Pünkösdölés egykor és ma

A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep: a Szentlélek kiáradásának emlékét őrzi meg.

A magyar kultúrában több szokás is kötődik a pünkösdi ünnepkörhöz és több eleme még a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. A régiek pünkösdkor,  a  nyári munkák előtt, megálltak egy kis időre, megpihentek, szusszantak egy nagyot, aztán újult erővel vágtak neki a hétköznapoknak. Ez a két nap az imádságok napja is volt, hiszen ilyenkor köszöntötték a tavaszt, az új életet, s fordultak az ég felé, imádkozni az új, bő termésért, s a gyermekáldásért is.

A pünkösdi mise után következett a játék, az ünnep. Az egyik leggyakoribb szokás, a pünkösdi királynéjárás volt, amikor a legszebb kislányt kiskirálynénak választották meg, s mise után vele házról-házra járva mondták el az emberek egymásnak jókívánságaikat, versekkel, énekkel köszöntötték egymást.  A dalolászás végén a kislányt az álla alatt megcsiklandozták. Mosolyogni kellett, de a fogát a világ minden kincséért sem mutathatta meg, mert csak így lett jó a termés. 

A pünkösdkirály választás a legények próbája volt.  Lovaglással, versennyel, tekézéssel, tűzugrással egyéb mókázással választották ki a legügyesebbet.  Aki mind közül a legderekabbnak bizonyult, az egy évig ingyen ihatott a kocsmában a falu kontójára, ráadásul minden mulatságra hivatalos volt. Ennek a szokásnak a XVI. századból maradtak ránk írásos emlékei, s Jókai Mór is megemlékezett róla, az Egy magyar nábob című regényében. A hagyományok szerint az elsején állított májusfát ilyenkor bontják le.

Pünkösdkor szabad volt a csók, a szerelem, mindenki nyíltan mutatkozhatott választottjával, mert ez az ünnep a párválasztás, az udvarlás ünnepe is. Nem szabad még megfeledkeznünk a csíksomlyói búcsúról sem, amelyet hagyományosan pünkösdkor tartanak meg, s a székelyek nagy ünnepe. Az itteni Mária kegyhelyhez ilyenkor több ezer hívő zarándok érkezik, hogy együtt imádkozzanak a  Szűz Anyához.

A régi hiedelmek szerint, aki pünkösdkor születik az életét végigkíséri majd a szerencse. A pünkösd hajnalban merített kútvíz egész évre elűzi a betegséget, a nyavalyákat, a bajt, a rosszat. A teheneket ilyenkor nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. A jó termés, a gazdag aratás érdekében pedig kenyérhéjat égettek egyes helyeken.

Fotó:
sxc.hu