Rák ellen is jó - aszpirin
- Dátum: 2013.05.05., 21:00
Viszonylag ritka, hogy egy széles körben elterjedt, ismert és régóta használt gyógyszerről új dolgok derüljenek ki. Még ritkább eset, ha ezek a dolgok pozitívak.
Mindenki ismeri az aszpirint, amelyet elsősorban fejfájásra, láz-, vagy egyéb fájdalom csillapítására, gyulladáscsökkentésre szedünk. Kutatók nemrég felfedezték, hogy az acetilszalicilsav hatóanyagú, népszerű fájdalomcsillapító, amelyet egyébként szívbetegek kezelésében is alkalmaznak, a rák ellen is bevethető. Pontosabban a megelőzésben van a gyógyszernek szerepe. Egy két évvel ezelőtt lezajlott kísérlet kimutatta, hogy az „aszpirinfogyasztók” kisebb eséllyel betegszenek meg bélrendszeri daganatban. A kutatók ezer pácienst teszteltek és az eredmény szignifikáns volt, azok közül, akik minden nap szedték a gyógyszert, kevesebben betegedtek meg.
Persze túlzásokba esni ebben az esetben sem szabad. A túl sok aszpirin gyomorfekélyt és bélrendszeri vérzést okozhat. Érdemes mellé valamiféle gyomorvédő készítményt szedni. Ezek kiküszöbölésére már létezik egy új verzió, amely a hagyományos aszpirinnel szemben jóval hatékonyabban és állítólag kíméletesebben is működik.
Az aszpirin használatával kapcsolatban érdemes tudni, hogy a hatása sokkal jobb, ha a hagyományos gyógyszert összetörve és vízben feloldva fogyasztjuk. Emiatt népszerű a szer pezsgőtabletta formája is.
Érdekesség, hogy az aszpirin „elődje” egyébként a fűzfakéreg, amelyet több ezer évvel ezelőtt használtak lát- és fájdalomcsillapításra. A fűzfakéreg hatóanyagával, a szalicilsavval éppen a fentebb említett mellékhatás a probléma, azaz károsíthatja a gyomor nyálkahártyáját. Az eredeti aszpirin és utódai ezt (is) igyekeznek kiküszöbölni.
Fotó:
sxc.hu
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.