Rák ellen is jó - aszpirin
- Dátum: 2013.05.05., 21:00
Viszonylag ritka, hogy egy széles körben elterjedt, ismert és régóta használt gyógyszerről új dolgok derüljenek ki. Még ritkább eset, ha ezek a dolgok pozitívak.
Mindenki ismeri az aszpirint, amelyet elsősorban fejfájásra, láz-, vagy egyéb fájdalom csillapítására, gyulladáscsökkentésre szedünk. Kutatók nemrég felfedezték, hogy az acetilszalicilsav hatóanyagú, népszerű fájdalomcsillapító, amelyet egyébként szívbetegek kezelésében is alkalmaznak, a rák ellen is bevethető. Pontosabban a megelőzésben van a gyógyszernek szerepe. Egy két évvel ezelőtt lezajlott kísérlet kimutatta, hogy az „aszpirinfogyasztók” kisebb eséllyel betegszenek meg bélrendszeri daganatban. A kutatók ezer pácienst teszteltek és az eredmény szignifikáns volt, azok közül, akik minden nap szedték a gyógyszert, kevesebben betegedtek meg.

Persze túlzásokba esni ebben az esetben sem szabad. A túl sok aszpirin gyomorfekélyt és bélrendszeri vérzést okozhat. Érdemes mellé valamiféle gyomorvédő készítményt szedni. Ezek kiküszöbölésére már létezik egy új verzió, amely a hagyományos aszpirinnel szemben jóval hatékonyabban és állítólag kíméletesebben is működik.
Az aszpirin használatával kapcsolatban érdemes tudni, hogy a hatása sokkal jobb, ha a hagyományos gyógyszert összetörve és vízben feloldva fogyasztjuk. Emiatt népszerű a szer pezsgőtabletta formája is.
Érdekesség, hogy az aszpirin „elődje” egyébként a fűzfakéreg, amelyet több ezer évvel ezelőtt használtak lát- és fájdalomcsillapításra. A fűzfakéreg hatóanyagával, a szalicilsavval éppen a fentebb említett mellékhatás a probléma, azaz károsíthatja a gyomor nyálkahártyáját. Az eredeti aszpirin és utódai ezt (is) igyekeznek kiküszöbölni.
Fotó:
sxc.hu
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.