Amikor más ember hordja ki gyermekünket
- Dátum: 2013.05.01., 21:58
A világ jóléti államaiban élő gyermektelen párok egyre gyakrabban élnek a mesterséges megtermékenyítés különböző formáival, annak érdekében, hogy szülőkké válhassanak. A béranyaság „intézménye”, mint lehetőség, komolyan feszeget mind jogi, mind morális kérdéseket.
Az, hogy a béranyaság legális vagy illegális, az adott ország törvényei döntik el. Van, ahol teljesen megengedett (pl.: India, Belgium), más országokban tilos (pl.: Németország, Olaszország), egyes államokban pedig megszorításokkal engedélyezett (pl.: Dél-Afrika, Hollandia). A béranyaság biológiailag sokban hasonlít a méhen kívüli megtermékenyítéshez. Először fogamzásgátló tablettával szinkronba kell hozni, a két nő menstruációs ciklusát. Később az embriót a béranya méhébe juttatják. Majd további hormonkezeléssel úgy mond, ráhangolják a béranya szervezetét a terhességre.
Mindez azonban nem olyan egyszerű sem lélektani sem morális szempontból. Egyrészről egy gyermekre vágyó párnak vajon meglehet-e és ha igen, milyen alapon tiltani a szülővé válást, ha az egyébként technikailag kivitelezhető. A béranyaság nem csak arról szól, hogy egy gyermektelen pár számára végső lehetőséget nyújt a gyermekvállalásra. Ha lecsupaszítjuk a gyakorlatot, akkor megkerülhetetlen, hogy aggályok merüljenek fel a kereskedelmi formájával szemben. Mindenki maga döntse el, mennyire jogos párhuzamot vonni a béranyaság és a prostitúció között. De valahol mindkettő mögött ott lebeg a nők kizsákmányolása, és a test áruba bocsátása. Az is kényes kérdés, hogy mit jelent szabad akaratból vállalni a béranyaságot. Hol kezdődik a kényszer? A mélyszegénység vajon önmagában már nem eleve szorult, kényszerítő helyzet?
A negatív pszichés hatások sem kivédhetőek, sem a szülők sem a béranya oldaláról. Egyik fél sem tudhatja bizonyosan milyen hatással lesz rá, a gyerekvállalás ilyen módja.Ha viszont a létezés szempontjából vizsgáljuk, vagy a reprodukciós szabadság fényében, akkor a béranyaság „intézményének” elfogadása felé billen a mérleg.
Az biztos, hogy egyre elterjedtebbek a mesterséges megtermékenyítés különböző formái. Kezdetben a méhen kívüli megtermékenyítést is számos kritika érte, többek között vallási szempontból. Sokaknak az orvostudomány fejlődésével párhuzamosan kidolgozott új eljárások valóban végső lehetőséget kínálnak a gyermekvállalásra.
Ugyanakkor manapság az sem szokatlan, hogy a párok a tudatos családtervezés eszközévé teszik a mesterséges megtermékenyítést.
Fotó:
sxc.hu
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.