Ayres terápia- Speciális mozgásterápia kisgyermekeknek
- Dátum: 2013.04.18., 15:10
Azoknak a gyerekeknek ajánlott, akik szorongóak vagy éppen hiperaktívak, mozgáskoordinációs problémákkal küszködnek, és ezek a tünetek valamilyen speciális, rendellenes magzati tapasztalatra (például farfekvés vagy koraszülés) vezethetőek vissza.
Az Ayres terápia Jean Ayres amerikai neuropszichológus által kidolgozott szenzoros integrációs mozgásterápia. A terápiában résztvevő gyermekek szabadon kísérletezhetnek a rendelkezésre álló eszközökkel, billenő hintákkal, forgóhengerrel, óriási gumilabdákkal, mennyezetről lelógó hálókkal.
Ha valamilyen ok miatt (magzati korban farfekvés, téraránytalanság, oxigénhiányos állapot, koraszülés, túlhordás), vagy csecsemőkorban kimaradt mozgásfázisok, például: a kúszás vagy mászás kimaradása, az Ayres- terápia segítségével korrigálható.
Az Ayres- terápia javasolható még: mozgáskoordinációs problémák fejlesztésében, az epilepsziás vagy agysérült gyerekek kezelésében, a hiperaktív tüneteket mutató gyermekek fejlesztésében.Személyes tapasztalatokkal is rendelkezünk a terápia kapcsán, egy Nevelési Tanácsadóban volt szerencsénk megfigyelőként részt venni rajta.
A terápiát általában kisgyermekeknek, főleg óvodáskorúak számára tartják. A gyerekek létszáma maximum 2-3 fő, fontos, hogy mindenkire kellő figyelem jusson. A foglalkozás irányítása közvetett, főként szabad eszközhasználaton alapszik, középpontban a játék áll. Az általunk megfigyelt terápia, beszélgetéssel kezdődött, a gyerekek elmondhatták heti élményeiket. Majd kezdetét vette a játék, mindenki választhat eszközt, amellyel foglalkozni szeretne. Vannak olyan szorongó gyermekek, akik várat építenek, vagy egy hálóba belefekszenek, és magzati pozíciót vesznek fel, ami megnyugtatja őket.
Azok a gyerekek, akiket viszont valamilyen trauma érte magzati korban vagy szülés közben, ők szoronganak az ilyen helyzetektől, és félnek a bezártságtól. A terápia során azonban oldódnak, biztonságos környezetben ismerkednek azokkal a helyzetekkel, amelyektől eddig tudattalanul is szorongtak, és ez nagyon gátlásossá tette őket. Olyan esetet is láttunk, amikor egy kisgyerek nem szorongó volt, hanem rendkívül frusztrált. Ő például a dühét vezette le a terápia segítségével.
Kívülről úgy tűnhet, hogy csak egy szabad játékról van szó speciális eszközök segítségével. Valójában a terapeuták minden foglalkozásra készülnek és terveznek. Ugyanakkor rendkívül jól tudnak alkalmazkodni a gyerekek aktuális hangulatához. A szabad játék dominál, de közben a szakemberek azért igyekeznek közvetetten terelni minden gyereket olyan eszközökhöz, amelyek segítségével fejleszthetőek.
Fotó:
sxc.hu
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.