A testvérkapcsolatok különleges természete
- Dátum: 2013.04.24., 11:58
Azt már nagyon sokszor és sokféleképpen hangsúlyozták, hogy a szülőkkel való kapcsolat, mennyire meghatározza életünket, személyiségünket. De ezt teszik a testvérkapcsolatok is, nevelő, szocializációs hatásuk jelentős.
Az egygyermekes családok határozott kisebbséget alkotnak világszerte. Míg az első szülésnél a szülővé válás igénye jelenik meg motivációként elsősorban, addig a második gyermek világrahozatalának gondolatát, vágyát általában az elsőszülött érdekei keltik életre a szülőkben.
A második gyermek vállalását, ahogyan a fentiekben már írtuk, sokszor az a szülői elgondolás motiválja, hogy kell egy játszótárs az elsőszülöttnek. Persze a testvérek szerepe kulturálisan és történeti szempontból is nagy változatosságot mutat. Régebben a nagyobb testvérek, mint gondozók jelentek meg. De ma már főként az iparosodott társadalmakban a nagyobb gyerekek kevésbé felelnek kisebb testvéreikért.
A nagyobb testvér megjelenhet a mester szerepében, aki példát ad és tanít. Ugyanakkor kutatások szerint 7-8 éves korig a nagyobbak inkább átveszik a kicsik feladatát, helyettük válaszolnak, de nem magyarázzák el és nem is segítenek nekik. Vannak olyan amerikai és japán vizsgálatok, amelyek arra is rámutattak, hogy a nagyobb testvérek elősegítik a kisebbek szociális nézőpontváltási készségének kialakulását. Ez a készség azt jelenti, hogy a kisgyerek megtanulja, hogy másoknak is van vélekedése a dolgokról és ez nem feltétlenül azonos a saját nézőpontjukkal.
A játék fontos közvetítő szerepet tölt be abban, hogy a nagyobb testvérek hatással vannak a kisebbekre. Míg mindannyian kicsik, addig az utánzás dominál. A kistestvérek 4 éves kortól kezdődően tudnak egyre aktívabb szerepet játszani a nagy testvérrel való kapcsolatban. És ettől kezdődően az interakciókban is határozottabb szerepet tudnak betölteni.
Összességében a testvérkapcsolatok ambivalens természetűek, hiszen a kötődés és szeretet mellett szinte mindig ott van a versengés is. Küzdelem a szülők figyelméért és szeretetéért. Ha az elsőszülött még nem érte el a 4 éves kort és kistestvére születik, akkor még különösen megjelenhet a féltékenység és az érzelmi zaklatottság.
A testvérkapcsolatok természetét sok minden befolyásolja, a testvérek kora, neme, temperamentuma, és maga a családi légkör is. A szülők egymással való kapcsolata is jelentősen meghatározza a testvérkapcsolatok milyenségét. Például ha a szülők sokat veszekednek, vagy éppen egy elmérgesedett válófélben vannak, akkor ez az ellenségeskedés gyakran „rátelepszik” a testvérek közötti kapcsolatra is.
A szülők általában szeretik hangsúlyozni, hogy mindegyik gyereküket ugyanúgy szeretik, de ez valójában nem lehetséges és nem is szükséges. Hiszen minden gyereknek másra lehet szüksége. A szülők nem tudják egyformán kezelni a gyerekeiket, hiszen nevelési bánásmódjukban meghatározó, a gyerek életkora, neme, és az hogy hányadiként érkezett a családban. Tudattalanul is alkalmazkodnak a gyerekeik személyiségéhez is. Ez így természetes, és normális módon ez a különbségtétel a méltányoláson alapszik. Ha viszont az egyik gyerek ezt negatív megkülönböztetésnek éli meg, az a testvérek viszonyára is rányomja a bélyegét.
Fotó:
sxc.hu
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?
Nyári veszélyek a legkisebbekre – Amire minden szülőnek figyelnie kell
A nyár a szabadság, a családi kirándulások, a strandolás és a felhőtlen játék időszaka. A napsütéses hónapok azonban olyan veszélyeket is rejtenek, amelyek különösen a kisgyermekeket érinthetik. A szülők és nagyszülők fokozott odafigyelésével a legtöbb baleset megelőzhető, ezért érdemes tudatosan felkészülni a nyári időszak kihívásaira.