A koleszterinszint csökkentése
- Dátum: 2013.05.14., 10:20
A magas koleszterinszint hozzájárul az érelmeszesedés és a szívinfarktus kialakulásához. Az életmód és a táplálkozási szokások megváltoztatásával azonban jelentősen csökkenthetjük ezen betegségek kialakulásának kockázatát.
Annak érdekében, hogy a kockázatot minimalizáljuk, egyrészt csökkenteni kell az elfogyasztott energia, zsír, só és koleszterin mennyiségét, másrészt jobban kell ügyelni a megfelelő mennyiségű C- és A-vitamin, valamint a bőséges kálium- és magnézium-bevitelre. Törekedjünk a rostban gazdag ételek zöldségek, gyümölcsök, valamint teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, péksütemény fogyasztására.

Koleszterint kizárólag az állati eredetű termékek tartalmaznak, ezek közül is kimagaslóan nagy a velő, a belsőségek, a tojás sárgája, a szárnyasok bőre, a tejföl és tejszín koleszterintartalma. A növények viszont koleszterinmentesek.
A zöldségeknek és a gyümölcsöknek kell képezniük az étrendünk alapját, kerüljük azonban a szárazbab, a borsó, a lencse, a banán, a szőlő, az aszalt gyümölcsök, a szilva, az ananász, a dió és a földimogyoró fogyasztását. A húsok elkészítésénél el kell távolítani minden látható zsiradékot, és a szárnyasokról a bőrt. Napi fél liter tejnél többet nem ajánlott fogyasztani, és a vásárlásnál érdemes észben tartani, hogy minél magasabb egy tejtermék zsiradéktartalma, annál több benne a koleszterin is.
Tojásfehérjét korlátlan mennyiségben ehetünk, de heti 2-3 tojássárgájánál többet semmiképp sem szabad fogyasztani, egy tojássárgája ugyanis 250 mg koleszterint tartalmaz.
Főzéskor rántás helyett előnyösebb a kefirrel vagy joghurttal készülő habarás, a párolás és az ételek saját anyagával való sűrítése. Zsiradékok közül ajánlott a növényi olajok használata (napraforgó, repce, lenmag, szója). Érdemes alufóliában, teflon- vagy kerámiaedényben, sütőzacskóban, grillen vagy mikrohullámú sütőben sütni.
Fotó:
sxc.hu
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.