A gyerekcipő mizéria

Mindannyian, akik gyermeket nevelünk, és már járó korú babával élünk, már legalább egyszer szembesültünk a cipővásárlással. A 3-4 éves csemetékkel rendelkezők ez idő alatt talán már addig is eljutottak, hogy frászt kapnak, ha már megint cipőt kell venni a gyereknek. És ez bizony elég sűrűn előfordul, hiszen a gyerek lába gyorsan nő, egy tavaszi cipő a következő szezonban már biztosan kicsi lesz. De nincs ez másként az ovisokkal, sőt, az általános iskolásokkal sem.

Nézzük csak, mivel vértezzük fel magunkat, ha életünk értelmének jó cipőt szeretnénk venni!

Nagyon fontos szempont, hogy gyermekünk lába alap esetben egészséges. Ez nem azt jelenti, hogy olyan szép lábboltozata van, mint egy egészséges felnőtt embernek, hanem bokája bedől, amikor épp csak járni tanul. Az évek során fog csak kialakulni a szép lábboltozat. Ez az, amiben nekünk támogatnunk kell kicsinyünket. És itt jön a buktató: nem azt a cipőt kell megvenni, ami a legdrágább, ami a legmárkásabb, esetleg amit a legtöbbet reklámoznak. És amit már megszokhattatok tőlem: már megint csak a lelkiismeretünkre akarnak hatni, amikor a tizenezres cipőt ránk tukmálják a cipőboltban.

Azonban nézzük a lényeget:

Szóval az egészséges gyereklábat nem kell belső talpbetétekkel és különleges kialakítással alátámasztani. A vélemények e tekintetben eltérnek, hogy ennek megléte vajon káros-e vagy sem, de egészséges gyereklábnak nincs rá szüksége.

A jó gyerekcipő jól tartja a bokát, és védi a környezeti hatásoktól (esőtől, hidegtől).

Elvileg az is jó, ha a talpa rugalmas. Itt vannak azért fokozatok a puha talpú cipőktől a keményebb talpúig.

Az sem utolsó szempont, ha bőrből van, hogy a kicsi lába ne izzadjon bele. A pechesek abba is beleizzadnak.

De a legfontosabb, hogy a gyermek lábára jól illeszkedjen, ne legyen sokkal nagyobb, és tudjon benne menni, érezze magát jól és komfortosan. Idővel majd már a divat is belép a szempontok közé, de ne az legyen az elsődleges.

Egy biztos ebben a „cipő-ügy”-ben: gyermekünk lábának az tesz a legjobbat, ha tavasszal és nyáron, ha az időjárás is úgy engedi, minél többet hagyjuk gyermekünket a füvön, a homokon, kertben mezítláb sétálni, futkosni. A lábnak ugyanis szüksége van az egyenetlen talajra, hogy a lábizomzat fejlődhessen. Egy kellemes nyáresti mezítlábas szaladgálás a gyerekekkel a kertben akár a lúdtalpas szülőknek is jól jöhet! A jelszó tehát ismét: „Vissza a természetbe, a természethez!”

Tóthné Takács Diána
Forrás: babafalva.hu
Fotó: sxc.hu