Korhoz köthető ortopéd betegségek III.
- Dátum: 2013.05.28., 12:04
- Az a tény, hogy a 12-18 éves korosztály fele mutat valamilyen tartási rendellenességet a szűrővizsgálatok alkalmával, azt feltételezi, hogy cselekedni kell – mondja Lengyel doktornő. Talán itt kevés a kissé sokat használt megelőzés szót emlegetni. A szakorvosi statisztikák szerint az utóbbi 40 évben egyre magasabbra nőnek a gyerekek, ugyanakkor lényegesen mozgásszegényebb az életmód. Ehhez hozzájönnek azok a lelki tényezők, amelyek mindenképpen befolyásolják egy kamasz pszichés és fizikai fejlődését.
Ahogy sok szülő most már felkészült és tudja – köszönhetően az elmúlt évek pszichológiai tanulmányainak és publikációinak -, hogy a kicsit lelassult, megváltozott kamaszgyerekével esetleg türelmesebbnek kell lennie, ugyan így lenne érdemes arra is tudatosan figyelni, hogy hogyan alakul a gyerek tartása, mit jelent, ha elkezd görbülni egy gerinc. Az említett tartás hibák magas százaléka természetesen nem jelenti azt, hogy a serdülők felének komoly gerincferdülése lenne, többnyire csak azt, hogy elindult, kialakulóban van valamilyen deformitás. Ami azért lényeges, mert a serdülőkorban kialakuló tartás rendellenességek erős alapjai a felnőttkori hát, gerinc fájdalmaknak, ízületi kopásoknak és komolyabb mozgásszervi betegségeknek.

Azt kell látni, hogy két iskolai szűrővizsgálat között bizony egy fiatal szervezet szempontjából sokszor nagyon sok idő telik el. Ha feltűnik, hogy a gyerek egyoldalú táskacipelése csak hajlott háttal vagy a szokottól eltérő módon kényelmes számára, tapasztalatból mondom, nem érdemes várni, megér egy szakorvosi vizsgálatot, hogy megkíméljük az érzékeny kamasz gyerekünket attól, hogy fél év múlva esetleg fűzőben legyen kénytelen – a saját érdekében – iskolába járni.
Ami persze most épp divattá is kezd válni, de tudom, hogy nem egyszerű elfogadni a gyereknek – mondja beleérzően a doktornő. A gyermekortopédiában a komolyabb kezelések elég keservesek. Itt nem két hétig kell szedni két doboz pirulát és majd minden rendbe jön, hanem jön az orvos, aki évekig beosztja a család életét, mit csináljon, mire költse a pénzét… ahhoz, hogy a gyerek rendbe jöjjön, képesnek kell lennem meggyőzni a gyereket, a családot, hogy végig kell csinálni a kezeléseket. Majd tartani bennük a lelket, menedzselni a folyamatot.
A végén pedig együtt tudunk örülni. Nekem épp olyan fontos, hogy a gyerek meggyógyuljon, néha fontosabb, mint a gyereknek - mondja valóban meggyőző mosollyal Dr. Lengyel Zsuzsanna, a Róbert Károly Klinika gyermek orthopéd főorvosa.
Sorozatunk előző része:
Korhoz kötethető ortopéd betegségek II.
Fotó:
sxc.hu
A bukósisak nem dísz
Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.
A szivacskézilabda előnyei óvodás korban
Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.
Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra
Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.