánat jelképe, mely a húsvét szerves része.

A norvégok krimiolvasással várják a feltámadást

Sok köze nincs a kereszténységhez, azonban tény és való, hogy Norvégiában a húsvét minden évben egybeesik egy új krimi-sikerkönyv, az úgynevezett „Húsvéti krimi”, azaz Paaskekrimmen megjelenésével. E kimondottan norvég hagyományt egy kiadó vezette be 1923-ban, amikor új krimijét a napilapok címlapján reklámozta. A népszerűsítés olyan jól sikerült, hogy az olvasók azt hitték, megtörtént események összefoglalóját látják az orruk előtt. Azóta olvasnak a norvégok krimit húsvétkor. Végül is jobb, mint ha álló nap tévéznének.

Halloween húsvétkor: Boszorkányűzés Finnországban

A finneknél és más skandináv országokban is dívik a húsvéti halloweenozás. A gyerekek Ijesztő maskarákba bújnak, bekormozzák arcukat, és sebhelyeket festenek rá, majd karjukon seprűnyéllel, fűzfaággal és üres kávéskannával koldulva járják az utcákat. Húsvét vasárnapján a finnek hatalmas máglyatüzet raknak, hogy elűzzék a boszorkányokat, akik nagypéntek és húsvétvasárnap között körülöttük repkednek. Úgy tűnik, a télies időjárás miatt ez a hagyomány áll hozzánk jelenleg a legközelebb. A tűzrakás még meleget is adhat a fagyos vasárnapon. Megfontolandó.

Korfu, Görögország: Repülő csészealjak helyett repülő cserépedények

Sokan nem hiszünk a repülő csészealjak létezésében, de ha nagyszombat reggelén esetleg Korfu szigetén járunk, ha nem is földöntúli, de érdekes élményben lehet részünk. Ekkor rendezik ugyanis a hagyományos, húsvéti „edénydobálást”: az emberek mindenféle agyag- és cserépedényt hajigálnak ki az ablakukon, fazekak és lábasok törnek ripityára az aszfalton. Mintha csak egy szenvedélyes, olasz melodráma közepén lennénk- veszekedő pár nélkül. A népszokás állítólag Velencéből származik, ahol szokás volt az embereknek újévkor ilyen módon megszabadulni régi tárgyaiktól. Mások szerint az edénydobálás a tavaszi, megtisztulási rituálé része: kidobni, megszabadulni mindattól, ami elunt és régi. A régi cserepek helyett csak újakba szabadott ültetni a termést hozó magokat.

Lengyelország: nem csak a lányok kapnak hidegzuhanyt!

Míg nálunk örök divat marad a locsolkodás húsvéthétfőn – a férfinép kaján örömére – a nem is olyan messzi Lengyelországban férfiak is részesülhetnek a felfrissülés „örömében”. A cél itt is a transzcendens megtisztulás, azzal a babonatöbblettel, hogy ha lányt ér ez a megtiszteltetés, van rá esélye, hogy még abban az évben férjhez menjen. A locsolás szokását itt amúgy a lengyel Mieszko pápa vezette be i. u. 966-ban, a keresztelés „vizes” hagyományát követve.

Franciaország: gigantikus tojásrántotta reggelire

Mivel a franciák a konyhaművészetükről híresek, nem meglepő, hogy húsvétkor is egy gasztronómiai remekkel rukkolnak elő: egy francia kisváros lakói minden évben omlettel kezdik a húsvéthétfőt, és nem is akármilyennel! A gigantikus rántotta 4500 tojásból készül, és kb. ezer ember táplálására elegendő. A legenda szerint rég Napóleon állomásozott seregével a városkában, és omlettet kért reggelire. A rántotta olyannyira ínyére volt, hogy utasította a lakókat: gyűjtsék össze a város összes tojását, és embereinek is süssenek hasonlót. A hatalmas omlettsütés hagyománya mind a mai napig megmaradt.

Fülöp-szigetek: élve keresztre feszítés

A világ egyes részein a végletekig elmennek. A Fülöp-szigeteken például Nagypénteken eljátsszák Krisztus kereszthalálát, egyes önként jelentkezőket még akár kereszthez is szögeznek, hogy jobban átérezzék Jézus értük vállalt kereszthalálát. Nem meglepő, hogy az ottani egyház ehhez a „játékhoz” nem adja beleegyezését.

Húsvét a Fehér Házban

Az USA-ban már 130 éve ad otthont a washingtoni Fehér Ház kertje a hagyományos tojásgurító-versenynek. Ezt a hagyományt telepesek hozták az újvilágba, az esemény különlegessége pedig, hogy az elnöki palota pedig minden évben más és más témával várja a festett tojásokat gurító gyerekeket. Az idei programsorozat az egészséges életmód jegyében zajlik, és arra bátorítja majd a gyerkőcöket, hogy merjenek tudatosan és egészségesen élni. Ez a kezdeményezés- Ismerve a hamburgeren és kólán felnőtt generációkat-mindenképp iránymutató lehet.

Húsvét fehér hazánkban?

Végül, de nem utolsó sorban tizenegyedik elképesztő húsvétként említést érdemel kis hazánk is, ahol idén esélyesek vagyunk – sok év óta először- a fehér húsvétra. Látva világunk kreatív hozzáállását az ünnepekhez, teremtsünk mi is bátran új hagyományokat! A megmaradt hóból hónyulat és hócsibét építhetünk, a közös ünnepi szánkózás pedig összekovácsolja a családot. A szokásos tojáskeresésről sem kell lemondanunk, ha fészek helyett hókosarat építünk a kertbe. A valódi tavasz pedig reméljük, nem várat már magára sokáig, és hamarosan az ajtónkon kopogtat majd!

Jász Veronika
Forrás: eharmonia.hu
Fotó: sxc.hu